A Messenger és a TikTok a menő a 13 éveseknél

A közösségimédia-platformokkal kapcsolatos kutatások zöme a 16 éven felüli lakosság szokásait vizsgálja, és jóval kevesebb szó esik a fiatalabb korosztályról, illetve arról, hogy a fiatalok miként érzik a közösségi médiában megjelenő tartalmaknak a személyiségükre, énképükre, testképükre gyakorolt hatását.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság  (NMHH) nemrég közzétett friss kutatásának célja az volt, hogy a szakemberek átfogó képet kapjanak a 13–16 éves korosztály közösségimédia-használati szokásairól, a leggyakrabban használt közösségi oldalakról, valamint információval szolgáljanak a kockázatos magatartásokkal kapcsolatos vélekedésekről és gyakorlatokról.

Az eredmények szerint a gyerekek a közösségi média egyik legnagyobb előnyének a másokkal való kapcsolattartás lehetőségét, az új információkhoz való könnyű és gyors hozzáférést, valamint a szórakozást tartották. A kockázatok közül leginkább az online bántalmazást, az adatlopást, és az ezzel összefüggésbe hozható fiók feltörést, valamint a személyes adatokkal való visszaélést találták a legtöbben aggályosnak.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A kitöltők válaszai alapján elmondható, hogy napi szinten a megkérdezett 13-16 éves korosztály leggyakrabban a Messenger és a TikTok alkalmazásokat használja, ezeket szorosan követi az Instagram és YouTube, majd a Snapchat, míg a Facebook csak a 6. leggyakrabban használt app, ami egybevág azokkal a korábbi eredményekkel, amelyek a Facebook háttérbe szorulását emelték ki a késői Z, és Alfa generációhoz tartozók körében. 

Az adatvédelmi beállítások közül a gyerekek többsége változó arányban használja azokat, attól függően, éppen milyen funkciót tudnak vele korlátozni. Ezek alapján a válaszadók 30%-a figyel arra, hogy ismeretlen személy nem jelölheti be, ugyanakkor 56%-uk nem foglalkozik vele, így bárki küldhet neki ismerősi felkérést a közösségi oldalakon.

Az üzenetküldésnél valamivel jobb aránnyal találkozhatunk, ugyanis a fiatalok 44% korlátozza, hogy ki az, aki ráírhat, így ismeretlen személynek nem engedélyezik azt, míg 42% nem állít be ilyen jellegű korlátozást, így bárki küldhet nekik üzenetet ezeken az oldalakon.

Az online közösségi platformok idealizáló hatásának jelentőségére több korábbi tanulmány is felhívja a figyelmet, melyet a jelen kutatás eredményei is megerősítenek. Habár az idealizált képnek való megfelelési vágy a fiúkat is érinti, de különösen nagy hatással van a lányok mentális egészségére. A közösségi médiában látottak hatására a fiúk 17,7%-a, míg a lányok, közel fele, 49,6%-a gondolta már kevésbé szépnek magát azokhoz a fiatalokhoz képest, akikkel az online térben találkozik, de hasonló tendencia figyelhető meg további vizsgált változók mentén is.