Új korszak kezdődik: hatályba lépett az AI Act
Augusztus elsején, azaz ma lép hatályba az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete, az AI Act, amit ugyanakkor fokozatosan kell majd alkalmazni egy 24 hónapos átmeneti időszakot követően: 2026 közepétől lesz az európai, illetve a nemzeti jogrendszerek része.
A rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia működését érthetőbbé és transzparensebbé tegyék az üzemeltetők, a szabályozás ugyanakkor számos további kérdést is felvet. Azt, hogy milyen bonyolult és átfogó szabályozásról van szó jól jelzi, hogy csak a jogszabály preambuluma 180 bekezdésből áll.
Az AI Act-tel kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, dr. Tóth András úgy fogalmazott a hatóság friss podcast-adásában, hogy a technológiai fejlődésre adott, jogászi megközelítéssel megfogalmazott válaszok mindig felvetik az innováció korlátozását: „az Európai Unióban a jog akarja megmondani, hogy milyen keretek között innoválhatsz, ez pedig kiveszi a fejlődés hajtóerejét.”
Tóth rámutatott arra is, hogy a MI technológiákba való innováció területén az EU elképesztő lemaradásban van Kínához és az Egyesült Államokhoz képest. Ráadásul
az AI Act az Európai Bizottság saját hatástanulmánya szerint mintegy 20%-kal fogja megemelni az európai vállalatok megfelelési költségeit és ez 2025-ig mintegy 30 milliárd euróba fog kerülni az európai gazdaságnak".
Tóth leszögezte: „Ez az európai vállalatok globális versenyképességét egészen biztosan hátrányosan fogja érinteni”.
A GVH az uniós versenyhatóságok körében elsők között indított piackutatást a témában 2024. január elején. A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése alapvetően két fő problémakört eredményezett, ezért a GVH vizsgálói alapvetően ezekre fókuszálnak a jelenleg is folyamatban lévő vizsgálat során.
A hatóság szerint az MI alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre. Kellően nagymértékű erőforrásokkal jelenleg csak a legnagyobb technológiai óriásvállalatok rendelkeznek, amelyek így jelentős lépéselőnyhöz juthatnak a piaci versenyben. Az MI gyakorlati alkalmazása ebből kifolyólag vállalkozások egy szűk rétegének kiváltságává válhat, ami a jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális ágazatokban.
Mindeközben az MI alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat: a digitális térben számos olyan adatgyűjtési és reklámozási gyakorlat van jelen, melyek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra. A különféle MI-eszközök alkalmazásával a vállalkozások új szintre emelhetik a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását, valamint a „sötét mintázatok” és a személyre szabott reklámok alkalmazását. Kiemelhető példája ennek a kockázatnak a chatbotok működése, amelyek esetében a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a válasz, amit a mesterséges intelligenciától kapott hiteles forráson alapul, vagy fizetett promóció eredménye.