Elengedték a WikiLeaks alapítóját

Szabadlábra helyezték Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját, aki június 24-én reggel hagyhatta el a szigorúan őrzött belmarshi börtönt 1901 nap után. A szivárogtató korábban Anglia és Wales Legfelső Bíróságához fordult, hogy fellebbezzen kiadatása ellen, amire végül nem volt már szükség a keddi vádalku miatt. 

Assange-nak sikerült vádalkut kötnie az Egyesült Államokkal a kémtörvény megsértése kapcsán, majd repülővel hagyta el az Egyesült Királyságot. Julian Assange elismerte bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben, melynek eredményeként az eljáró amerikai bíróság 62 havi – vagyis a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú – szabadságvesztésre ítélte és a büntetést így letöltöttnek nyilvánította.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Assange 2010-ben az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel összeesküdve titkosított amerikai katonai dokumentumokat tett közzé a 2006-ban útnak indult WikiLeaks felületén. Assange-t 2019-ben összesen 18 vádponttal vádolták meg, majd öt évig várt kiadatási őrizetben egy londoni börtönben, miután az Egyesült Államok kiadatását kérte a britektől. Az alapító a becslések szerint több mint tízmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a jelentős részüket átadta médiapartnereinek.

Manninget 2013-ban 35 év börtönbüntetésre ítélték, de 2017-ben Barack Obama elnök kegyelmet adott neki és enyhítette büntetését. 2019-ben börtönbe zárták, miután megtagadta a tanúskodást a WikiLeaks és Assange ügyében tartott esküdtszéki meghallgatáson, majd 2020-ban újra szabadon engedték.