Erőre kapott az online kalózkodás az unióban
Az elmúlt években látott, többek közt a koronavírus-járvány alatt mutatkozó visszaesés után ismét erősödik az online kalózkodási tevékenység az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) új kutatása szerint. Az unióban és az Egyesült Királyságban elkövetett szerzői jogsértéseket vizsgáló, félévente készülő jelentés korábbi kiadásai egyértelműen csökkenő tendenciát mutattak, ami arra utalhatott, hogy a kalózkodás elérte a csúcspontját, és bár ez a megállapítás továbbra is fennáll, az elmúlt két évben megnőttek az ilyen jellegű tevékenységek 2021 elejétől kezdve, 2022-ben 3,3%-kal nőtt a digitális kalózkodás Unió-szerte az előző évhez képest.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az új uniós tanulmány bár az amerikai trendeket nem fedi le, azok általában hasonlóságot mutatnak az európai tendenciákkal. Korábban a nagy streaming szolgáltatókat képviselő amerikai Motion Picture Association (MPA) is nyilatkozott arról, hogy összességében úgy tűnik, hogy a COVID-19 világjárvány hozzájárult a filmes és tévés kalózkodás visszaszorításához, mivel több fogyasztó fizetett elő legálisan streaming szolgáltatásokra a kényelem miatt, de a járvány végével ismét egyre többen folyamodnak az illegális letöltésekhez.
A tévés tartalmak illegális úton való beszerzése továbbra is domináns, az összes kalózkodási tevékenység 48 százaléka filemkhez és sorozatokhoz köthető.
Az egykor elterjedt zeneletöltés ma már sokkal kevésbé hangsúlyos a zeneipari szereplők örömére. A streaming már messze a legdominánsabb kalózkodási eszköz manapság, megelőzve a torrenteket és a közvetlen letöltéseket.
Egy ország jövedelmi szintje jelentős hatással van a kalózkodás arányára, olvasható az EUIPO eredményei közt. Az alacsony egy főre jutó jövedelem, a jövedelmi egyenlőtlenségek magas foka és a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliség mind a kalóztartalom megnövekedett fogyasztásával jár.
A kalózkodási arány Észtországban és Lettországban a legmagasabb, ahol felhasználónként havi 25 illegális látogatást mértek, ezzel szemben Németországban, Olaszországban és Lengyelországban a legalacsonyabb az internetes kalózkodás aránya.
Magyarország a 27 ország közül összességében a 10. helyen áll.
