2015 a tükörben: a legnagyobb sikerek

Hordható-viselhető eszközök

Tavaly ilyenkor már sejthető volt, hogy a viselhető eszközök éve lehet a 2015 - sok tekintetben pedig tényleg annak bizonyult. Az Apple Watch áprilisi megjelenése csak egy epizód volt, szinte az összes gyártó rástartolt mára erre a piacra. Jó hír, hogy a legnagyobb kihívásnak tartott esztétikai problémákat az iparág viszonylag gyorsan megoldotta, nem csak a már említett Apple Watch, hanem a Motorola 360 és számos más modell is kimondottan szépre sikerült.

A terület robbanásszerű növekedését jól mutatja, hogy az egyszerűbb modellek, mint a különféle sport-, illetve alváskövető karperecek eladott darabszáma az elemzők becslései szerint idén a korábbi 22,1 millióról mintegy 39-re hízott - még látványosabb azonban a "tényleges", nagyobb kijelzővel felszerelt, kiterjedt app-ökoszisztéma futtatására képes okosóráknál tapaszalt növekedés: szakértők a tavaly 4,2 milliós darabszámhoz képest idén több mint 33 millió eladott eszközre számítanak. Utóbbi kategória okosórái a várakozások szerint 2016-ban át is veszik a vezetést az egyszerűbb modellektől.

Az okosóra-piac egyik legnagyobb nyertese az Apple, amely kevesebb mint egy évvel az Apple Watch debütálása után letaszította az olcsó, 13 dolláros okoskarpereceivel hódító Xiaomit a dobogó második helyéről - az élen továbbra is a Fitbit jár. A cupertinói vállalat csak az idei második negyedévben 3,6 millió okosórát adott el, jócskán túlszárnyalva a korábbi becsléseket - mindezt ráadásul úgy, hogy terméke több száz dolláros indulóárával egyértelműen a prémium kategóriát bővíti.

A hordható eszközök növekvő népszerűsége azért is kifejezetten látványos, mert az okosórák használhatóság tekintetében korántsem ugrottak akkorát előre, mint esztétikai szempontból. Akárcsak a kezdeti időszakban, lényegében most is csuklóra szíjazható értesítési sávokról van szó, néhány egészségügyi és finteszfunkcióval kiegészítve - ha 2016 valóban az okosórák éve lesz, a forma (és az eladások) mellett talán funkció tekintetében is látunk végre számottevő előrelépést.

Samsung és a félvezetőgyártás

Míg az Intel nagy dérrel-dúrral, a PR lehetőségeket alaposan kiaknázva jelentette be a két legutóbbi 3D tranzisztoros gyártástechnológiáját, addig a Samsung nem kerített túl nagy feneket ennek az egésznek. A vállalat amolyan távol-keleti mentalitással végezte a fejlesztéseket, csendben, de erőforrásokat nem kímélve, az eredmény pedig általános meglepetést okozott a tágabb iparágban.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy dél-koreaiak kisebb rizikót vállaltak a fejlesztések során. A BEOL (back-end-of-line) nem változott 20-ról 14 nanométerre váltás esetében, így egy nagy kockázati tényezővel kevesebb volt a képletben. Mindez azt is jelentette, hogy a váltás skálázódás szempontjából nem hozott akkora előrelépést, mint az Intel esetében.

A Samsung 14 nanométeres FinFET technológiájával ugyanaz a dizájn nagyjából 35 százalékkal nagyobb területű szilíciumot foglal el mint az Intel hasonló jelölésű megoldásával. Ez viszonylag nagy különbség, ugyanakkor a Samsung elsősorban mobil alkalmazásprocesszorokra optimalizálta az eljárást, melyben nagyobb tranzisztorsűrűségű blokkok találhatóak.

A konzervatív hozzáállás sikeresnek bizonyult, a Samsung év elején különösebb gond nélkül tudta beindítani az Exynos 7420 rendszerlapkák tömeggyártását, melyeket később az Apple A9 SoC követhetett, jövőre pedig már az AMD különféle termékeit is gyárthatják. Eközben javában készül a 10 nanométeres eljárás, mellyel a dél-koraiaknak a történelem során először nyílhat lehetőségük megelőzni az Intelt.

Apple és az iPhone 6/6S

Kevesen gondolták volna, hogy az iPhone-ok menetelése az idei évben sem hagy alább, sőt, még tovább erősödik. A nyugati országok okostelefon-piaca (különösen a prémium szegmensben) évek óta telítődött, joggal várta tehát a legtöbb elemző és szakértő, hogy a "Jézusfon" eladásai a korábbi szinten stagnálnak majd vagy lassan növekednek. Ehhez képest az október végén zárult 2015-ös pénzügyi negyedévben az Apple nem kevesebb mint 231 millió darab okostelefont értékesített világszerte. Ez a szám több mint 60 millióval haladja meg a 2014-es értéket, magyarán az almás okostelefonokat vették mint a cukrot.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Az iPhone 6 és annak ráncfelvarrot verziója a 6s tehát a vásárlók körében ismét telitalálatnak bizonyult. A nyilvánvaló előrelépést a Jobs-diktátummal való szakítás jelentette, a cég 2014 őszén lépett ki a 4 hüvelykes minitelefonok világából és dobta piacra az elfogadhatóbb méretű új modelleket. A reakció (különösen Kínában) megdöbbentő volt, az országban, ahol a phablet egymagában is státuszszimbólumnak számít az Apple azonnal új növekvő piacot talált magának.

Persze a növekedés nem tarthat örökké, a Morgan Stanley legutóbbi prognózisa alapján jövőre már "csak" 218 millió iPhone talál majd gazdára. Valószínűleg ennél pár 10 millióval kevesebbel is nagyon boldog lenne sok rivális, de egyelőre úgy fest, hogy a mezőny többi tagja egy ideig kénytelen lesz beérni a Samsung és az Apple mögött elérhető pozíciókkal.

Európa és a Safe Harbor

Az Európai Unió ugyan a hálózatsemlegesség kérdésében meghajolt a vállalati érdekek előtt, az adatvédelem kérdésében azonban sikerült kiállni a felhasználók mellett. Ahogy arról részletesen beszámoltunk, az amerikai hatóságok válogatás nélküli, "halászhálós" gyűjtést végeznek minden nem-amerikai állampolgár adataira. Az Európai Unió Bíróságának ítélete kimondta, hogy ez ellentétes nem csak az adatvédelmi irányelvvel, de az uniós alapjogokat is megsérti, így az uniós polgárok transzatlanti adatexportját erősen korlátozta.

A bíróság döntése igen fontos fordulópontot hozhat az adatvédelem jogi eszközökkel történő kikényszerítésében. Az uniós szervek eddig sem hunytak szemet az (elsősorban amerikai) vállalatok vitatható adatkezelése fölött, a Google gyakorlatát például több országban is megkérdőjelezték a helyi adatvédelmi hatóságok. A bírósági ítélet fényében ezek az ellenőrzések megszaporodhatnak, ami egy idő után rákényszerítheti a cégeket, hogy az európai felhasználók adatait ne kezeljék ugyanolyan szabadsággal, mint teszik azt az amerikai vagy más országok polgáraival.

Microsoft és a vállalati felhő

Mindenki a felhőről beszél, de kevesen tudják szállítani. A Microsoft azon (nagyon) kevés tech-cég közé tartozik, amelynek sikerült megugrania a paradigmaváltást, és az on-premise megoldások után/mellett/helyett felhős alternatívát kínálni. Ez hatalmas fegyvertény, a felhős piacon eddig csak olyan cégek rúgtak labdába, amelyek "felhő-natívak", a Google vagy az Amazon sosem foglalkozott helyben futó megoldásokkal, a Microsoftnak azonban évtizedes hagyományai vannak ezen a téren.

A cég portfóliójában jelenleg talán az Azure IaaS és PaaS a legkevésbé érdekes, az Azure Stack már sokkal izgalmasabb irány, de leginkább a SaaS-szal kaszált. A felhőből kínált Active Directory, az Office 365 gyakorlatilag teljesen kiváltotta a helyben futó Office szerverek futtatását, az üzemeltetők legnagyobb megkönnyebbülésére.

A cég pénzügyei is visszaigazolják ezt, a konzumer szegmens mellett a cégek is zabálják a felhős előfizetéseket. És ugyan az Azure egyelőre nincs egy súlycsoportban az Amazon Web Services-szel, a SaaS-megoldások terén igen komoly kihívója tud lenni egy Salesforce.com-nak vagy egy Google-nek is.