Ég veled Firefox OS!
Leállítja a Firefox OS fejlesztését a Mozilla, illetve leállítja a létező eszközök árusítását is. A rendszer kevesebb mint három évig volt a piacon - bár nem indult reménytelenül, nem sikerült megváltania a belépő kategóriát.
Elesett a Firefox OS a riválisokkal folytatott harcban: a Mozilla hivatalosan bejelentette, befejezi a rendszer fejlesztését okostelefonokra, és a jövőben nem is árul majd a szoftverrel felszerelt mobileszközöket. A platform kevesebb mint három évvel megjelenése után dobja be a törölközőt.
A Firefox OS 2013-ban mutatkozott be, azt a Mozilla - eleinte legalábbis - kifejezetten a belépőszintű okostelefonokra szánta, ennek megfelelően kimondottan a fejlődő országok igényeihez igyekezett igazítani a rendszert. Az első telefonok árait árát sikerült meglehetősen alacsonyan belőni, a készülékek 25 dollár környékén voltak kaphatók, így ezen a téren a butatelefonokkal is versenybe szálltak, ez azonban még mindig nem volt elegendő ahhoz, hogy életben tartsa a meglehetősen gyenge felhasználói élményt kínáló rendszert. Különösen úgy, hogy a fő riválisának számító Android már a Firefox OS megjelenésekor robbanásszerű növekedést mutatott, a fejlődő országokban is.
A Mozilla eleinte az erősen webes fókusszal igyekezett megkülönböztetni termékét, a Linux-alapú rendszer teljes mértékben HTML5-ös webalkalmazásokat használt. Az elképzelés nem volt a valóságtól elrugaszkodott, a koncepció szerint a Firefox OS igazából nem vezetett volna be vadonatúj platformot, hanem egy létező platform, a web kiterjesztéseként működött volna tovább. Ezzel a Mozilla megkerülhette volna az új platformok tyúk-tojás problémáját: a felhasználóknak tartalom kell, a fejlesztőknek pedig telepített bázis. A huszárvágással a Mozilla megoldotta volna, hogy a mobilweb révén a platformon azonnal legyen értékes tartalom, így a kezdetektől nincs akadálya az értékesítésnek.
A koncepció a felhasználói élményen bukott el. A mobilweb még a csúcskategóriás mobilokon is lassú, nehézkes és funkciószegény, a Firefox OS által megcélzott hardveren pedig már a használhatatlanság határát súrolta. Ráadásul útközben a fejlesztők is rájöttek, hogy a mobilweb bizony nem mindenható, jelenleg nem érhető el funkcióparitás a web és a natív appok között. Ennek következményeként a felhasználók csak az appok hiányát és a gyér támogatást érezték - egyik sem az az élmény, amit vásárlás után szeretne érezni valaki.
A rendszert futtató telefonok egyébként viszonylag gyorsan megérkeztek Európába is, 2013 őszén már többek között Magyarországra is eljutottak, méghozzá az Alcatel zászlaja alatt: a gyártó One Touch Fire készüléke hardver tekintetében szinte teljesen megegyezett az androidos One Touch modellel, és bár árban (hazánkban legalábbis) valamelyest meghaladta a Mozilla által emlegetett, 25 dolláros összeget, a maga kevesebb mint 13 ezer forintos árcédulájával még mindig rendkívül olcsónak számított. A megjelenéskor egyébként össze is hasonlítottuk az androidos és firefoxos modelleket: bár árkategóriájához a rendszer egészen vállalható teljesítményt produkált, ha appokról volt szó, nem tudott labdába rúgni az androidos változat mellett.
Firefox OS és Android azonos Alcatel hardveren 2013-ban
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A platform később egyetlen modell erejéig a középszinten is megpróbálkozott, a Snapdragon 400 processzorral és másfél gigabájt RAM-mal felszerelt, áttetsző házba épített Fx0 névre hallgató telefonnal, amely 420 dollárnak megfelelő összegért került a boltokba, igaz csak Japánban. Egy darabig úgy tűnt a fejlesztők ebben az irányvonalban látják majd a rendszer mentsvárát, a szervezet idén májusban is arról beszélt, Ignite stratégiájának keretei között erősebb készülékeket mutat majd be, akár az ár növelésével is. Mint látható, az elgondolás végül nem jutott el a gyakorlati megvalósításig.
A Mozilla Connected Devices divíziójáért felelős alelnöke Ari Jaaksi a TechCrunch-nak nyilatkozva erősítette meg a Firefox OS távozását a mobileszközökről, hozzátéve, a lépés nem jelenti a rendszer halálát: a szervezet továbbra is kísérletezni fog majd a szoftverrel különböző "connected" azaz online kapcsolatra képes eszközökön, ráadásul mindezt teljes mértékben nyílt forrású projektek keretei között. Jaaksi továbbá nem felejtette el kiemelni, hogy kísérleteik során a felhasználói élmény elsődleges helyet kap majd - jobb későn mint soha (eső után köpönyeg?).
Az operációs rendszertől egyébként korábban sem voltak teljesen idegenek az okostelefonoktól eltérő eszközök, az - majdnem - megjelent egy Chromecast-kihívónak szánt, MatchStick névre hallgató HDMI-s tévéokosító sticken is. A kezdőlökést egy sikeres közönségi finanszírozási kampány adta meg a projektnek, a piaci rajt azonban végül teljesen elmaradt, a digitális jogkezeléssel (DRM) kapcsolatos problémák miatt. Az egyelőre nem világos, hogy a Mozilla pontosan milyen eszközökön látja a rendszer jövőjét, de valószínűleg nem járunk messze a valóságtól, ha különböző IoT-eszközök járnak a fejlesztők eszében.
A szervezet háza táján az utóbbi hetekben egészen komoly nagytakarítás kerekedett, nemrég jelentette be ugyanis, hamarosan Thunderbird levelezőjének is búcsút int, azt a tervek szerint más fejlesztőknek adja tovább. Valószínűleg népszerűbb lépés továbbá, hogy a Firefox böngésző kezdőlapján bevezetett szponzorált csempék is búcsúznak. A tavaly ősszel a nightly kiadásokban feltűnt, idén májustól pedig a teljes verzióban is jelenlévő, fizetett tartalmakat felvonultató mezők helyett a Mozilla új bevételi forrás után néz.