re:Invent: Itt vannak az Amazon-újdonságok

Nem lepődnénk meg, ha a követkető egy-két évben megjelennének az első olyan vélemények nagybefektetőktől és üzleti elemzőktől, hogy az Amazonnak esetleg önálló cégbe kellene kiszervezni Amazon Web Services üzletágát. Az AWS ugyanis mellbevágó sebességgel, látszólag semmitől nem zavartatva robog előre, és ha ezt növekedési ütemet akár csak megközelítőleg tartani tudja, néhány év múlva már évi több tízmilliárd dollár forgalmat generálhat majd az Amazonnak.

Ami (üzleti szemszögből) ennél is fontosabb, hogy a divízió a kereskedelmi tevékenységgel ellentétben nagyon komoly nyereségtermelő képességgel is rendelkezik, ami hagyományosan az e-kereskedelmi óriás gyengéje és a befektetők egyik vesszőparipája. Az Amazon mindössze fél éve teszi közzé negyedéves jelentésében az AWS divízió eredményeit (a legutóbbiról itt írtunk), a napokban Las Vegasban tartott fejlesztői konferenciáján pedig néhány lehengerlő növekedési adatot is megosztott.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Az AWS-nek már egymilliónál is több aktív előfizetés(ekk)el rendelkező ügyfele van – és ez a szám cégeket, nem egyéni felhasználókat takar, ami egészen döbbenetes. Az EC2 infrastruktúraszolgáltatás forgalma éves szinten 95 százalékkal, az S3 tárolószolgáltatásoké 120 százalékkal, az adatbázisszolgáltatásoké (RDS, DynamoDB, Redshift, Aurora, Kinesis) pedig 127 százalékkal nőtt. Andy Jassy AWS-vezető szerint jelenleg 800-nál is külső fejlesztő integrálja termékeit az AWS-sel. A második negyedévben az AWS üzletág összforgalma 1,82 milliárd dollár volt, 391 milliós üzemi nyereség mellett, a 21 százalékos üzemi eredményhányadnak csak integethet az e-kereskedelmi divízió.

Üzleti intelligencia

Várható volt, hogy előbb-utóbb az Amazon is beszáll a felhős üzletiintelligencia-szolgáltatások (business intelligence, BI) csatájába (hiszen adattárolás- és adatbázisszolgáltatások terén minden alapja adott), az ehhez kapcsolódó bejelentéseket a vállalat vegasi konferenciáján ejtette meg. A szolgáltatás a QuickSight, a mögötte álló memóriaalapú (in-memory) lekérdezési motor pedig a SPICE (Super-Fast Parallel In-Memory Computation Engine) nevet kapta.

A QuickSight természetesen minden létező amazonos tárolószolgáltatásból etethető, de igény szerint akár helyi (on-premise) adatbázis is becsatornázható, és harmadik féltől (például Salesforce, ha annak BI képességei elégtelennek bizonyulnának) származó alkalmazásokkal is összeköthető. A QuickSightban az amazonos tárolókat használva akár egyszerű drag and drop módszerrel is össze lehet állítani lekérdezéseket, a szolgáltatás pedig fel is ajánlja az általa legjobbnak tartott vizualizációs módokat, az eredményeket pedig weboldalakba vagy alkalmazásokba is lehet integrálni. Az Amazon természetesen önálló androidos és iOS-es appokat is fejlesztett hozzá, ami ma már kritikus fontosságú az üzletiintelligencia-szolgáltatások vonzereje szempontjából.

A QuickSight két változatban lesz elérhető – Standard és Enterprise, melyek funkcionalitása és árazása között egyaránt nagy eltérés van. A Standard verzió felhasználónként (éves előfizetés esetén) 9 dollárba kerül havonta, fiókonként 10 gigabájtnyi SPICE-tárhellyel, mely gigabájtonként 0,25 dollárért bővíthető. Az Enterprise változatért (szintén éves előfizetéssel) pont az előbbiek kétszeresét kéri az Amazon, kivéve a tárhelybővítést, amely itt gigabájtonként 38 centbe kerül. A tetemes árkülönbségért cserébe az Enterprise-előfizetők többek között Active Directory integrációt, részletesebb hozzáférés-szabályozást, titkosítást és megemelt teljesítményt kapnak.

A szolgáltatás előzetesének kipróbálására már lehet regisztrálni, de a cég ezt a lehetőséget egyelőre csak a US East régiós ügyfeleknek biztosítja. Az éles bevetést az Amazon 2016 elejére tervezi, akkora várhatóan Európában is elérhető lesz a QuickSight.

IoT

Az Amazon másik nagy bejelentése az AWS IoT volt. Ez a BI-hoz hasonlóan szintén egy olyan terület, amin a vállalatnak az eddig felépített felhős kompetenciájával és szoftveres-hardveres infrastruktúrájával van keresnivalója, a siker nagyrészt a megfelelő kivitelezéstől (a teljesítménytől-skálázhatóságtól kezdve a biztonságon át a könnyű kezelhetőségig) és az árazástól függ.

Az AWS IoT platform MQTT vagy HTTP 1.1 protokollokat használva tud kommunikálni (TLS titkosítás mellett) az eszközökkel – az Amazon számos gyártó vezérlőihez kínál előre elkészített SDK-t, de a fejlesztők C-t, JavaScriptet és Arduinót használva akár sajátot is létrehozhatnak. A platform egy eszköz átjáróból (device gateway), egy szabálymotorból (rules engine) és egy regisztrációs adatbázisból (registry) áll.

Az átjáró az Amazon szerint automatikusan skálázódik akár egymilliárd csatlakoztatott eszköz kiszolgálásához anélkül, hogy külön felügyeletre lenne szüksége. A HTTP kapcsolaton kommunikáló eszközök tanúsítványalapú (X.509) vagy AWS SigV4, az MQTT-n keresztül kapcsolódóak pedig csak tanúsítványalapú hitelesítést használhatnak. Az eszközöket tanúsítványok és szabályok szintjén lehet menedzselni, a műveleteket az AWS IoT konzolján vagy a platform API-ján keresztül lehet elvégezni.

A regisztrációs adatbázis értelemszerűen a csatlakoztatott eszközök beazonosíthatóságára és nyilvántartására szolgál, eszköztípustól függetlenül uniformizált formázást használva, valamint tárolni tudja az eszközök képességeit közlő metaadatokat is. A rules engine a platform (természetesen skálázható) üzenetbrókere, amely meghatározott szabályok alapján végzi az üzenetkezelést és a forgalomirányítást – nem csak eszközök, hanem felhős tárolók vagy szolgáltatások felé is. Külső végpontokat Lambdán, Kinesisen és SNS-en keresztül tud elérni.

Hasznos funkció a Device Shadows, amely JSON dokumentumokban tárolja az eszközök legutóbbi állapotát, így ezekhez akkor is hozzá lehet férni, ha az adott eszköz épp offline állapotú.

Az AWS IoT jelenleg négy régióban (US East, US West, EU (Ireland) és Asia Pacific) érhető el – már most is, de még csak béta változatban. Minimális előfizetési díj nincs, a díjazás teljesen használatalapú, illetve van egy ingyenes belépő szint, amit egy évig lehet igénybe venni, havi legfeljebb 250 ezer üzenetes forgalom erejéig. A díjszabás az ázsiai régiót leszámítva egységes, egymillió üzenetenként 5 dollár, az ázsiaiban pedig 8 dollár. Egy üzenetet az Amazon egy 512 byte-os adatcsomagként definiál.

IaaS, adatbázis, felügyelet...

A fenti két szolgáltatáson felül a vállalat számos egyéb fejlesztést is bejelentett. Egyszerűsítette a Kinesis használatát, a Firehose segítségével könnyen lehet egy akár több ezer forrásból táplált streaming csatornát létrehozni az S3 vagy Redshift felé. Az RDS-be bekerült a MariaDB-támogatás és elindult a heterogén adatbázis-migrációknál konverziót végző AWS Schema. Az Amazon Inspector automatikusan elemzi az AWS-be telepített alkalmazásokat egy sor előre definiált biztonsági szempont szerint és jelzi, ha sérülékenységet észlel.

A vállalat két új EC2 instance-et is bejelentett, egyet-egyet a teljesítményskála két végére. Az X1 alatt négy Intel Xeon E7 v3 dolgozik majd akár 2 terabájt memória társaságában, a t2.nano pedig egy új, 1 vCPU-s, fél gigagájt memóriás költséghatékony változat. Az X1 2016 első felében, a t2.nano pedig még az év vége előtt lesz elérhető, az árakról egyelőre nincs információ.