Védi az USA a Safe Harbort
Megvédi az Egyesült Államok a Safe Harbor keretrendszert egy most közzétett állásfoglalásban. A hivatalos dokumentum letagadja a tényszerűen ismert tömeges adatgyűjtést és nem túl burkolt fenyegetést is intéz a bíróság ellen.
Hibás megállapításokra alapozza hivatalos álláspontját az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a Safe Harbor kapcsán - állítja közleményében az Egyesült Államok hivatalos uniós diplomáciai missziója (gyakorlatilag a brüsszeli amerikai nagykövetség). Az állásfoglalás szerint szó sincs arról, hogy az Egyesült Államok tömeges adatgyűjtést végezne a külföldi polgárokkal szemben. Az állásfoglalás ugyanakkor az uniós bíróság hatáskörét is megkérdőjelezi, a levél szerint ugyanis egy, a Bizottság által kötött egyezménnyel szembemenő döntés aláásná az Unió képességét arra, hogy nemzetközi szerződéseket kössön.
Mint arról korábban beszámoltunk, egy osztrák állampolgár vitte bíróság elé az amerikai kormányzat válogatás nélküli, tömeges adatgyűjtését. Az ügy ennél hajszállal bonyolultabb (ezért is érdemes lehet visszaolvasni előző cikkünket), a lényegen azonban nem változtat: Az Európai Unió Bíróságának arról kell gyakorlatilag döntést hoznia, hogy a Safe Harbor keretrendszer érvényes-e az amerikai gyakorlat fényében. A Safe Harbor keretrendszer az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok adatait önként vállalt korlátozások mellett amerikai vállalatok kezeljék és kivihessék azokat az unió jogrendszerén kívülre. Amennyiben a bíróság elkaszálja a keretrendszert, az drámaian átalakítaná azt, ahogyan az amerikai vállalatok kezelik az uniós polgárok adatait és az amerikai cégekre is az európai cégekkel megegyező adatvédelmi szabályokat tenne érvényessé - érthető módon ezt az Egyesült Államok szeretné elkerülni.
A per kulcsfontosságú mozzanata volt, hogy a Bíróság független főtanácsnoka, (Advocate General) Yves Bot hivatalos álláspontjában kifejtette, hogy a Safe Harbor nem nyújt elegendő védelmet az uniós polgárok adatai számára az amerikai kormányzat tömeges adatgyűjtése ellen. Bot szerint az adatvédelem olyan mértékben sérül jelenleg, ami nem csak az általános uniós adatvédelmi irányelvnek mond ellent, de az Európai Unió Alapjogi Chartájában leszögezett legalapvetőbb védelmet sem biztosítja.
Azt ugyanis a Snowden-féle szivárogtatás óta tényszerűen tudjuk, hogy az Egyesült Államok aktívan és mindenféle válogatás nélkül gyűjti a nem amerikai polgárok adatait, kommunikációjának tartalmát és metaadatait - gyakorlatilag mindent, amihez hozzáfér és megszerezhet. Ugyan a rendszerben van bírósági felügyelet, ez azonban kizárólag az amerikaiak adataira vonatkozik (és ezen a területen is hatástalannak bizonyult).
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A most közzétett álláspont bátor próbálkozást tesz arra, hogy letagadja az ismert tényeket. Az Egyesült Államok álláspontja szerint "soha nem végzett válogatás nélküli adatgyűjtést senkin, beleértve az uniós polgárokat is. A PRISM program, amelyre a főtanácsnok hivatkozik, valójában csak jól meghatározott, érvényes hírszerzési célpontokra céloz, a törvényes felhatalmazásnak megfelelően és szigorúan megfelel több, nyilvánosan megfogalmazott korlátozásnak és ellenőrzésnek."
A problémát az jelenti, hogy az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség gyakorlatában minden külföldi állampolgár "érvényes hírszerzési célpont". Ezt egyébként az ügyben korábban eljáró ír bíróság is megerősítette, és az uniós bíróság felé történő felterjesztésben leszögezte, hogy "az NSA és egyéb ügynökségek jelentős mértékben túllépték hatáskörüket", az "amerikai törvények szerint pedig az uniós polgárokat ezzel szemben semmilyen védelem nem illeti meg a megfigyelés és lehallgatás ellen".
Az amerikai diplomáciai misszió a közlemény végén is vékony jégre merészkedett. A szöveg szerint amennyiben a főtanácsnok álláspontja győzedelmeskedik és a Bíróság döntése elfogadja ezt az érvelést, az aláássa az Európai Bizottság képességét arra, hogy nemzetközi egyezményeket kössön. Eszerint az Egyesült Államok azt vitatja, hogy az uniós igazságszolgáltatási rendszereknek lehetőségük lenne megvédeni a potenciálisan jogtipró nemzetközi szerződésekkel szemben az uniós állampolgárokat - amely önmagában meglehetősen súlyos állítás.