Indulhat az ország legnagyobb hálózatfejlesztési projektje
Többszöri halasztás után ma megjelent a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül az a pályázati kiírás, mely közel 70 milliárd forintos uniós forrás bevonásával biztosítaná azt, hogy 2018-ra minden magyarországi háztartás számára elérhető legyen valamilyen új generációs, legalább 30 Mbps sávszélességű internetkapcsolat.
Hosszú, többszöri konzultációból és alapos előkészítési fázisból álló időszakot követően ma megjelent a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében az a pályázat, mely több tízmilliárd forintnyi uniós forrás bevonásával kívánja biztosítani azt, hogy 2018-ra a magyarországi háztartásokban mindenhol rendelkezésre álljon legalább 30 Mbps sávszélességű internetkapcsolat. A pályázat egy évekkel ezelőtt megfogalmazódott uniós célkitűzés eredményeként jött létre, ám az eredeti, 2020-as EU-s céldátumnál hamarabb valósulhat meg a magyarországi fejlesztési projekt.
A GINOP 3.4.1-es pályázat közel 70 milliárd forintos uniós forrására távközlési- és internetszolgáltató cégek jelentkezhetnek, közülük is elsősorban azok, melyek vezetékes infrastruktúrával rendelkeznek, vagy azt kívánják továbbfejleszteni, eljuttatni a hátrányosabb régiók számára. Ennek megfelelően, illetve az uniós pályázati rendszer feltételeinek köszönhetően ebből a pályázatból a legfejlettebb, közép-magyarországi régió kimarad, illetve az odaítélhető támogatás mértéke akár megyénként (járásonként) is különböző lehet.
Távközlési alépítmény épül egy kistelepülés határában: 2018-ig belehúznak
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A pályázatokon a cégek önállóan, vagy konzorciumként is indulhatnak, az elbírálási szempontok pedig rendkívül sokrétűek lesznek, és az adott régió "digitális fejlettségén" túl figyelembe veszik többek közt, hogy a beruházó milyen típusú hálózatot kíván kiépíteni, valamint milyen feltételeket biztosít versenytársainak arra, hogy a hálózati infrastruktúrához, vagy annak egy részéhez hozzáférjenek. Bár a pályázat egyik fontos támpillére a technológiasemlegesség, iparági forrásoktól úgy tudjuk, hogy a kiírás elsősorban a vezetékes infrastruktúra, azon belül is az optikaiszál-átviteli (FTTx) technológiákat részesíti előnyben.
A pályázat kapcsán szakértők, valamint szakmai szervezetek kiemelik, hogy az uniós támogatásnak köszönhetően a szolgáltatók végre olyan térségeket is bekapcsolhatnak az új generációs infrastruktúra-hálózatba, melyekre eddig méretgazdaságossági szempontok alapján nem volt megtérülő elvinni a legmodernebb technológiát. Egyes iparági vélekedések szerint ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a szélessávú internetszolgáltatásokra az ország legszegényebb régióiban lesz-e egyáltalán fizetőképes kereslet, vagyis könnyen lehet, hogy a cégek még akkor is mérlegelni fogják a beruházást ezeken a területeken, ha egyébként jelentős részt átvállal a költségekből az Európai Unió.
Itt kerülhetnek előtérbe a különböző vezeték nélküli szolgáltatások (mikró, LTE-alapú mobilnet), melyekkel adott helyzetekben költséghatékonyabban lehet lefedni bizonyos településeket, településrészeket. Információink szerint már javában folynak a tárgyalások a pályázat következő szakaszáról, vagy egy új pályázat feltételeiről, mely azokban a térségekben juttatna beruházási támogatást a vezeték nélküli (elsősorban mobil) szolgáltatók számára, melyeket a vezetékes hálózatok a GINOP 3.4.1 lefutása után sem érnek el.
A pályázatok beérkezése több lépcsőben zajlik majd, az eredményhirdetésre pedig a jelenlegi ütemterv szerint még idén év vége előtt, december közepén sor kerülhet.