Felhőadót vezet be Chicago
Külön a cloud és streaming szolgáltatásokat célzó, "felhőadót" vezet be Chicago. Az új adónemmel a város a hagyományos lemezboltok térvesztésével kieső bevételt igyekszik pótolni - akadnak ugyanakkor, akik szerint törvénytelen az új rendelkezés.
Új adóformát vezet be Chicago, amelyekkel kifejezetten a különböző felhős szolgáltatásokat veszi célba. A város törvénykezése a különböző streaming megoldások miatt, a hagyományos, utcai boltoktól kieső bevételt próbálja pótolni az új szabályozással.
Az egyszerűen "cloud tax" vagy "felhőadó" néven emlegetett rendelkezés két fő területre vonatkozik, ezek az "elektronikusan továbbított szórakoztatási cikkek" (electronically delivered amusements), amelyeknél vélhetően az olyan streaming megoldásokra kell gondolni, mint a Netflix vagy a Spotify, illetve a "nem birtokolt számítógépes bérelt termékek" (nonpossessory computer leases), ez a kategória az infrastruktúra- és platformszolgáltatásokra (IaaS és PaaS) vonatkozik, vagyis például az Amazon vagy a Microsoft felhős rendszereire. A frissen bevezetett adó mindkét része már létező adótörvényeket egészít ki és plusz 9 százalékos sarcot vet ki a megadott típusú online szolgáltatásokra.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A The Verge a Netflix szóvivőjét kérdezte az adónemmel kapcsolatban, aki szerint globális tendenciáról van szó, világszerte egyre több helyen próbálják adóztatni az online szolgáltatásokat. A felhasználókra kivetett új terheket az oldal szerint a vállalatok előfizetési díjaikba építik majd be - egy 100 dolláros felhős szolgáltatás havidíja tehát a jövőben 109 dollárra emelkedik majd Chicagóban.
Az új határozatnak nem csak elvi alapon akadnak ellenzői, a Reed Smith nemzetközi ügyvédi iroda egyik partnere, Michael J. Wynne szerint a felhőadó sérti a Szövetségi Telekommunikációs Törvényt (Federal Telecommunications Act) valamint az 1998-ban elfogadott, internetes adószabadságról szóló törvényt is, amely az online szolgáltatások elleni diszkriminációt hivatott kivédeni. A városok részéről ugyanakkor valós kiesést jelent a lemezboltok, videó- és DVD-kölcsönzők megszűnése az utóbbi két évtized során, ami kétségtelenül az online szolgáltatások elterjedésének tudható be.
Egyelőre kérdéses, hogy a felhőadó bevezetése hosszabb távon milyen hatásokkal jár majd. Ugyan a végfelhasználókat valószínűleg nem érinti drámaian a lépés, egy Amazon felhőre építkező startup számára a 9 százalékos költségnövekedés már komoly kiadást jelenthet - akkorát, amely indokolhatja, hogy irodáját a városhatáron kívülre költöztesse. Chicago lépése az Egyesült Államok további régióiban is hasonló kezdeményezéseket indíthat be, nem lenne meglepő, ha idővel egyre több felhasználó választana VPN szolgáltatásokat adatforgalmuk elfedésére, ezáltal pedig a felhőadó megkerülésére.