Piacon az első Android Auto
A 2015-ös Hyundai Sonata lett az első autó, amelybe már a gyártó integrálja a Google-féle szoftvert. Sokáig érett a szoftver, de végre piacon az első, teljesen integrált modell.
Végre autóval is megvásárolható az Android Auto, a középkonzolra kiterjesztett Android-alapú megoldás, először a Hyundai kínálatában. A dél-koreai gyártó a Sonata 2015-ös modelljét ruházta fel a képességgel hogy a felhasználó telefonjához kapcsolódva, annak másodlagos kijelzőjeként tudjon funkcionálni.
Az Android Autót még tavaly, a 2014-es Google I/O fejlesztői eseményén mutatta be az amerikai keresőóriás, a piaci rajtra azonban rengeteget kellett várni. A Pioneer csak idén márciusban mutatta be saját, Android Autót futtató fejegységét, méregdrága, 700 dolláros listaáron. Az első autóra pedig egészen mostanáig várni kellett - ami elég pontosan mutatja az autóipar fantasztikusan lassú fejlesztési ciklusát.
Érdekes, hogy az Android Auto nem csak az ezután legyártott Sonatákban lesz szériafelszereltség, a már utakon lévő 2015 Sonata with Navigation modellek egyszerű szoftverfrissítéssel megkapják a funkciót. Ehhez jelenleg be kell gurulni egy márkaszervizbe, de a gyártó már dolgozik egy olyan frissítésen is, amelyet egy USB kulcsról a tulajdonos is végre tud hajtani otthon.
Android Auto - csupán kijelző a telefonhoz
Mit is kínál pontosan az Android Auto? A megoldás nagyon hasonlít sok tekintetben az Apple rivális technológiájához, mindkettő csupán az okostelefon kiterjesztéseként funkcionál, telefon nélkül a fejlett képességek nem érhetőek el. A megközelítésben a középkonzolon található érintőkijelző fölött a telefon veszi át az irányítást, oda a tartalmat az Android Auto szolgáltatja.
Az Android Auto öt fő képernyőből áll, a kezdőképernyő mellett a navigáció, a hanghívás, a zene és az autós diagnosztika menü (pillanatnyi fogyasztás, hőmérsékletek, stb.) kapott még saját területet. A Google megközelítésének fontos eleme, hogy ezeken kívül más képességek egyáltalán nem érhetőek el, tehát YouTube-ozni vagy Facebookot olvasni egészen biztosan nem lehet ezen a kijelzőn. Az üzenetküldésre ugyanakkor ad lehetőséget az Android Auto, a beérkező üzenetek értesítésként megjelennek, és azokat kérésre a rendszer fel is olvassa (de nem jeleníti meg!) válaszolni pedig szóban tud a vezető.
A korlátozások oka, hogy az Android Autót az autós ergonómiához tervezte a Google és csak olyan funkciók kerülnek ki a nagy képernyőre, amelyek kezelése nem okoz veszélyt vezetés közben sem. Így például a szövegbevitel alapértelmezésben kizárólag szóban történhet, a virtuális gombsor csak akkor ugrik fel, ha az autót leparkoltuk. Ugyanígy a telefonhívások is anélkül bonyolíthatóak, hogy sokat kellene gépészkedni a telefonnal vagy a kijelzővel, ilyenkor természetesen a beépített kihangosító veszi át a hívást.
Az Android Auto nem csak a Google szolgáltatásaihoz nyújt hozzáférést, külső fejlesztők is kínálhatják alkalmazásaikat ezen a platformon keresztül. Erre jelenleg inkább a zenés appok között van példa, a Spotify vagy a Pocket Cast már most használja az autós API-t, így alkalmazásaik megjelennek a Play Music mellett a zenés képernyőn, a lejátszás és egyéb funkciók is elérhetőek anélkül, hogy a telefonhoz nyúlnánk - ezek pedig a kormányon található gombokkal is vezérelhetőek.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az első tesztek szerint az Android Auto kifejezetten jól használható még ebben a legelső verzióban is. Mindez annak ellenére, hogy a Sonata rezisztív érintőkijelzőt használ, emiatt kevésbé reszponzív, mint az okostelefonokban és tabletekben megszokott kapacitív panelek. A térképes nézetben a kétujjas zoom is elfogadhatóan működik, vagyis a gyártó és a Google egy egészen használható rendszert rakott össze. Az talán minimálisan visszavetheti az élményt, hogy a megoldás egyelőre nem működik vezeték nélkül, a telefon nem elég ha a zsebünkben van mikor beszállunk a járműbe, azt kábelen is csatlakoztatni kell.
A gyártói integráció számos apróságban ölt testet, amit az utólag beszerelt fejegységek nem mindig tudnak nyújtani. Például amikor az Android Auto hangparancsra vár, akkor automatikusan lehúzza a klímát, hogy annak zúgása ne zavarja a hangfelismerést. Ugyanígy a már említett diagnosztikai képernyő tájékoztatást tud adni az autó működési paramétereiről - igaz, ezt a Hyundai egyelőre nem támogatja. Ezt a sort folytatja, hogy a Sonata rendelkezik a konzolon egy dedikált hangszóróval is, amelyet az Android Auto a navigáció hangos utasításaihoz tud használni, a kormányon pedig ott a hangparancs bevitelét segítő gomb is.
Csata a felhasználói élményért
Az autógyártók hosszú ideig féltékenyen őrizték a középkonzolt, mint az autós felhasználói élmény (és a márkaarculat) egyik kulcsterületét. Mára azonban egyre több cég látja be, hogy az autós infotainment (információs és szórakoztató rendszerek) nem tartoznak a központi kompetenciához, így nem ördögtől való a felület teljes kiszervezése olyan szereplőknek, amelyek otthon vannak ezen a területen. Erre játszik egyébként a Google mellett az Apple is, amelynek saját CarPlay rendszere nagyon hasonló filozófia alapján, a telefon képességeit kiterjesztő második kijelzőként használja a középkonzolt - és ennek megfelelően teljesen át is veszi a hatalmat a kijelzőn megjelenő információk fölött.
Az Android Auto tehát elsősorban a telefon hardverén fut, emiatt szükséges legalább a Lollipop, vagyis Android 5.0 a készüléken. Ez rögtön kizárja a telepített bázis túlnyomó többségét, jelenleg ugyanis a kompatibilis modellek kevesebb, mint 10 százalékot tesznek ki a teljes androidos állományból, legalábbis a Google hivatalos Android Dashboard statisztikája szerint. Ahogy a gyártók fokozatosan kiadják a frissítéseket, a felhasználók pedig újabbra cserélik a telefonjukat, ez várhatóan gyorsan nőni fog a jövőben, a használatot azonban még sokáig korlátozni fogja ez a limitáció.
Az autós probléma megoldása egyébként a Google egyik kedvenc területe, ezt a területet célozta az Android 2.0-ban bemutatkozó Car Mode (navigációval), a hangos keresés és persze az önvezető autók is. Ennek prózai oka van, az Egyesült Királyságban például az átlagos brit heti 10 órát tölt az autójában, többet, mint egy teljes munkanap. Ez a szám pedig az Egyesült Államokban még magasabb, akár 14 órát is meghaladhatja. A nagy csata tehát most azért zajlik, hogy ezt a (Google szempontjából) holtidőt hogyan lehet becsatornázni az online szolgáltatások használata felé. Az Android Auto eddig a cég legjobb válasza.