EB: értelmetlen a kalózoldalak lekapcsolása
Az Európai Bizottság Egyesített Kutatóközpontja által kiadott új tanulmány csak tovább erősíti azt, amit eddig is tudtunk: a kalózoldalak blokkolásának vagy lekapcsolásának még középtávon sincs értelme.
Nem hisszük, hogy bárki meglepődne, mindenesetre immár az Európai Bizottság Egyesített Kutatóközpontja által készített tanulmány is megerősíti: a kalózoldalak elleni boszorkányüldözésnek, egyes országokon belüli blokkolásának, szervereik hajkurászásának és lefoglalásának csak rövid távon van a jogtulajdonosok számára pozitív hatása.
A háromtagú kutatócsoport az online szerzői jogvédelem kikényszerítésének felhasználói viselkedésre és piaci szerkezetre gyakorolt hatását vizsgálta az egykor a világ egyik legnagyobb forgalmú streaming videós kalózoldalának számító, német kino.to 2011-es leállítása kapcsán. Az oldal 2008-ban indult, és rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert a tartalomfogyasztók körében, életciklusa alatt a számítások szerint 2,5 millió eurót termelt üzemeltetőinek – a jogtulajdonosok viszont érthetően nem örültek a sikernek.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A kutatók által most publikált tanulmány szerint a kalózoldal szervereinek lefoglalása lényegében még középtávon sem hozta meg a remélt pozitív hatást. A felmérés egyébként mintegy ötezer németországi internethasználó és egy szintén ötezer fős, francia, brit és olasz felhasználókból álló kontrollcsoport viselkedése alapján készült. A szakemberek a vizsgálat során arra jutottak, hogy az oldal lekapcsolása csak az azt követő négyhetes időszakra hozott látványos, 30 százalékos csökkenést a teljes németországi kalózforgalomban. Aztán az illegális tartalomfogyasztás újra elkezdett emelkedni, és 2-3 hónap alatt visszatért az akciót megelőző szintre.
A tanulmány készítői szerint az általában komoly médiavisszhangot kiváltó, nagy kalózellenes lépéseknek lényegében semmi maradandó hatása nincs a tartalomszolgáltatói piacra. A konvergencia az egyes felhasználók által megszokott illegális tartalomszolgáltatói oldalak elérhetetlenné tételét követően mindössze 2,5 százalékos – ezért végül kevesebbet hoz vissza, mint amennyit a jogtulajdonosok és a bűnüldözési szervek az ellenlépésekre költenek. Az egész jelenség a legendák hidrájához hasonlít: ahogy a jogtulajdonosok vagy jogérvényesítők lecsapnak egy fejet, rögtön kettő nő helyére, a keletkezett piaci űrt pillanatok alatt betöltik az új szereplők.
Igazi legális alternatíva kell
Az EB tanulmánya csak tovább gazdagítja azon kutatások tárházát, melyek szerint a kalózkodás visszaszorítását csak egyetlen módon lehet elérni: a felhasználók által kielégítőnek szánt legális, elérhető árú alternatívákkal. A zeneiparban az utóbbi években a streaming szolgáltatások megmutatták, hogy igenis lehetséges a piac kifehérítése – videós tartalomszolgáltatás terén viszont még nagyon komoly hiányosságok vannak. Hiába a Netflix, a Hulu, a Google, az Apple, az Amazon, vagy éppen a saját, országokon belüli on-demand streaming szolgáltatások, egyik sem kínálja azt a (közel) teljességet, amivel például a Spotify el tudta tántorítani az embereket az illegális tartalombeszerzéstől.
Távol álljon tőlünk, hogy illegális tartalomszolgáltató(ka)t reklámozzunk, de ebben a témában muszáj példaként felhozni a Popcorn Time-ot – a felhasználók ugyanis csak azt várják, hogy egy ilyen színvonalú és kínálatú szolgáltatást végre legális formában, globálisan(!) is megkaphassanak. Amíg ez nem történik meg, a The Pirate Bay és egyéb kalózoldalak elleni látványos ellenakciók végeredményben csak a fekete piac malmára hajtják a vizet.