UPC: hátraarc, vissza a BIX-re
Forrásaink szerint az Externet messze nem az első hálózati szolgáltató, amelyet a UPC egyszerűen levágott, de eddig minden más kisebb szereplő áttért tranzitszolgáltatások használatára. Az Externet beleállt a csatába, napokon keresztül folyt a birkózás.
Lezajlott a magyar internet első nyilvános, a szolgáltatók közötti csatája az adatkicserélés területén. Hasonló konfliktusok eddig is voltak, ezek azonban nem érték el a nyilvánosság szintjét. A UPC már hosszabb ideje fokozatosan mondja fel a peering-egyezségeket a hazai hálózati szolgáltatókkal, április elsejétől azonban egy igazi nagy hal, az Externet került sorra, amely történetesen az RTL Klub és az MTVA videós rendszerének hálózati forgalmát is szállítja.
A két szolgáltató közötti konfliktust az indokolta, hogy a UPC stratégiát váltott, az anyacég Liberty Global International kitűzött célja az előfizetőkön túl a hálózatra adatot küldő partnerektől is pénzt szedni. Ez nagyon fontos változás a cég hozzáállásában, eddig ugyanis a cég szinte kizárólag az előfizetői díjakból húzott profitot, most azonban a peering-egyezményeket is bevételi forrásként kezeli.
Mi a BIX és miért olyan nagyon fontos?
A BIX (Budapest Internet Exchange) a magyar internet szívcsakrája - ahogy azt a szakértők mondani szokták. Ez egy világszinten is ritkaságnak számító központ, ahol a különböző internetszolgáltatók kicserélik az egymás hálózatába irányuló adatcsomagokat. Természetesen a BIX nem egy, hanem rögtön négy helyszínen működik, ebből három Budapesten, egy pedig Nyíregyházán van. A BIX célja a magyar szolgáltatók közötti közvetlen összekapcsolódás lehetővé tétele, hogy országon belül, a nemzetközi forgalom terhelése nélkül folyhasson az adatkicserélés.
A BIX egyediségét az adja, hogy a tagok hagyományosan önköltséges alapon kapcsolódnak az adatkicserélőhöz és a behúzott bitcső vastagsága után fizetnek tagdíjat. Ez a tagdíj a BIX-központok fenntartását és az eszközpark rendszeres megújítását szolgálja, a BIX által nyújtott szolgáltatások után sehol, senkinek nem keletkezik profitja, a rendszert egy non-profit szervezet kezeli, elismert műszaki színvonalon. A BIX egyébként nem az egyetlen adatkicserélési pont Magyarországon, a nagy szolgáltatók több helyen üzemeltetnek ilyen pontokat még országszerte, erre természetesen joguk van. Ugyanígy a magyar szolgáltatók csatlakozhatnak egymáshoz nemzetközi adatkicserélőkön keresztül is, ebben az esetben tranzitdíjat fizetnek a köztes félnek.
Telekomon van RTL, UPC Mobilon nincs. Freedom, de milyen áron?
Az alternatívák közül eddig a BIX számított a legfontosabbnak. A viszonylag alacsony díjak mellett ez adja (a követlen kapcsolat után) a legalacsonyabb késleltetést, amely különösen a nemzetközi központokhoz képest nyújt számottevő előnyt - Bécshez képest mintegy 8, Londonhoz és Amszterdamhoz képest pedig 20-25 milliszekundum a hazai kicserélés előnye. Ezek a számok a laikusoknak sokat nem mondanak, pedig a késleltetésre érzékeny forgalom (játékok, interaktív webes szolgáltatások, VPN, stb.) esetében ezek sokszorosan gyengébb adatok, mint amit a BIX-en keresztül a szolgáltatók el tudnak érni.
BIX és a milliárd forint
Ha már ilyen központba került a BIX, megnéztük a rendszer, illetve az azt üzemeltető ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) pénzügyeit is. Utóbbi szervezet egyesület formában működik, nyilvános pénzügyi jelentése elérhető az interneten. Eszerint a szervezet, amely a BIX mellett a .hu domének regisztrációjáért is felel, évente mintegy 300 millió forintos bevétellel rendelkezik, ennek több, mint fele, 160-170 millió forint adózott eredmény. A szervezet jelentős tartalékkal is bír, a legfrissebb, 2013-ra vonatkozó jelentés szerint mintegy 850 millió forint pénzeszköz állt rendelkezésre, ez 2014 folyamán egymilliárd fölé is kúszhatott.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az egyesület gazdálkodásával kapcsolatban kerestük az ISZT-t, a szervezet képviselője, Bödecs Béla kérdésünkre elmondta, hogy a non-profit szervezet ciklikusan frissíti a BIX eszközparkját, 4-5 éves periódusonként cserélik a viszonylag gyorsan elavuló hálózati eszközöket. Jelenleg is egy ilyen eszközcsere-projekt közepén van a szervezet, a hamarosan megérkező új hálózati eszközök 40 és 100 gigabites csatlakozókat is kínálnak majd a tagok, a hazai internetszolgáltatók számára. Bödecs emellett elmondta, hogy a BIX hagyományosan élen jár a modern eszközök adoptálásában, ez előző ciklusban olyan modellt sikerült beszerezni, amelyből Európában akkor még csak egy működött, a régió szakemberei pedig Budapestre jártak tanulmányozni az implementációt.
Az új eszközök egyébként lényegesen olcsóbban lesznek üzemeltethetőek, mint a jelenlegiek, a portonkénti költség számottevően esni fog. Részben ennek (és a csereprojekt lezárásának) tudható be, hogy már az ISZT közgyűlése előtt van az új árszabás, amely a BIX díjait mintegy felére csökkenti a jelenlegihez képest. A közgyűlés várhatóan április végén szavaz a tervezetről.
Ez már a valódi netadó
Az önköltséges adatkicserélés alternatívája a profitorientált adatkicserélés. Ez azt jelenti, hogy a UPC pénzt kér a hálózatába küldött adatforgalomért. Megteheti ezt azért, mert óriási előfizetői bázisa révén jelentős piaci erőfölénnyel bír, ha egy kis tartalomszolgáltató ezt a bázist el szeretné érni, akkor kénytelen lesz fizetni (saját internetszolgáltatóján keresztül) a UPC-nek. Ez a modell egyébként a tévézésben általánosnak számít, a kábelszolgáltatók kínálatába az egyes kisebb csatornák úgy kerülnek be, hogy fizetnek a szolgáltatónak - a gyakorlat eredménye, hogy míg az interneten gyakorlatilag bárki indíthat blogot, portált, híroldalt, szolgáltatást, a tévézés máig rendkívül zárt maradt - annak ellenére, hogy a független videós tartalmak előállítási költsége hatalmasat zuhant az elmúlt évtizedekben.
A dupla bevétel modellje az elmúlt években már többször terítékre került külföldön. Az Egyesült Államokban a Netflix ellen vonultak csatába a Comcast vezetésével nagy internetszolgáltatók és a peering-kapcsolat műszakilag indokolatlan leszűkítésével kényszerítették a videoszolgáltatót fizetésre. Ennek eredményeképp ma a Netflix nem csak a saját internetszolgáltatójának fizet, hanem a túloldalnak is kénytelen pénzt adni. Hasonló helyzet alakult ki a Free és a Google között Franciaországban, a szolgáltató élvezhetetlenre lassította a YouTube sebességét, a gyorsításért pedig pénzt követelt.
A UPC most visszavonult
Reggel megkerestük a UPC telefonos ügyfélszolgálatát, akkor az ügyintéző kérdésünkre azt mondta, hogy várhatóan még ma helyreáll a BIX-en keresztül a kommunikáció az Externet hálózata felé (már az meglepő egyébként, hogy az inkognitós hívásra is ilyen részletes, az egyszerű előfizetőnek semmitmondó részletességgel válaszolt a szolgáltató képviselője). A déli órákra valóban helyreállt a kapcsolat, a UPC előfizetői számára is elérhetővé váltak az Externetnél hosztolt oldalak, így az MTVA videoszervere és az RTL különböző oldalai is.
A UPC és a Deninet BIX-es adatforgalma. 11:45-kor helyreállt a kapcsolat.
Ki is vonult vissza? A kapcsolat helyreállása után megkerestük az Externetet, a cég képviselője eufemisztikusan annyit mondott, hogy cége "azt vette észre, hogy a kapcsolat helyreállt", vagyis eszerint az Externet nem hátrált meg és nem kötött peering-egyezményt vagy terelte nemzetközi forgalom felé a hálózati forgalmat. A UPC hivatalos álláspontját még nem ismerjük, a cég képviselői a délelőtti órákban teljesen elérhetetlenek voltak, a kommunikációs vezető még telefonját is kikapcsolta.
A UPC visszavonulása egyébként belsős információink szerint nem csak az Externetet, hanem a Deninetet is érinti, a cég utóbbival is helyreállította a BIX-es adatkicserélését. Ha a cég neve ismeretlen, segítünk, ez a cég szállítja például az Indavideo videostreames forgalmát, így ha ma a UPC-ügyfeleknek hirtelen sokkal jobban mennek az Indás tartalmak, azt a BIX-nek köszönhetik. A Deninet és a UPC egyébként forrásaink szerint hónapok óta kerülgeti egymást, a két cég február elején privát peering-megállapodást kötött, de ezt mintegy egy hónap után a UPC felmondta, azóta a Deninet csak tranzitszolgáltató közbeiktatásával, gyengébb minőségben éri el a UPC-előfizetőket. Ez ma délben változott, miután a cég a BIX-en helyreállította a kapcsolódást e hálózat felé is.
Valószínűleg e nagy horderejű változásoknak (illetve azok hibás végrehajtásának) köszönhető, hogy a UPC szolgáltatása ma sok helyen akadozik az országban, hol a névszerverek (DNS), hol maga az internetkapcsolat válik működésképtelenné.
Hivatalos reakciók?
A UPC döntésére egyelőre sem az IVSZ, sem az internetes konzultációt vezető Deutsch Tamás irodája nem kívánt reagálni, mindkettő jövő hétre ígért kommentárt. Az ügyben az NMHH-t is megkerestük, a hírközlési hatóság hamarosan sajtóközleményt ad ki az ügyben, addig türelmünket kérték. A GVH-t várhatóan szintén érdekelni fogja a UPC lépése, a versenyügyi hatóságot azonban egyelőre nem tudtunk elérni.