Bezárja a kiskapukat a hírközlési hatóság
Az előfizetők számára fokozottabb védelmet, a hírközlési szolgáltatóknak pedig kiszámíthatóbb jogi környezetet ígér a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság augusztustól hatályba lépő új rendelete, mely számos új elemmel egészíti ki a szabályozást, ugyanakkor kötelezővé tesz több olyan formai és alaki elemet, melyet korábban önkéntesen vállaltak egyes szolgáltatók.
A következő években jobb lesz mind az előfizetőknek, mind a szolgáltatóknak a magyar hírközlési piacon, legalábbis ezt várja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egy hétfőn kihirdetett, és augusztus 1-jétől fokozatosan hatályba lépő új elnöki rendelettől, mely számos ponton szabályozza a hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket. A szabályozás lényegében minden korábbi kiskaput bezár a szolgáltatók előtt a jövőben, legyen szó vezeték nélküli, vagy vezetékes, internet, telefon, vagy műsorszóró szolgáltatásról - így többek közt gyakorlatilag tabuvá válik az egyoldalú szerződésmódosítás, illetve sokkal szigorúbb lesz a ráutaló magatartással létrejövő szerződések kezelése.
"Kreatív szolgáltatói jogalkalmazás"
Dr. Karas Mónika, a hatóság elnöke egy mai sajtótájékoztatón kifejtette, a rendelet megalkotását a jogszabályi környezet, illetve technológia gyökeres átalakulása, megváltozása tette indokolttá. A hatóság első embere elmondta, a rendelet a szolgáltatókra minden eddiginél szigorúbb tájékoztatási kötelezettséget ír elő, ugyanakkor az előzetes konzultációk alapján kijelenthető, hogy a szolgáltatók egyes igényeit is figyelembe veszi: "A homályos szabályozás tág körű, olykor kreatív szolgáltatói jogalkalmazásra ad lehetőséget. Konkrétabb szabályozás esetén a jogértelmezésnek nem lesz olyan tág kere, ami a szolgáltatóknak is jó" - emelte ki Karas a sajtótájékoztatón.
A hatóság honlapján is elérhető rendelet gyakorlatilag húszmillió hírközlési előfizetői szerződést helyez automatikusan új alapokra, egyben meghatározza a szolgáltatók számára a jövőben követendő szabályrendszert. Nem csak a szerződések, hanem a mindenki számára nyilvános általános szerződési feltételek is egyszerűsödnek majd a rendelet hatására, az egyik legfőbb cél, az átláthatóbb tájékoztatás jegyében.
Nem csak a szerződéseket, a szerződési feltételeket is egyszerűsíteni kell
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A rendelet egyik legfontosabb hozadéka, hogy jelentős mértékben korlátozza a ráutaló magatartással történő szerződéskötés módozatait, illetve jelentősen leszűkíti a határozott idejű szerződések egyoldalú módosításának lehetőségeit. A jogszabály hatályba lépését követően így a határozott idejű szerződéseknél gyakorlatilag tilos lesz az egyoldalú szerződésmódosítás a szolgáltató részéről, amennyiben az a szerződés jelentős elemeit, így különösen a díjtételeket illeti. Azaz a hűségidőszak alatt a szolgáltató mindvégig a szerződés megkötésekor érvényes árakat köteles alkalmazni, a hűség nem csak az előfizetőre, hanem a szolgáltatóra is kötelező lesz.
Az ügyfél az új NMHH elnöki rendelet értelmében még a megkötott hűségszerződésből is könnyebben kihátrálhat abban az esetben, ha a szolgáltatás minősége nem megfelelő. A vezeték nélküli szolgáltatások (mobiltelefon, mobilnet, vezeték nélküli műholdas vagy földfelszíni digitális TV) esetében az előfizetőt 14 napos próbaidőszak illeti majd meg, ha ez idő alatt bebizonyosodik, hogy a szolgáltatás nem vehető igénybe az előfizető tartózkodási helyén (praktikusan lakhelyén), akkor a ügyfél felbonthatja a szerződést. Ha pedig eszközt is vásárolt a szolgáltatótól, akkor azt a szolgáltató köteles visszavenni tőle teljes áron (az ügyfélnek csak a szolgáltatás használatának időarányos díját kell megfizetnie).
Az ördög a részletekben...
Az eszközökhöz, így különösen a mobiltelefonos előfizetések mellé kínált készülékekkel kapcsolatos újdonság, hogy a szolgáltatónak a szabályozás értelmében a szerződés megkötése előtt tájékoztatnia kell az ügyfeleket a szerződés teljes időtartama alatt felmerülő minden költségről, beleértve az átadott készülékek vételárának részleteit. Új elem, hogy a szerződés megszüntetését a továbbiakban nem tagadhatják meg a szolgáltatók abban az esetben, ha a bérbe adott eszközt (jellemzően set-top boxot, vagy antennát) nem tudja visszaszolgáltatni az előfizető.
Az előre fizető (feltöltőkártyás) ügyfeleket érintő fontos változás lesz augusztustól, hogy a fel nem használt egyenlegkeret a szerződés megszűnését követően az eddigiekkel ellentétben visszajár az ügyfélnek, akinek egyéves jogvesztő határidő előtt kell igényelnie a "beragadt" egyenleg kifizetését. Külön érdekesség, hogy az új rendelet nem csak az egyéni előfizetőknek, hanem az egyedi feltételeket nem kapó mikro- és középvállalatoknak is stabilabb szerződéses keretet teremt azáltal, hogy az ilyen előfizetők esetén csak a rendeletben tételesen felsorolt rendelkezésekben térhetnek el a szolgáltatók, és csakis a felek egyező akaratával.
Az új hatósági rendelettel kapcsolatban igyekeztünk megszólaltatni a szolgáltatói oldalt is, megkereséseinkre azonban eddig nem érkezett érdemi reakció.