Ilyen a netsemlegesség történelmi félreértése
Törvénnyel kötelezné az alkalmazásfejlesztőket a BlackBerry vezérigazgatója, hogy szoftvereiket a legnépszerűbb platformok mellett BB10-re is elkészítsék. John Chen a netsemlegesség ügyében intézett nyílt levelet az amerikai szenátushoz, de a vállalatvezető a BlackBerry érdekében még a fogalmat magát is újradefiniálná.
Nyílt levélben összegezte a BlackBerry netsemlegességgel kapcsolatos álláspontját John Chen, a kanadai vállalat vezérigazgatója. Az amerikai szenátusnak címezett írás túlnyomó része nem sok meglepetést tartogat, néhány pontban a netsemlegesség (erről részletesen itt írtunk) definíciójában eddig általánosan elfogadott kitétele mellett teszi le a voksát, igaz, a hálózati diszkrimináció tiltását nem tartja szükségesnek.
Van azonban egy rövid, de annál érdekesebb rész. Az eddig megfontolt, racionális intézkedéseiről és mértéktartásáról ismert vezető ezzel a néhány sorral annyira kiverte a biztosítékot, hogy komolyan felmerül a szándékos trollkodás és így effektíve egy jól kitalált médiahekk lehetősége. Chen szerint a netsemlegességet nem elég az infrastruktúra és a szolgáltatói szinten biztosítani, az egyenjogúságot a különböző szoftveres platformokra is ki kell terjeszteni. Idézzük:
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A semlegességet az alkalmazások és a tartalom szintjén kell kötelezővé tenni, ha tényleg szabad, nyílt és nondiszkriminatív internetet akarunk. Biztosítani kell, hogy minden mobilfelhasználó elérhessen bármilyen legális alkalmazást vagy tartalmat, és ezek fejlesztőinek illetve előállítóinak meg kell tiltalni az operációs rendszer alapján történő megkülönböztetést.
A BlackBerry vezérigazgatója néhány példával is próbálja alátámasztani radikális netsemlegességi szemléletét. A BlackBerryvel ellentétben az Apple nem teszi lehetővé a BlackBerry vagy Android felhasználók számára, hogy letölthessék az iMessage appot és használhassák a szolgáltatást, míg mi a BBM-et minden platformon elérhetővé tesszük. A Netflix korábban határozottan kiállt a netsemlegesség mellett, a BlackBerry felhasználókat viszont negatívan diszkriminálja azzal, hogy streaming szolgáltatását nem adja ki a mi platformunkra. A fentieket még sokadik olvasatra is nehéz úgy értelmezni, hogy az ember végül ne az ennek elmentek otthonról, vagy az év eddigi legjobb médiahekkje következtetésre jusson.
A BlackBerry nem azért jutott az irrelevancia szintjére, mert az Apple, a Google, a Microsoft és milliónyi alkalmazásfejlesztő egy globális összeesküvést szőtt ellene. Vezetőinek sorozatos rossz döntései, hardveres és szoftveres téren egyaránt durva késlekedések, és a "túl nagyok vagyunk ahhoz, hogy elbukjunk" eszmébe vetett elvakult hit vezetett a mai állapothoz.
Igen, a piac diszkriminál - relevancia alapján. Negatívan diszkriminálja a (a Windows Phone, a webOS vagy a Tizen mellett) BlackBerryt azért, mert a vállalat nagyon kevés olyan dolgot tud felmutatni, melyekért pozitív hozzáállás, némi pluszban ráfordított fejlesztési idő járna. Egy gazdasági alapon működő vállalkozás nem fog egy kihalófélben levő platformra fejleszteni, ha várakozásai szerint befektetése ablakon kidobott pénz. A gazdasági és technológiai verseny által előidézett diszkrimináció jó dolog (az oligopóliumok üzleti döntései nem azok), mert folyamatos fejlesztést generál, még akkor is, ha egy-egy nagyobb siker hátán időről időre nagyon erős, domináns szereplők jönnek létre. Olyanok, melyek annyira elbízzák magukat, hogy egyszer csak a semmiből érkező versenytársak a földbe döngölik őket. Nem egy példát láttunk már erre az elmúlt évtizedekben. Ugye, BlackBerry?