Megjelent a Linux kernel 3.17

Megérkezett a 3.17-es Linux rendszermag, a végleges verzió kiadását szokás szerint a kernel levelezőlistára küldött emailben jelentette be Linus Torvalds. Ez a "merge window" a szokásosnál kicsit hosszabbra sikerült Linus utazásai miatt, a 3.18-as kernelnél ugyanakkor némileg rövidebb lesz a megszokottnál, szintén Linus elfoglaltságai, valamint a LinuxCon EU konferencia okán. Levelében Torvalds leírja, az ablak technikailag nyitva lesz, de kevés ideje lesz ezzel foglalkozni a sűrű programja közepette. "Ez azt jelenti, a 3.18 merge window három hetes lesz, vagy lassan indul be, ahogy nézzük. Nem baj ha már most jönnek pull requestek (igazából már most is van pár a postafiókomban), de valószínűleg nem dolgozom fel őket egy hétig" - áll a levélben.

A legfontosabb újdonságok, szerintünk

A processek közötti kommunikáció egyszerűsítése érdekében érkezett meg a 3.17-es kernelbe a Sealed Files. Ha a folyamatok azonos memóriaterületet érnek el, biztosítaniuk kell valamilyen módon, hogy azok tartalma ne változzon meg, erre jó a Sealed Files API, amelyet használva a fejlesztők "lezárhatnak" ilyen területeket és ellenőrizhetik azok sértetlenségét. Adattárolási téren is vannak fejlesztések szokás szerint. A kimondottan flashmemóriás meghajtókhoz fejlesztett F2FS fájlrendszert például az ext4-hez és XFS-hez hasonlóan már lehet "nobarrier" módban mountolni, amellyel növelhető a teljesítmény - cserébe nagyobb a kockázata az adatvesztésnek a tápellátás hirtelen megszűnése esetén.

Bekerült a kernelbe a SCSI-mq, amely időhiány miatt csúszott ki a 3.16-os rendszermagból. A SCSI-mq a SCSI kernel kódot oltja be a blk-mq-val, vagyis multiqueue block layerrel. Ez a komponens több processzormagon képes elosztva futtatni az I/O feladatokat, ezáltal javítva a teljesítményt, elsősorban SSD-s gépeken. Ennek köszönhetően az adott idő alatt elvégezhető I/O műveletek száma konfigurációtól többszörösére nőhet, miközben a műveletek késleltetése tizedére, szélsőséges esetben negyvened részére esik vissza. Érdemes tudni, hogy a kód egyelőre csak kísérleti jellegű és alapesetben ezért ki is van kapcsolva, egy egyes SCSI eszközökön akár a korábbinál lassabb működést is okozhat - idővel ez persze változik, ahogy a fejlesztők kisimítják a kódot.

Elhagyta a "staging" állapotot a 3.17-es rendszermagban az USB/IP, ennek a célja egy olyan általánosan használható megoldás létrehozása volt, amelyen keresztül egy USB-s eszköz megosztható IP-hálózaton. Az USB/IP az USB I/O parancsokat TCP/IP-be csomagolja, ezzel lehetővé teszi USB-s eszközök távoli használatát, további módosítások nélkül. Például egy USB-s adattároló tartalmához távolról hozzá lehet férni, de akár egy távoli géphez kapcsolt DVD-írót, szkennert vagy nyomtatót is úgy használhat bárki, mintha a helyi PC-hez csatlakozna. Az USB/IP projektről bővebben itt lehet olvasni.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A kexecet eddig lehetett UEFI secure boot megkerülésére használni, most azonban kibővítették szignatúraellenőrzéssel, így mielőtt egy másik kernelt bootolna, ellenőrzi annak integritását. Így a kexec segítségével már nem lehet a Linuxot arra használni, hogy egy korrupt operációs rendszert indítson el valaki egy UEFI secure boot képességgel ellátott rendszeren. A témáról bővebben az LWN.net cikkéből lehet tájékozódni.

Hardvertámogatás, grafika

Gőzerővel zajlik az ARM-alapú rendszerek támogatásának fejlesztése, a 3.17-es kernel már fut például a Mediatek MT6589 rendszerchipre épülő eszközökön, támogatja a Broadcom BCM7XXX sorozatú lapkákat, illetve a HiSilicon 5HD2 családot.A KVM virtualizáció is működik "big endian" ARM rendszereken. Ezzel párhuzamosan kikerült a támogatott architektúrák közül az IBM POWER3 és RS64, amelyeken egyébként már régóta nem is működött megfelelően a Linux kernel, de ez senkinek sem tűnt fel idáig. További újdonságokról a hardvertámogatás területén az LWN.net  két cikke (1,2) tartalmaz (pl. SATA vezérlők, memóriavezérlők, hálózati vezérlők, USB-kontrollerek, szenzorok).

Nincs új kernel grafikus fejlesztések nélkül, erre a mondásra a 3.17 sem cáfol rá. Elsősorban az AMD Radeon chipes videokártyák tulajdonosai örülhetnek, a nyílt forrású driver végre támogatja a Radeon R9 290 (Hawaii) sorozatú lapkákat és kártyákat, bár az első beszámolók szerint a multisampling anti-aliasing terén még vannak problémák. A Phoronix szerint a driver teljesítménye "kielégítő", mindazonáltal vannak szoftverek, amelyek alatt élvezhetetlen a képsebesség, az R9 290/290X chipes rendszerek támogatása tehát még távolról sem kiforrott. Emellett a videolejátszással is vannak gondok.

A grafikus chipek energiatakarékos működésének támogatását is javították, egyre több lapkán alapértelmezetten bekapcsolt az órajel dinamikus változtatása a terhelés függvényében. Ez a képesség már korábban megjelent a nyílt forrású driverben, azonban stabilitási problémák miatt alapesetben a legtöbb videochipnél le volt tiltva, kézzel kellett engedélyezni. A gamerek számára jó hír, hogy az Xbox One kontrollerét is használhatják végre Linux alatt, igaz, a rezgő funkciót egyelőre nem kezeli a rendszer. A Sony Sixaxis kontrollerének támogatásán is javítottak a fejlesztők.

A 3.17-es kernel szokás szerint elérhető a www.kernel.org oldalról vagy a felsorolt tükörszervereken. Az újdonságokról részletesen a Kernelnewbies oldalán lehet olvasni, ha a szócikk elkészült, emellett a Phoronix, az LWN.net, valamint a német nyelvű Heise cikkeit érdemes bújni - ennek az anyagnak a forrásául is ezek szolgáltak.