Kipróbáltuk: LG G3
Irdatlan felbontású kijelzővel igyekszik hódítani az LG legújabb csúcskészüléke, a G3. A panel valóban kristálytiszta, meghajtani azonban nem könnyű feladat - a készülék igazi előnyeit inkább a hátlapi gombok, a kamera és meglepő módon az ár környékén érdemes keresni.
Külső
Az LG aktuális csúcskészüléke első ránézésre igen hasonlít az eggyel korábbi generációra. A forma gyakorlatilag változatlan maradt, az LG logó sem mozdult el az alsó peremről. A telefon ugyanakkor érezhetően nagyobb lett, a kijelző már 5,5 hüvelykesre hízott. A hátlap bár szálcsiszolt fém mintázatot kapott, senkit ne tévesszen meg: továbbra is műanyag borításról van szó. Ez bár kicsit messzebbről nézve kifejezetten prémium hatást kelt, kézbe fogva kicsit csalódik az ember, hogy maradt a plasztik tapintás - cserébe viszont az eszköz vezeték nélkül is tölthető. A felépítés minősége tehát elmarad például a rivális HTC One M8-étól, de a Samsung Galaxy S5-tel, vagy a Sony Xperia Z2-vel simán felveszi a versenyt.
A műanyag hátlap a korábbi modellével ellentétben eltávolítható, alatta cserélhető akkumulátort és microSD-kártyahelyet is találunk. A telefon annak ellenére, hogy nőtt a tavalyi modellhez képest korántsem mondható ormótlannak, a kijelzőt keretező oldalsó peremek rendkívül vékonyak, így az 5 hüvelyk környéki telefonról átnyergelőknek sem zavaró a váltás. A G3 emellett nehéznek sem mondható, 156 grammja a nagy felületen kényelmesen eloszlik. A mára az LG védjegyének számító, a hátsó kamera alatt elhelyezett hangerő és bekapcsológombok itt sem maradtak le, a szenzor jobb oldalára vaku, a bal oldalra pedig a híres-neves fókuszsegítő lézer került.
Hátlapi gombok: már az elején így kellett volna
A fejhallgató csatlakozója a telefon alján kapott helyet, ami szokatlan lehet, mikor első két-három alkalommal zsebre tesszük a készüléket, nagy különbséget azonban nem jelent a mindennapi használatban. Nem úgy mint a hátlapon elhelyezett gombok, amelyekkel - különösen ekkora kijelzőméret mellett - határozottan kényelmesebb használni a telefont, mint ha folyamatosan fogást kellene rajta váltani, hogy az oldalsó éleket elérjük. Ezzel elrendezéssel ráadásul a G3 bármelyik kézben tartva ugyanúgy kezelhető. A koncepció egyetlen apró hátránya talán, hogy a telefont az asztalra téve, a hangerő szabályozásához nem elég az oldalát megszorongatni, meg is kell fordítani azt.
Ez persze eltörpül amellett, hogy mennyivel jobb így kezelni a mobilt például a buszon kapaszkodva. Érdekes továbbá, hogy bár a hátlapon elhelyezett gombok láttán az ember önkéntelenül is attól fél, hogy a nadrágzsebben azok véletlenül benyomódnak, valójában viszont azok süllyesztett pozíciója miatt ettől nem kell tartani - ujjal viszont így is gond nélkül megnyomhatók, a hangerő szabályozásához tehát elő sem kell venni az eszközt a zsebünkből.
A G3 felébresztéséhez nem kell feltétlenül a hátsó gombra hagyatkozni, az LG saját megoldása, a Knock-Code használatával ugyanis a kikapcsolt kijelzőn egy adott geometriai mintát elbökdösve a telefon automatikusan életre kel. Ez egy gombnyomással rövidebbé teszi az eszköz feloldását az eddig megszokott módszereknél, ráadásul a mintát bármekkora méretben lepötyöghetjük, csak az egyes pontok sorrendje és a köztük lévő távolság aránya számít.
Kicsit nyög a hardver a brutális felbontás alatt
Miután a készüléket így felébresztettük, szemben találjuk magunkat a reklámokban egekig magasztalt kijelzővel. Az 5,5 hüvelykes panel 1440x2560 pixeles felbontása 534 PPI-s pixelsűrűséget jelent: aki olyan telefonra vágyik, amin nagyítóval is kényelmesen játszhat anélkül, hogy képpontokkal találkozna, ne keressen tovább. A kép valóban kifogástalan, éles, a fényerővel sincs probléma - bár az eszköz automatikusra állítva valamiért nem mindig találta el a szerintünk ideális értéket, de manuálisan maximumra húzva nincs az a déli verőfény ahol ne lehetne jól látni a kijelző tartalmát. Ezt ráadásul az értesítési sávból, egy csúszka segítségével bármikor szabályozhatjuk.
A kijelző tehát kifogástalan, a kép gyönyörű, szinte hallani ahogy ropog - egy apró hibája azonban mégis akad: az átlagos felhasználó ugyanis valószínűleg nem érzékeli majd a különbséget egy azonos paraméterekkel, ám “csak” full HD felbontással rendelkező hasonló panel és a G3 képernyője között. A brutális pixelsűrűség ráadásul néha a hardvert is megizzasztja, hiába került a készülékbe a jelenleg elérhető legerősebb vas. Izzadás alatt persze nem feltűnő szaggatásra kell gondolni, de a telefon egyszerűen a főképernyőn vagy a menükben navigálva, időről időre érezhetően komótosabb, mint egy hasonló, de full HD-s csúcsmodell.
Az LG zászlóshajóját egy Qualcomm Snapdragon 801 chip hajtja, négy Krait 400 maggal, melyek 2,5 gigahertzen ketyegnek. Ehhez egy Adreno 330 GPU, valamint 3 gigabájt RAM társul, úgyhogy akárhonnan is nézzük, erőforrásoknak nincs híján. A nagy felbontásnak azonban megvan az ára, a rendszer, vélhetően a kijelző által leadott extra hő miatt néha kénytelen visszavenni a processzormagok órajelét. Ezt igazolják az Anandtech tesztjei is, amelyek során a G3 inkább a rövid idő alatt lefutó benchmarkokon teljesített jól, a hosszabb erőpróbák alatt kevésbé villogott, feltehetően a CPU visszavesz a tempóból. Tapasztalataink szerint azonban ez nem zavaró a való életben, a Dead Trigger 2 és a hasonlóan erőforrás-igényes címek is teljesen simán, kifejezetten szép grafikával futnak.
Tényleg gyors fókusz
A gyártó a kamerát is a készülék nagy erősségei között emeli ki és a szenzorra tényleg nem lehet panasz. A lézerrel támogatott fókusz valóban elképesztően gyors: a kamera-appot megnyitva elég arra a pontra bökni, amit a képen élesnek szeretnénk tudni, és fotó már el is készült. Természetesen lehetőség van a hagyományos módszerrel kiválasztani a fókuszt, majd az exponáló gombra nyomni, ugyanakkor ha egy pillanatot szeretnénk gyorsan elkapni, kétségtelenül hasznos a gyorsfókusz funkció. Az ehhez használt lézer szabad szemmel nem látható, így a macskatulajdonosok számára nincsenek plusz felhasználási területei.
A szenzor sötétben is remekül teljesít: bár nem egy tükörreflexes gép, a gyenge fényviszonyokból kétségtelenül kihozza a maximumot. A kamerához plusz funkciók is járnak, például az utólag szabályozható fókusz, amely ma már a harmadik féltől származó kameraappokból sem maradhat ki. Az eszközt természetesen a szelfiőrület sem hagyta érintetlenül: az előlapi kamerára váltva annak először nyitott tenyerünket, majd zárt öklünket mutatva automatikusan elkészíthető az önarckép. Ezekkel a lehetőségekkel miután első néhány alkalommal kipróbálták, valószínűleg kevesen fognak sokan babrálni, a kamera viszont ettől függetlenül remekül teljesít.
Egyre jobbak a gyártói felületek
Ahogy a legtöbb telefongyártó, úgy az LG is saját felhasználói felületet húzott a G3-on futó 4.4.2-es Androidra. A korábban legtöbbször túlságosan giccses, sokszor már az első bekapcsoláskor lecserélt gyártói felületek mára nagyon sokat fejlődtek, ez alól a dél-koreai cég megoldása sem kivétel. Az ikonok letisztultak, nincsenek túlragozva a vizuális elemek. Az értesítési sávot lehúzva két csúszkát is találunk, a hang- és fényerő szabályozására, ezek fölött pedig a gyorsbeállítások ikonjait, amelyek között oldalirányban navigálhatunk.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Itt gyakorlatilag minden szokásos opció megtalálható amire hirtelen szükség lehet, mint a mobil adatforgalom, a Wi-Fi vagy a Bluetooth ki- és bekapcsolása. De itt érhető el a Quick Memo jegyzetapp is, amivel a kijelzőre firkálhatunk emlékeztetőket, illetve a Qslide alkalmazásfelület is, amire rábökve egy újabb sor ikon jelenik meg az értesítési sávban a kedvenc appok ikonjaival. A gyorsbeállítások és a Qslide sávja is teljesen személyre szabható.
Az egészség- és fitneszfigyelő app mostanában szinte egy telefongyártó portfóliójából sem hiányozhat, így a G3-on is ott figyel az LG Health alkalmazás, amit a főképernyőn jobbra söpörve érhetünk el. Itt követhetjük, hogy az adott napon hány lépést tettünk, de a séta mellett egyéb mérhető gyakorlattípusok is beállíthatók, ezek a futás, a kerékpározás (amit a felület magyar fordításában valamiért “ciklikusnak” neveznek), a túrázás és a görkorcsolyázás. Az alkalmazással a tevékenységek útvonala és ideje mérhető, továbbá visszanézhető a korábbi napok teljesítménye. Az app tehát leginkább az alapfunkciókat veszi célba, aki kicsit is komolyabban gondolja sport és az okostelefon házasságát, valószínűleg letölti majd valamelyik népszerű fitneszappot. A jobb szélső főképernyőn, ahol az LG Health is helyet kap, található a Smart Tips blokk, amelyben a telefon különböző funkcióiról kaphatunk részletesebb ismertetőt.
Meglepően jó ár, közepes akkumulátor - de legalább cserélhető
Az LG G3 3000 mAh kapacitású akkumulátorának jókora, nagy felbontású kijelzőt és igencsak energiaigényes hardvert kell meghajtania, ennek megfelelően egy nap intenzívebb használattal már különösebb nehézség nélkül le lehet meríteni, kicsit jobban odafigyelve azonban másfél nap is kisajtolható belőle. Ha az akku már nagyon a végét járja, hasznos lehet az energiatakarékos üzemmód, ez ráadásul teljesen személyre szabható: megadott akkufeszültség alatt, a kiválasztott funkciók, például a Bluetooth, Wi-Fi vagy a mobilnet automatikusan lekapcsolnak, illetve a kijelző fényereje is a megadott értékre csökken - ez vészhelyzetben jó néhány órával megtoldhatja az üzemidőt, de ha tudjuk, hogy intenzívebb nap elé nézünk azért érdemes egy töltőt (vagy pótakkut, ha már mód van rá) is betenni a táskába.
Az LG legújabb csúcskészüléke - legalábbis a 16 gigabájt belső tárhellyel felszerelt verzió - kártyafüggetlenül 160 ezer forint körüli összegért kapható, ami jóval alacsonyabb mint a rivális gyártók zászlóshajóinak sokszor jócskán 200 ezer forint fölötti ára. Ezért a pénzért egy teljesen korrekt készüléket kapunk. A hátlapi gombokat nagyon eltalálták, azok sokat dobnak a felhasználói élményen. A kamera remek, a bővíthetőség és a cserélhető akkumulátor is jó pont, az időnként visszatérő komótos tempó azonban némileg szokatlan ebben az árkategóriában.
A konkurencia esetében, mint a Samsung Galaxy S5 vagy a Sony Xperia Z2, kétségtelenül előnyös az egyre inkább terjedő vízállóság, ez azonban hasonló hardver (és kisebb felbontás) mellett, 40 ezer forinttal is megdobhatja a készülékek árát. A G3 tehát ár-érték arányban egy kifejezetten jó vételnek ígérkezik: egy remekül használható csúcsmodellről van szó, mind a hardver mind a szoftver részét tekintve. Aki tehát az élmezőnyből szeretne telefont vásárolni, ráadásul 200 ezer forint alatt kívánja megúszni a dolgot, mindenképp érdemes elgondolkodnia az LG csúcskészülékén.