Gyorsabban ébred álmából az új Linux
Vasárnap befutott a Linux rendszermag legújabb, 3.15-ös verziója, ezzel idén harmadszor esett át nagyobb frissítésen a szabad kernel. A legtöbbek számára érzékelhető újítás a suspend/resume jelentős gyorsulása lehet, de más fejlesztések is vannak a motorháztető alatt.
Az új kernel legnagyobb dobása a gyorsabb visszatérés energiatakarékos állapotból - valószínűleg a notebook-tulajdonosok fognak a legjobban örülni a gyorsabb suspend utáni resume-nak. Az új kernelt futtató gépek az előzetes tesztek alapján egy nagyságrenddel gyorsabban ébrednek fel alvó állapotból.
Gyorsabb éledés
A megoldás az operációs rendszer lassú ébredésének problémájára egyszerű és elegáns. Ahelyett, hogy a fejlesztők alapjaiban átírták volna a Linux energiamenedzsmentjét, kivették a várakozási ciklusokat a disk driverekből. A korábbi kernelek egy suspend utáni resume esetén megvárták, mire az ATA port újra feléled és munkára kész, de ez idő alatt a rendszer teljesen tétlen volt. A most elvégzett változtatás után az összes lemezparancs bekerül egy queue-ba, és ha a diszk használatra kész, le is futnak, de az addig hátralevő időt a rendszer többi része hasznosan tudja tölteni, a memóriában és cache-ben elérhető adatokkal tovább tud dolgozni.
Igaz, hogy ebben az esetben az operációs rendszert már akkor is használatra késznek látszik, amikor valójában még a diszkekre várakozik, de a legtöbb esetben a felhasználó ezen semmit sem veszít, hamar megkapja a grafikus interfészt, és mire az első lemezműveleteket elvégezné, a diszkek már harcra készen állnak. Az előzetes tesztek szerint a patch után a suspend utáni resume művelet a korábbi nyolc-tizenötszörösére gyorsult, természetesen a tényleges sebességnövekedés hardverfüggő, eltérő gépeken és eltérő szoftverkörnyezetben más eredmények születhetnek. Bővebben a fejlesztésről itt lehet olvasni.
Memóriakezelés
Egy másik fontos fejlesztés, szintén a motorháztető alatt a memóriakezelést érinti. A Linux folyamatosan nyilvántart egy listát, amelyen az aktív és inaktív memórialapok szerepelnek - ha a memória megtelik és fel kell szabadítani területeket, először az inaktív lapok kerülnek a swapfájlba, Ennek a megközelítésnek az alapvető kérdése, hogy milyen hosszúak lehetnek a listák: ha túl nagy az inaktív lista, olyan memórialap is swapfájlba kerülhet, amire utána rövid időn belül szükség van, ráadásul értelemszerűen csökken az aktív memórialapok száma, ami összességében visszafogja a teljesítményt, mivel az inaktív lapra való memóriahivatkozás "page fault" hibát okoz, ezt az operációs rendszernek kezelnie kell az adott lap aktiválásával, ami időbe telik.
A kernel jelenleg (3.15 előtt) egy ökölszabályt érvényesít az aktív és inaktív lapok arányában, mégpedig azt, hogy ez nem lépheti át az 1:1-et, vagyis nem lehet több inaktív lap mint aktív. Az új rendszerben a kernel egy számlálón méri, hogy egy inaktív lap aktiválása előtt hány aktív lap vált inaktívvá vagy került a swapfájlba, ennek az adatnak a birtokában jobban lehet egyensúlyozni az aktív-inaktív lapok arányát. Az új algoritmus alapján ha egy lap inaktiválása és reaktiválása közötti "idő" a számláló szerint kevesebb mint az aktív memórialapok száma, akkor utóbbit eggyel csökkenti a kernel. A rendszermag így mindig a futtatott feladatokhoz tudja igazítani az aktív-inaktív arányt. Bővebben erről az LWN.net cikkéből lehet tájékozódni.
Apróságok
Az új Linux kernel emellett számos aprósággal bővült, például már támogatja az Intel AVX-512 utasításkészlet-kiterjesztést, amelyet a jövőre várható "Knights Landing" generációs Xeon Phi processzorok is használnak. Szintén bekerült a rendszermagba az Intel Broadwell kódnevű, év végére várható chipjeiben található hardveres véletlenszám-generátor támogatása is. Az NVIDIA grafikus chipjeihez fejlesztett nyílt forrású driver már együttműködik az év elején piacra dobott "Maxwell" GPU-kkal, amelyek GeForce GTX 7xx sorozatú kártyákon érhetők el az üzletekben.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A kicsit régebbi notebookok tulajdonosai számára a gyorsabb suspend/resume mellett a másik jó hír az lehet, hogy a 3.15-ös kernel már képes 64 bites operációs rendszert bootolni 32 bites UEFI-ról. A legtöbb új számítógép 64 bites processzor mellett 64 bites UEFI-t is tartalmaz, de vannak olyan modellek a piacon, amelyekbe 32 bites UEFI került, a Linux most már ezeken is használható 64 bites üzemmódban. A játékos kedvű Linux-felhasználóknak pedig a Sony DualShock 4 kontroller támogatása lehet érdekes ezek mellett.
Az új kernel szokás szerint letölthető a www.kernel.org oldalról és az ott felsorolt tükörszerverekről. A 3.15-ös mag újdonságiról bővebben a Kernelnewbies, az LWN és a Phoronix (1, 2, 3) cikkeiben lehet tájékozódni, e cikk alapjául is ezek a források szolgáltak.