Így találta meg új vezérigazgatóját a Microsoft

Steve Ballmer ázsiója az igazgatótanácsban már régóta alacsony volt, derül ki a Bloomberg által publikált cikkből, amely bennfentes forrásokból igyekszik rekonstruálni a Microsoft vezetőváltásának folyamatát. A redmondi vállalat legfelső vezetője és az igazgatótanács közötti kapcsolat már a lemondása előtt hónapokkal erősen megromlott, Ballmer állítólag 2013 júniusában egyszer annyira hangosan ordított a tanács tagjaival egy tárgyalás során, hogy még a folyosón is hallani lehetett elégedetlenségének hangjait. Ballmer azt sérelmezte, a tanács miért nem hagyja jóvá számára a Nokia felvásárlását.

A Nokia volt az utolsó csepp a pohárban?

A cikk alapján a Microsoft már a tavalyi Mobile World Congressen találkozott a Nokia igazgatótanácsának vezetőjével, megpendítve neki a felvásárlás lehetőségét. Bár a Microsoft sok gyártót szeret felsorolni a Windows Phone-t támogató mobilgyártók között, az eladások túlnyomó többségét a Nokia adja, a két cég között korábban kötött stratégiai megállapodás pedig idén járt volna le. Ballmernek mindenképp szüksége volt a Nokiára mint partnerre, a finn cégnél azonban már javában készültek a B-tervre, ami az Android felkarolása lett volna, ha a Redmonddal kötött megállapodás véget ér.

^{Steve Ballmer és Stehen Elop}

2013 tavaszán a Microsoft a Nokia mobilgyártó részlege mellett a térképekkel foglalkozó divíziót is meg akarta vásárolni, a redmondiak azonban túl magasnak találták a Nokia által szabott árat és Ballmer ezt már nem tudta keresztülverni a Microsoft igazgatótanácsán, emlékeznek vissza a Bloombergnek nyilatkozó források. Ekkor került sor a fent már említett nézeteltérésre Steve Ballmer és az igazgatótanács tagjai között, és ekkor romlott meg annyira a viszony, hogy abból Ballmer már nem tudott kitáncolni.

A tűzhöz közeli források szerint egyébként a Nokia beolvasztását Satya Nadella és Tony Bates sem helyeselte, előbbi később meggondolta magát, utóbbi pedig a napokban köszönt el a vállalattól, hogy más munka után nézzen. A Nokia telefongyártó részlegének felvásárlását végül tavaly szeptemberben jelentette be a Microsoft, pár nappal azután, hogy Steve Ballmer közölte, utódának megtalálásakor, de legkésőbb egy éven belül nyugdíjba megy a cég éléről. A vezető egyébként még a nyilvános bejelentés előtt felhívta Stephen Elopot és Riila Siilastamát, a Nokia vezérigazgatóját és igazgatótanácsának elnökét és biztosította őket arról, a Microsoft-Nokia ügyletet a távozása nem fogja befolyásolni.

Gates-szel is összerúgta a port Ballmer

A Microsoft igazgatótanácsnak kezdetektől fogva szúrta a szemét, hogy a Steve Ballmer által vezetett szervezet teljesen lemaradt az informatikai piacot meghatározó két nagy robbanásról, az okostelefonokról és a tabletekről. A vállalat próbálkozásai ezeken a területeken nem szóltak akkorát, amekkorára szükség lett volna, és amikor tavaly ősszel a cég majdnem egymilliárd dolláros értékvesztési leírást könyvelt el az eladatlan Surface-készleteken, az igazgatótanács egyes tagjainak meggyőződésévé vált, hogy Steve Ballmer teljes kudarcot vallott a telefonok és tabletek területén.

A Ballmer-vezette Microsoft persze nem nélkülözte a sikereket, irányítása alatt a cég hatalmasra nőtt bevételben és profitban, lerázta magáról az amerikai Igazságügyi Minisztérium által belengetett feldarabolás rémképét, lezárta a legtöbb jogi vitát, miközben sikerrel tört be a vállalati szoftverek területére. Az okostelefonok és tabletek robbanására azonban nem volt forgatókönyv a cégnél, hiába látta előre a fontosságukat a Microsoft - az Apple és a Google (hardvergyártó partnerei segítségével) szinte állva hagyták Redmondot. A problémát tetézte, hogy az okostelefonok és tabletek a cég hagyományos erősségének számító PC-k piacába haraptak bele, így a késlekedés a Microsoftnak duplán volt fájdalmas.

Bennfentes források szerint Ballmernek esze ágában sem lett volna lemondni, ha nem veszti el Bill Gates támogatását - Gates szintén mereven ellenezte, hogy a cég beszálljon a hardverbizniszbe. A Microsoft társalapítójával Ballmer kezdetben szoros kapcsolatot ápolt, az évek során azonban egyre inkább romlott a viszonyuk, emlékeznek vissza a Bloomberg forrásai, egészen addig a pontig, amikor már nem is álltak szinte szóba egymással. A tavaly novemberi részvényesi közgyűlés előtt Brad Smith-nek, a Microsoft jogi igazgatójának kellett összebékítenie Gates-t és Ballmert annyira, hogy végül közösen kiálljanak a színpadra, a Microsoft tulajdonosai elé.

^{Bill Gates}

Rögös út vezetett Nadella kinevezéséig

A cégnek ekkor még mindig nem volt kézzelfogható vezérigazgató-jelöltje, Ballmer lemondását követően állt össze egy négytagú bizottság, amely egy tanácsadó cég közreműködésével majdnem százfős listát készített a lehetséges utódokról. Az új vezért kereső csapat két problémával nézett szembe: egyrészt kezdetben nem tudtak megállapodni arról, a Microsoft következő vezetőjének informatikai háttérrel kell-e rendelkeznie, elég-e, ha csak jó menedzser. A másik probléma az volt, hogy a nyilvánvaló belső jelöltek (például Satya Nadella vagy Tony Bates) nem voltak olyan ismertek az igazgatótanács tagjai, a befektetők és az ügyfelek számára, illetve nem is voltak talán felkészülve a feladatra, hogy egyből mélyvízbe lehessen őket dobni.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A jelölteknek meg azzal a problémával kellett szembenéznie, hogy nem lehettek biztosak benne, mekkora szabadságot ad számukra a Microsoft igazgatótanácsa, amelyben ott ül majd Bill Gates és Steve Ballmer is. A nokiás Stephen Elop például csak azzal a feltétellel ment bele egy vezetői interjúba, hogy Bill Gates és John Thompson (a Microsoft igazgatótanácsának elnöke, az új vezetőt kereső bizottság vezetője) személyesen is garantálja számára a szabad kezet a cég élén - ebbe Gates és Thompson is beleegyezett, így Elop pályázott a vezérigazgatói posztra.

Egy időben téma volt, hogy Ballmert a Ford elnök-vezérigazgatója, Alan Mulally követi a Microsoft élén, Mulallyt állítólag maga Ballmer ajánlotta az igazgatótanács figyelmébe. A kereséssel megbízott csapat úgy látta, Mulally ugyan nem rendelkezik informatikai háttérrel, de jó vezetőnek tartották, így esélyes lehetett volna a posztra, de a Ford-vezér állítólag nem volt hajlandó formális interjúra, úgy gondolta, a neve, illetve a Fordnál elvégzett munkája önmagának garanciát jelent, így végül ő is kiesett a pikszisből. Ekkorra az igazgatótanács egyébként már informatikai háttérrel rendelkező jelöltekre "hajtott".

^{John Thompson, Satya Nadella, Bill Gates, Steve Ballmer}

Akik nemet mondtak

A Microsoft csapata egy sereg külső jelöltet is megkeresett, a Bloomberg szerint közöttük volt John Donahoe, az eBay vezetője, valamint Paul Maritz, korábbi Microsoft-veterán, aki jelenleg az EMC tulajdonában levő Pivotalt irányítja - de nem vállalták a redmondi cég vezetését. Az első számú külsős jelölt John Mollenkopf volt, a Qualcomm operatív igazgatója, akit a saját cége gyorsan elnök-vezérigazgatóvá léptetett elő, miután kiszagolták, hogy a Microsoft is megkereste. Kevesebb mint 24 órával azt követően, hogy a Bloomberg megírta, a Microsoft fejvadászai Mollenkopfra hajtanak, a cég bejelentette az elnök-vezérigazgatói kinevezését, így őt is ki kellett húzni a listáról.

Decemberre már Satya Nadella, a Microsoft szerverekkel és fejlesztői eszközökkel foglalkozó üzletágának vezetője volt az első számú jelölt, és januárban egy találkozón az igazgatótanács meg is egyezett a kinevezéséről, és február elején hivatalossá is tették azt. Már csak Gates sorsát kellett elsikálni, Nadella a Bloomberg bennfentes forrásai szerint maga kérte fel őt technológiai tanácsadónak, így idejének harmadát a Microsofttal fogja tölteni. fennmaradó idejében pedig jótékony alapítványánál dolgozik. Gates helyét az igazgatótanács élén John Thompson vette át.