Ellenségből partner lett a Magyar Telekom

Gyakorlatilag elszívta a békepipát az összes nagyobb távközlési céggel a magyar kormány, miután ma a Magyar Telekommal is aláírt egy olyan partneri megállapodást, melynek célja Magyarország "digitális fejlesztése". A fejlesztési terv - legalábbis ami nyilvánossá vált belőle - nélkülöz mindenfajta konkrétumot, azt leszámítva, hogy a DT a Magyar Telekomon keresztül jelentős összegeket (a portfolio.hu értesülései szerint 1 milliárd eurót) fordít a következő négy évben arra, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban elérhető legyen a szélessávú internet.

Sok hűhő, szélessávért

A megállapodás bejelentésén mind a kormány, mind a Deutsche Telekom, mind pedig a Magyar Telekom a legfelsőbb szinten képviseltette magát, a partneri szerződést Orbán Viktor miniszterelnök és Timotheus Höttges, a Deutsche Telekom csoport januárban kinevezett új vezérigazgatója látta el kézjegyével (jóllehet a megállapodás nem ezen két fél közt jött létre, hanem a Magyar Telekom és a kormány közt).

A megállapodás egyetlen konkrétan megnevezett célja, hogy 2018-ra az összes magyarországi háztartásban elérhetővé kell tenni a szélessávú internet-hozzáférést (jelenleg a magyar háztartások 71 százaléka rendelkezik szélessávú interneteléréssel, ez 5 százalékponttal kevesebb, mint az EU-s átlag. Forrás: Eurostat). Bár a fejlesztés technológiai alapjairól kevés szó esett, lényeges szempont, hogy hazánkban jelenleg a Magyar Telekom az egyetlen olyan távközlési cég, mely mind vezetékes, mind vezeték nélküli technológiával képes internet-hozzáférést biztosítani saját infrastruktúráján.

^{Timotheus Höttges és Orbán Viktor: "Nincs visszaút, mi leszünk a legjobbak" (Fotó: MTI)}

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A szolgáltató hálózata ugyanakkor egyelőre távolról sem tekinthető országos lefedettségűnek, jóllehet a frekventáltan lakott területeken az optikai hálózat, az EuroDOCSIS3-alapú kábelhálózat vagy az LTE-alapú mobilnet-hálózat közül valamelyik biztosan elérhető. A lefedettség és a szolgáltatásminőség javítására a Magyar Telekom a következő években több százmilliárd forintot költ majd - hangzott el az aláírás során. Az aláírást követő beszédében a miniszterelnök méltatta a Deutsche Telekomot, amiért az elmúlt 20 évben több mint 1800 milliárd forint értékben ruházott be Magyarországon. Kiemelte azt is, hogy a Telekom évente 140 milliárd forintnyi adót fizet be az államkasszába - jóllehet ezúttal nem tért ki a távközlési szektort sújtó különadókra.

Éppen ezeknek az adónemeknek - melyek közül kettő még mindig érvényben van - köszönhetően romlott meg 2010-től jelentősen a kormány és a Magyar Telekom, illetve a cég anyavállalatának a viszonya. Emlékezetes, hogy az ágazati különadó bevezetését követően a Deutsche Telekom legfelsőbb vezetői "keserű csalódásként" és "hidegzuhanyként" értékelték a magyar kormány döntését, majd az Európai Unió Bírósága elé citálták Magyarországot (végül a felperes Európai Bizottság visszalépett a különadók ügyében, így Magyarországot nem marasztalták el).

Később, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2011/2012-es frekvenciaaukcióján a Magyar Telekom eljárásjogi hibákra hivatkozva jogi úton támadta meg az aukciót lezáró határozatot, és végül el is érte, hogy a Kúria megsemmisítse a végeredményt (bennfentes információk szerint az ügy kimenetele elsősorban a Telekom kemény jogi fellépésének volt köszönhető, a másik két érintett mobilszolgáltató voltaképpen csak haszonélvezője volt a döntésnek). A jogi eljárás végleg keresztülhúzta a kormányzat azon terveit, hogy állami szereplőt küldjön a magyar mobilpiacra.

Kibékültek

A kormány és a mobilszolgáltatók közti feszült viszony tavaly augusztus végén, szeptember elején látszott enyhülni, amikor Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azóta lemondott, hírközlésért felelős elnökhelyettese és a szolgáltatók közösen jelentették be, hogy aláírták azt a hosszútávú megállapodást, melynek révén az operátorok a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges frekvencialicenceket 2022-ig használhatják. A harmonizáció és a licenclejárat-hosszabbítás összességében 100 milliárd forintjába került a piaci szereplőknek, így a költségvetés anélkül jutott jelentős bevételhez tavaly, hogy licitre kellett volna bocsátani bármilyen frekvenciát.

A kormány tavaly novemberben végül a mobilszolgáltatók közül elsőként a Telenor Magyarországgal kötött stratégiai megállapodást, melynek részeként a norvég tulajdonú cég jelentős összegű beruházásokat vállalt, valamint megnyitott egy szolgáltatóközpontot is.