Ingyenességgel csábít a legígéretesebb IPTV-hibrid

A televíziós műsorterjesztő, tartalomszolgáltató technológiák az utóbbi időszakban jelentős evolúciós lépcsőfokhoz értek el. A többképernyős médiafogyasztás mellett egyre jellemzőbb trenddé válik az interaktív, kényelmi funkciók megjelenése, melyekkel a nézők a hagyományos, lineáris, vagy éppen on-demand tartalmi elemek mellé, vagy azokhoz kapcsolódóan extra tartalomhoz juthatnak. Az interaktív tévés megoldások közül a legnépszerűbb az IPTV, ugyanakkor ma már mind a műholdas, mind a kábeltévés, mind pedig a földfelszíni szórású digitális hálózatok kiegészíthetők ilyen funkciókkal. Erre szolgál például a Hybrid Broadcast Broadband TV (HbbTV) szabvány, mely egyre nagyobb teret nyer magának Európában, és már itthon is kipróbálható.

Vegyestévé

A HbbTV és a hozzá hasonló hibrid megoldások lényege, hogy az eddig kizárólag lineáris és egyirányú adásközvetítési csatorna mellé egy IP-alapú adatcsatornát is kapcsol a rendszer, melyen a rendelkezésre álló sávszélességtől függően különféle kiegészítő szolgáltatások érhetők el. Ilyen lehet például a kibővített elektronikus programkalauz, hírolvasó, vagy egyszerűbb, eseményekhez (például olimpia) kötődő alkalmazások. A HbbTV esetében az IP-jel közvetlenül a digitális adásfolyamba kódolva is érkezhet, gyakorlatilag minden DVB-X rendszerű jelnél, a valódi interaktivitáshoz és a gazdagabb tartalomhoz azonban szükség lehet arra, hogy a vevőkészüléket internetre csatlakoztassuk (IP Unicast).

^{HbbTV-topográfia}

A vevőberendezésekkel kapcsolatos elvárások, illetve a készülékek sokfélesége a HbbTV szabvány egyik legnagyobb rákfenéje, egyben előnye is. A rendszer HTML és Java-alapú felületfuttatási hátteret kíván, aminek a biztosítása szerencsére a mai okostévék esetében már nem jelent problémát. Éppen ezért a HbbTV képesség a manapság eladott tévékészülékek jelentős részében megtalálható, immár nem csak a közép és felső kategóriában, hanem az alsó-középkategóriában is. A tévékészülékek gyártói azonban a tapasztalatok szerint csak a szolgáltatás tesztelése után teszik elérhetővé az adott országban ezt a képességet, mely jobb esetben a menüből bekapcsolható, rosszabb esetben a tévé szoftverét kell frissíteni ahhoz, hogy működjön. Emellett a tapasztalatok szerint akadnak még kisebb kompatibilitási problémák is a rendszerrel, amit remélhetőleg a tévék szoftverének finomhangolásával idővel megoldanak a fejlesztők.

Bár a HbbTV nem kizárólag tévékészülékre építkezik, a rendszer legkézenfekvőbb előnye mégis az, hogy a kompatibilis tévékkel beltéri egység nélkül is használhatóvá válik az összes funkció, ami különösen a földfelszíni sugárzású digitális műsorszóró hálózatot (DVB-T) üzemeltető cégek számára teszi igazán vonzóvá a technológiát. A DVB-T tuner ugyanis már eleve minden új tévékészülék része, az új kényelmi funkciók pedig mind a nézők, mind a tartalomszolgáltatók számára vonzóbbá tehetik a platformot.

Ingyentévé, extrákkal

Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb európai országban a DVB-T hálózatot üzemeltető cégek kísérleteznek a HbbTV-vel, vagy éppen üzemeltetnek kereskedelmi szolgáltatást sokszor a tartalomtulajdonosokkal összefogásban. Mivel a DVB-T műsorszórás egyik alapesszenciája az ingyenesen sugárzott (többségében közszolgálati) csatornaválaszték, ezért többnyire a közmédia az, mellyel karöltve a legtöbb műsorszóró belevág a HbbTV-vel kapcsolatos kísérletezésbe.

Az egyik legelőrehaladottabb ilyen kezdeményezés éppen a régiónkban, Csehországban található, ahol a cseh köztévé már önálló HbbTV-portálokat gyárt a csatornáihoz, illetve olyan interaktív műsorújságot tett elérhetővé, melyet egybeépített a catch-up tv-vel. Ez azt jelenti, hogy a korábbi műsorokat egy internetre kötött, HbbTV-kompatibilis okostévével bármikor vissza lehet nézni - további eszközök igénybevétele és előfizetési díj nélkül.

^{A német RTL saját arculatára szabott EPG-je}

Az extra funkciókat minden esetben csatornaspecifikusan, a vevőkészülék távvezérlőjével lehet elérni. Vagyis ha az adott csatorna mellett interaktív tartalom is elérhető, az igény szerint teljes egészében a csatorna arculatára lehet szabva - ez leginkább az egyedi arculattal rendelkező elektronikus programkalauzokban és on-demand tékákban merül ki, de a csatornák akár reklámot is beágyazhatnak a felületbe. Az interaktív platformot egyezményesen a távvezérlő piros gombjával lehet életre kelteni, erre egyébként a vevőberendezés is igyekszik felhívni a figyelmet, ha HbbTV jelfolyammal ellátott csatornára kapcsol a néző.

A menürendszer ezt követően a távirányító további gombjaival (többségében az alap funckiógombokkal) irányítható, éppúgy, mintha egy alkalmazást kezelne a felhasználó. A menü többségében egy layeresen, vagyis az adott csatorna képe felett megjelenő weboldal, mely a szabvány adta lehetőségekre és a modern tévékészülékek képességeire építve a fizetős tévészolgáltatók által kínált beltéri egységek menürendszerével összehasonlítva több esetben sokkal esztétikusabb és modernebb, jobban használható felhasználói interfészt kínál.

Minden ami kell...

Magyarországon tavaly ősz óta az Antenna Hungária végez HbbTV tesztet, melyet a cég saját inforcsatornájára kapcsolva lehet elérni a szabványnak megfelelő vevőberendezések segítségével. A tesztüzemben működő rendszer kibővített elektronikus programkalauzzal rendelkezik, melybe a szöveges leírás mellett képi és videós tartalom is beágyazható. A HbbTV menü programkalauzában böngészve éppúgy kiválasztható egy adott csatorna műsora, mint a tévé hagyományos EPG-jén keresztül, illetve a csatornák közt is lehet lépkedni.

Mind a nézők, mind pedig a tartalomtulajdonosok - jellemzően kisebb tévécsatornák - számára a HbbTV-ben rejlő legnagyobb lehetőséget az online streamelt csatornák beillesztése jelenti. Az Antenna Hungária rendszerébe is bekerült két olyan tematikus csatorna, mely a DVB-T multiplexeken nincs fent, méghozzá meglepően jó minőségben: a streamelt tartalom és a digitális földfelszíni műsorszórással közvetített adások közt gyakorlatilag nem fedezhető fel minőségi különbség.

Mivel az interneten keresztül érkező jel a jelenlegi szabályozási közegben nem számít televíziós broadcastnak, ezért sokkal lazább szabályok is vonatkoznak rá, mint a kisugárzott adásra. Nem mellékesen sokkal olcsóbb is az online streamet eljuttatni relatíve kis számú nézőhöz, ami óriási lehetőséget jelent a kisebb büdzséből gazdálkodó tematikus csatornáknak, melyek nem tudnák megfizetni az országos terjesztés kapcsán felmerülő költségeket, az Antenna Hungária üzleti modellje szerint azonban nézettségarányosan fizetnek.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az Antenna Hungária HbbTV tesztrendszere a lineáris, streamelt tévéadás mellett internetes rádiózásra is lehetőséget biztosít, nyolc csatornával (a csatornaszám gyakorlatilag korlátlanul bővíthető). Az online streamelt tévéadás alapját egyébként ugyanaz a CDN-rendszer adja, mely a 2012-es londoni olimpiára állt éles üzembe, és az emlékezetes Izland-Magyarország kézimeccs alatt bizonyította, hogy több tízezer streaming kliens kiszolgálása sem jelent problémát neki (ez a tartalomdisztribúciós rendszer szolgálja ki a műsorszóró mobilalkalmazását használókat is).

^{Az MTVA videotára a MinDig TV Plusz részeként}

A MinDig TV Plusz néven futó teszt a fentiek mellett az MTVA-val karöltve igyekszik bemutatni azt is, hogy a platformban robusztus on-demand tévézési lehetőségek is rejlenek. A tesztrendszerben egyelőre a köztévé Gasztroangyal és Aranymetszés című sorozatainak részei érhetők el, de a tartalomtulajdonosok tetszés szerinti nagyságú videotékát beilleszthetnek a rendszerbe, így például annak sem lenne elméleti akadálya, hogy az RTL Most HbbTV-n keresztül a tévékre költözzön, egy az internetes felülethez nagy mértékben hasonló dizájnnal.

A teszt része egy hírcsatorna is, mely jelenleg a hirado.hu híreit húzza be RSS alapján, ide azonban gyakorlatilag bármilyen szöveges tartalmat el lehet helyezni, említik a bemutató során az Antenna Hungária illetékesei. Szinte már-már kötelező kényelmi szolgáltatás az időjárásjelző alkalmazás, illetve az a webkamerás felület, mely a szolgáltató szerint forgalomfigyelésre és turisztikai célokra egyaránt felhasználható. A tesztüzemben itt a Széchenyi-hegyen lévő adón elhelyezett webkamerák képei láthatók, de ugyanígy megjelenhet ebben a menüpontban a forgalmasabb közlekedési csomópontoknál elhelyezett kamera, vagy éppen egy balatoni időjárást figyelő kamera képe.

Ígéretes csodagyerek

Látható, hogy a HbbTV mégannyira fiatal, a hibrid televíziós műsorszórás egyik de facto szabványává nőheti ki magát. A tartalomtulajdonosok számára óriási előny az olcsó és egyszerű megvalósíthatóság, a platform rendkívüli rugalmassága, emellett a kis csatornáknak is kaput nyithat a rendszer az olcsó országos terjesztés felé. A nézők számára a technológia nem igényel külön, költséges beruházást, feltételezve, hogy a legtöbben nem a HbbTV-ért vesznek új készüléket. Az extra kényelmi funkciók ráadásul nem is feltétlenül kerülnek pénzbe, ha amúgy is az ingyenesen sugárzott tartalmakat egészítik ki velük.

Ettől függetlenül a HbbTV egyhamar nem fogja lemosni a színről a jelenleg prémium tévészolgáltatásként értékesített interaktív csomagokat, ehhez ugyanis (még) jócskán bővülnie kell a szabvánnyal kompatibilis készülékekkel rendelkező háztartások körének. Az eszközellátottság mellett fontos, hogy a tartalomszolgáltatók is meglássák a lehetőséget a HbbTV-ben, vagyis legyen olyan, vonzó extra tartalom a csatorna felett, amiért érdemes megnyomni a már említett piros gombot. Erre például jó apropót adhatnak a különböző, jelentős nézőszámot vonzó események, közvetítések, ilyenből pedig idén lesz részünk - nem lennénk meglepve, ha a futball-világbajnokságra az Antenna Hungária már éles üzembe állítaná a MinDig TV Pluszt.