Olcsó androidos Nokia jöhet Barcelonában

A Nokia 2011 elején jelentette be, hogy a Microsofttal köt stratégiai partneri megállapodást, amelynek keretein belül okostelefonjain a Symbian operációs rendszert Windows Phone-ra cseréli. Az első windowsos Nokiák 2011 végén érkeztek a piacra, a szövetség azonban nem hozta a várt eredményeket, az Android térnyerését igazából le sem tudták lassítani a Lumiák. A Nokia a bejelentéssel ráadásul komoly zavart okozott saját vásárlói körében is, aminek az lett az eredménye, hogy a symbianos felhasználók még azelőtt elpártoltak az akkoriban villámgyorsan fejlődő Androidhoz vagy iOS-hez, mielőtt a windowsos modellek megjelentek volna.

A cég kezdetben Windows Phone 7 köré építette fel termékkínálatát (Lumia x00, x10 mobilok), majd 2012 végén előrukkolt a sok szempontból fejlettebb Windows Phone 8-ra alapozó készülékekkel. Az új operációs rendszer azonban nem kompatibilis visszamenőleg a régivel, a Windows Phone 7-es mobilokat nem lehet rá frissíteni és az új verzióra írt alkalmazások sem futnak a korábbi változaton. Ezzel a Nokia-Microsoft kettős pont azokat a vásárlókat haragította leginkább magára, akik korán átléptek a windowsos vonalra.

A cégek azóta kifejtett látványos erőfeszítései a piacon egyelőre arra voltak elegendőek, hogy a Windows Phone-t harmadik számú platformmá emeljék, megelőzve az összeomló BlackBerryt. A Windows Phone piaci részesedése főleg néhány nagy európai országban a legmagasabb, 10 százalék feletti, de összességében nem éri el az 5 százalékot sem. Ennek egyik oka, hogy az okostelefon-piacon néhány éve már a fejlődő régiók (Kína, India, Oroszország, Brazília, stb) a meghatározók, itt azonban szinte egyeduralkodók az olcsó androidos készülékek.

^{Okostelefon-platformok piaci részesedése a Gartner szerint}

Saját Android-verzióval jöhet a Nokia

A Microsoft végül tavaly ősszel jelentette be, hogy megvásárolja a Nokia teljes mobilgyártó tevékenységét és licenceli kapcsolódó szabadalmait. A tranzakció azonban egyelőre nem zárult le, ami azt jelenti, a Nokia mobilgyártása továbbra is önálló, nincs a Microsoft fennhatósága vagy irányítása alatt - az ügylet a tervek szerint még az első negyedév során lezárul. A Wall Street Journal úgy tudja, az androidos Nokia modellek fejlesztése még azt megelőzően elkezdődött, hogy a Microsoft bejelentette volna a finn cég mobilgyártásának beolvasztását.

A WSJ cikke alapján úgy sejthető, a Nokia valójában nem a Google-féle Androidot, hanem egy "forkot", vagyis a nyílt forrású Android Open Source Projectből származó szoftvert telepít majd a készülékeire, amelyekből teljesen hiányozni fognak a Google szolgáltatásai. Nem lesz rajtuk elérhető a Play Store, a Gmail, a Google Maps, a Youtube, a Chrome, a kereső és a többi, zárt kódú, tulajdonosi szoftver és szolgáltatás, amelyeket a kaliforniai keresőcég egyedi megállapodás alapján licencel a készülékgyártók számára, ha teljesítenek bizonyos kritériumokat. Az androidos Nokiákra a finn cég és a Microsoft fejleszti a legfontosabb alkalmazásokat (pl. HERE Maps) és az operációs rendszer kezelőfelülete is egyedi lesz, a hírek alapján a Windows Phone-éhoz hasonló csempés felülettel látja el őket a cég.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A Google-féle szolgáltatások kihagyása (főleg a Play Store) viszont azt is jelenti, az Androidra írt szoftverek egy jó része nem fog futni ezeken a mobilokon. A Google ugyanis nem minden API-t tesz az Android Open Source Project részévé, a saját szolgáltatásait aktívan használó ilyen felületek már csak a Play Services keretében érhetőek el - értelemszerűen csak Play Store-ral együtt. A Google több ilyen API-t letett már az asztalra, a Maps API, az új Location API, a Cloud Messaging, az in-app vásárlás vagy a Play Games játékos framework mind-mind tulajdonosi és zárt felület, amely a csupasz, szabad Androidon nem hívhatóak meg.

Az olcsó mobil a kapudrog

Főleg a fejlődő piacokon igaz, hogy az emberek első számítógépes, internetes élményeiket nem PC-n szerzik már, hanem tableten vagy még inkább okostelefonon, mivel ezek az eszközök jóval olcsóbbak a PC-knél, könnyebben hordozhatók, tovább bírják akkumulátorról és persze telefonálni is lehet velük. A gyártók és főleg a platformtulajdonok számára ezért kritikusan fontos ott lenni a belépő kategóriában, itt lehet először "megfogni" a vásárlókat, hogy amikor később felsőbb kategóriás, funkciógazdagabb, drágább készülékek felé fordulnak, újra bizalmat szavazzanak az adott gyártónak és platformnak.

Jó ideig a Nokia volt a legerősebb szereplője az alsó árkategóriás mobilok piacának, köszönhetően kiterjedt gyártókapacitásának és ellátási láncának, valamint a mobilszolgáltatókkal kiépített jó kapcsolatoknak. A vállalat azonban az utóbbi időben egyre inkább visszaszorul ebben a szegmensben, ahogy a fejlődő országokban is megfizethetővé válnak a legalsó kategóriás androidos telefonok, amelyek ellen a Nokiának jelenleg nincs ütős fegyvere. A cég ebbe a szegmensbe az Asha mobilokat szánja jelenleg, és feltehetően ezek utódai érkeznek majd Androiddal, miközben a közép- és felsőkategóriás telefonokon megmarad a Windows Phone.

A nagy kérdés az, vajon az androidos belépő szintű mobilok felhasználóit a Nokia (illetve hamarosan a Microsoft) sikeresen tudja-e később a drágább, már Windowst futtató készülékek felé terelni. Ehhez persze előbb az kell, hogy a saját Android-verzióval és saját szolgáltatáskínálattal ellátott készülékeket a "stock" androidos modellekkel szemben eredményesen pozicionálni tudja. Ez az a pont, ahol a Microsoft-Nokia párosnak igazán bele kell húznia, a redmondiak által az utóbbi időben kifejlesztett szolgáltatások (Outlook.com, Bing, stb.) látványosan versenyképtelenek a Google portfóliójával szemben - de legalábbis semmiképp sem jobbak annyival, amiért megérné a "gyári" Androiddal szemben akár a Windows Phone, akár egy saját Android-fork hátrányait, a szűkösebb szoftverkínálatot elviselni.