Miért drágábbak az üzleti PC-k mint az otthoniak?

Ha átböngésszük a PC-kereskedések árlistáit, feltűnhet, hogy egy vállalati használatra szánt konfigurációért néha kétszer annyit is kell fizetni, mint egy otthoni modellért, azonos hardverkomponensek esetén is. Megpróbáltunk a végére járni annak, mi lehet az árkülönbség hátterében. Cikkünkben szándékosan nem említünk egy gyártót vagy típust sem,  inkább általánosságban próbáljuk bemutatni a jelenség hátterét.

A PC-korszak hajnalán, de még a 2000-es évek elején sem volt elterjedt a "lakossági PC" fogalma, ezt igazából a szélessávú internet és a notebookok otthoni elterjedése hozta magával. A fogyasztóknak egyre nagyobb igénye lett a számítógépekre, a gyártók pedig igyekeztek ezt a keresletet kielégíteni. Annak érdekében, hogy a gépeik a lehető legszélesebb közönséghez juthassanak el - vagyis a lehető legolcsóbban lehessen őket a boltok polcain kínálni - ott faragták le a kiadásokat, ahol tudták. A gyártók ugyanakkor tudták, ez a minőség és megbízhatóság romlásával járhat, amit a vállalati vevők nem tolerálnak, így megjelentek a prospektusokban a kimondottan otthonra szánt, olcsóbb gépek a drága vállalati PC-k mellett, gyakran más márkanév alatt.

Design

Az otthoni PC-kkel kapcsolatos elvárások egész mások, mint a céges gépekkel szemben, mivel a használat módja, a futtatott alkalmazások is eltérőek, és a kiválasztás szempontjai is különböznek. A lakossági gépeknél fontos a szexi megjelenés, a vékony kialakítás, a ragyogó (fényes) kijelző a képek és filmek megtekintéséhez, vagy a HDMI-csatlakozó, hogy könnyen a tévére lehessen kötni őket. Az ilyen számítógépeket rendszerint otthon, asztalnál ülve használják a vevők.

^{A vállalatok a konzervatív designt szeretik}

Az ideális céges notebookkal szemben támasztott legfontosabb elvárás az üzembiztonság, a strapabírás, a matt kijelző (mert nem lehet egész irodaházakat átrendezni azért, hogy a délután besütő nap miatt a dolgozók ne csak tükörnek tudják használni a megjelenítőket), a külső kijelző pedig rendszerint számítógépes monitor, nem tévé, így a videocsatlakozók is mások. Nagyvállalati környezetben fontos lehet még a vezetékes Ethernet-port és a dokkolhatóság, esetleg SmartCard-olvasó és ujjlenyomat-olvasó megléte is, ha a cég különösen háklis az IT-biztonságra.

Már a fentiekből is látható, hogy a két piac eltérő igényeihez egészen eltérő gépeket kell tervezni és gyártani, ráadásul az otthoni modelleket a lehető legkevesebb pénzből kell kihozni, hiszen a vevők nem szívesen adnak ki egy számítógépért több százezer forintot. A költséget pedig valahol meg kell fogni, ezért készülnek az otthoni gépek gyengébb minőségű anyagokból, amelyekről aztán hamar elkezd lekopni a festék. Nem kapnak olyan erős merevítést, mint a céges modellek, hiszen nem olyan fontos szempont náluk a hordozhatóság vagy az utazás közbeni használhatóság. Ritkább a cseppálló billentyűzet is, a videocsatlakozó VGA vagy DisplayPort helyett HDMI, ujjlenyomat-olvasót, SmartCard-olvasót és dokkolócsatlakozót pedig nem is érdemes keresni rajtuk.

^{Kritikus pont a hűtés}

Az otthoni gépeknek általában a hűtése sem olyan robusztus, mint a vállalati PC-ké, hiszen nem arra tervezik őket, hogy napi 8-10-12 órán át használják őket: úgy vannak kitalálva, hogy otthoni használat esetén (napi pár óra) teljesítsenek jól. Ráadásul a pénzügyi osztály mellett a vásárlók elvárásai a vékony, szexi kialakítással kapcsolatban is megkötik a hűtés tervezőinek kezét. Ezért a lakossági gépeket rövidebb ideig is tesztelik a gyártási folyamat végén, és maga a teszt sem olyan intenzív.

Fontos azt is tudni, hogy a gyártók az otthoni gépeket valóban otthoni használatra tervezik, az üzleti modellek esetén viszont azzal is számolnak, hogy a gépet nem mindig fogják tiszta környezetben üzemeltetni, lehet hogy egy gyárban vagy “terepen” kell helyt állniuk. (Régóta léteznek szélsőséges feladatokra kitenyésztett, “harctéri” notebookok is, amelyek még azt is kibírják károsodás nélkül, ha betonra ejtik őket vagy vízbe merítik.) Ezért a vállalati gépek hűtése jellemzően túlméretezett, míg az otthoni modelleké néha éppen csak elég. A kis méretű, sok hőt termelő (főleg ha diszkrét grafikus chip is van a házban) notebookok esetén a hűtés sarkalatos pont, sok meghibásodás a nem megfelelő hűtésből adódó túlmelegedés eredménye.

^{A harctéri notebookok extrém körülményeket is kibírnak}

Garancia

Korábbi cikkünkben már körbejártuk, milyen különbségek vannak az egyes notebookok garanciális feltételei között. A vállalati noteszek esetében jellemző az alapból 3 éves garancia, ami akár tovább (általában maximum 5 évre) is kiterjeszthető, míg az otthoni gépek kevés kivételtől eltekintve 1-2 éves garanciával kerülnek forgalomba és ezt nem is mindig lehet bővíteni. A garanciaidő mellett fontos szempont a garanciális konstrukció is. Ma jellemzően háromféle garanciával lehet Magyarországon PC-t vásárolni, az otthoni gépek általában oda-vissza szállításos garanciával kerülnek a vevőkhöz, míg a vállalati modellek esetén a szervizgarancia az általánosan elterjedt, de egyes gyártók helyszíni szolgáltatást is kínálnak. Korábban nem volt jellemző a PC-gyártókra, hogy a lakossági és vállalati gépeikre eltérő garanciális feltételeket érvényesítettek volna, az árverseny azonban ezt kikényszerítette.

A futárszolgáltatást is magában foglaló konstrukció a legolcsóbb. Ilyenkor a hibabejelentést követően, előre megbeszélt időpontban futár jön a gépért, amit a központi szervizbe szállít, majd a megjavított terméket vissza is szállítja az ügyfél otthonába. Ami olcsóvá teszi ezt a konstrukciót: a gyártók az elromlott gépeket sokszor egy másik országba szállítják, egy nagy szerviz (vagy inkább gyár) egész országcsoportokat lát el. A méretgazdaságosságból adódó költségmegtakarítás, a pótalkatrészek és szakemberek koncentrációja pedig bőven megtérül azon a többletköltségen, amit a futárszolgáltatás jelent, ráadásul az ügyfél számára is kényelmes(nek tűnik) ez a konstrukció, hiszen nem kell az elromlott számítógépével szervizt keresnie.

^{A lakossági gépeknél fontos a szín}

A konstrukciónak két hátránya van: a másik országba szállítás miatt hosszú lehet a “fordulóidő”, ha a PC hibáját azon nyomban sikerül is feltárni és a javításhoz szükséges alkatrész is rendelkezésre áll, akkor is eltart általában egy hétig, mire az ügyfél visszakapja a gépét. Ez otthoni használat esetén nem okoz krízist, legfeljebb kellemetlen, ha pár napig nem tudunk játszani, böngészni vagy levelezni, ha azonban a PC munkaeszköz is egyben, egy hét kiesés már érezhető visszaesést okozhat a termelékenységben: ha az alkalmazott nem tud dolgozni, határidőkről késhet le, a cég pedig üzleteket bukhat el.

A futáros garancia másik hátránya akkor jön elő, ha a PC hibája nem triviális vagy nem könnyen reprodukálható. A külföldi központ ügyfélszolgálatán keresztül nehézkes a kapcsolattartás, nem tudunk közvetlenül ahhoz a szervizmérnökhöz fordulni, aki a gépünkkel foglalkozik, és ha például a gyárban futtatott standard tesztprogram alatt az általunk észlelt hiba nem jelentkezik, könnyen előfordulhat, hogy ugyanolyan állapotban érkezik vissza a notebook, mint ahogy beküldtük. (A gondatlan csomagkezelésből adódó baleseteket, megrepedt kijelzőket és egyéb horror sztorikat most ne vegyük figyelembe.)

A következő, széles körben elterjedt konstrukció a szervizgarancia. Ebben az esetben az ügyfélnek kell az elromlott terméket a szervizbe juttatnia, de jó hír, hogy ez legalább Magyarországon található - a nagy márkák jellemzően több partnerrel dolgoznak, így több helyre is fordulhatunk egy elromlott PC-vel. Ha a hibát sikerül gyorsan feltárni és rendelkezésre áll a javításhoz szükséges alkatrész a helyi raktárban, akkor két-három nap múlva mehetünk a javított notebookért.

^{Az extrém vékony kialakítás pár éve lett divat}

A vállalati ügyfelekre odafigyelő notebookgyártók folyamatosan figyelemmel kísérik, milyen gépből mennyit adnak el egy országban és a helyi raktárat is ennek megfelelően készletezik, így a pótalkatrészek nagy valószínűséggel rendelkezésre állnak - ha nem, akkor pár napos határidővel érkeznek külföldről. A szervizgarancia előnye még, hogy az ügyfél közvetlenül konzultálhat a javítást végző mérnökkel. ami aranyat ér, ha a hiba összetett vagy csak speciális körülmények között reprodukálható. A szervizgarancia a kiképzett helyi szakemberek és a alkatrészraktár logisztikai költségei miatt jóval drágább mint a lakossági gépeknél jellemző “futáros” garancia, cserébe jobb szolgáltatást kap az ügyfél és hamarabb kaphatja vissza a javított PC-t.

A legdrágább konstrukció a helyszíni garancia. Ebben az esetben a szervizes az ügyfél által megjelölt helyre utazik a cserealkatrészekkel és szerszámokkal a hibabejelentést követő munkanap (“next business day”) és helyben kíséreli meg a javítást, Így szerencsés esetben egy munkanapon belül akkor is jól működik a gép, ha az ország legeldugottabb településén lakunk. A kiszálló munkatárs csak akkor viszi a megmacskásodott PC-t szervizbe, ha a javítási kísérlet sikertelen, a megreparált gépet pedig vissza is szállítja. Könnyű belátni, miért ez a konstrukció a legdrágább a felsoroltak közül, cserébe itt a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy a hibás gép hamar üzemkész és újra termelésbe állhat. A vállalati gépekkel járó hosszabb idejű és helyileg kezelt garanciát tehát a logisztika drágítja meg, amit a gyártók persze beépítenek az árba.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Érdemes a garanciális feltételekkel kapcsolatban azt is megvizsgálni vásárlás esetén, mi a helyzet a külföldön vásárolt gépek hazai szervizével - előfordulhat, hogy a külföldi gép garanciája Magyarországon nem érvényesíthető, illetve egyes gyártók rendelkeznek olyan modellekkel vagy akár komplett terméksorozatokkal, amelyeket csak bizonyos régiókban hoznak forgalomba. A külföldi utazás alatt kedvező áron megvásárolt PC-ről könnyen kiderülhet egy hiba esetén, a hazai szervizek nincsenek felkészülve a javítására.

Ha a garancia lejárt

A lakossági gépek gyártói igyekeznek igazodni a legújabb divathoz, ez egyfelől a kialakításon (formák), másfelől az anyagokon (színek) érhető tetten. A divat gyors változásaival azonban az is együtt jár, hogy az otthoni gépek felépítése sűrűn cserélődik. A sok paraméter együttes változása (pl. még vékonyabb kialakítás, más műanyagok, más festékek, más csatlakozók) miatt nehezebben szűrhető ki, mi is egy új konstrukció gyengesége, például a túlmelegedést az új, még olcsóbb ventilátor, a hűtőcsatornák áttervezése vagy mondjuk a napi 16 órás videorenderelés okozza-e.

Az alkatrészek gyors “pörgése” azt is eredményezheti, hogy egy néhány éves (lejárt garanciás) lakossági géphez nem, vagy csak irreálisan drágán tudunk utólag alkatrészt beszerezni. Ha az adott gépnek amúgy sem volt magyarországi szervizháttere (mert a meghibásodott darabokat külföldön javították), jellemzően indulhat az aukciós oldalak és más források böngészése egy pár ezer forintos apróság (pl. kijelzőzsanér) után, aminek a szállítási költsége sokszor magasabb mint a termék vételára - és ezt valakinek még be is kell építeni.

Ezzel szemben a vállalatok szeretnek éveken át egyforma gépeket vásárolni, a céges notebookok sokáig azonos kinézetűek kívül és hasonló megoldásokat tartalmaznak belül is, "bevált csapaton ne változtass" mottóval. A konzervatív megközelítés eredménye, hogy egy konstrukciónak van ideje kiforrni magát, egy hűtési rendszer akár éveken keresztül is változatlan formában él tovább a széria új modelljeiben, mint ahogy például a kijelzőt tartó zsanérok vagy a gépet burkoló ház is. A hátrány: a vállalati notebookok kevésbé “szexik”, kevés színben kaphatók, cserébe a garanciális időn túl is könnyebb hozzájuk alkatrészt szerezni.

^{Üzleti gépnél a dokkolhatóság alapelvárás}

Hogy válasszunk?

A PC-gyártóknak mára egyetlen értéke van, ez pedig a márkájuk, egyik sem szeretné ezt rombolni. Egy elégedetlen ügyfél sokkal rosszabb a számukra mint egy elvesztett ügyfél. Az elégedetlen vásárló, aki kiábrándult a cégből, soha többé nem lesz vevő, egy elvesztett ügyfél viszont később lehet, hogy azzá válik. Mivel a cégek azonos alkatrészekből közel azonos termékeket állítanak elő, leginkább garanciális konstrukcióikkal és a kapcsolódó szolgáltatásokkal tudják magukat megkülönböztetni. Választásnál ezért ezeket a tényezőket mindenképp érdemes figyelembe venni.

Mielőtt elköteleznénk magunkat egyik vagy másik gép mellett, három kérdést tisztázzunk. Az első: mire és hogyan szeretnénk használni a PC-t? A második: meddig tervezzük megtartani a gépet? A harmadik fontos kérdés: mi történik, ha elromlik? Ezen kérdések mentén már ki lehet választani, elegendő-e egy otthoni kategóriás gép, a rá jellemző kialakítással és garanciális konstrukcióval, vagy érdemes kifizetni egy vállalati modell felárát, cserébe a strapabírásért, a hosszabb garanciaidőért és a gyorsabb reagálású szervizért.

A fentiek persze nem feltétlen jelentik azt, hogy egy vállalati gép biztosan jobban bírja a gyűrődést vagy sosem romlik el, mint ahogy azt sem, hogy egy otthoni notebook szükségszerűen hamar tönkremegy. Mindegyikre van példa és ellenpélda is. Ami viszont biztos, hogy a tervezésnél egész más szempontok játszanak főszerepet, és ezek a szempontok kihatnak a megbízhatóságra, tartósságra és a használhatóságra is, valamint persze az előállítási költségre, és ezen keresztül a vételárra. A garanciális feltételek is mások, amely szintén árnövelő tényező a vállalati modelleknél.

Vásárlásnál jó ha tudjuk, a vállalati gépek esetén sok gyártó már egy darabot is hajlandó egyedi igény szerint konfigurálni (többféle processzor, memória, meghajtó, kijelző, stb. választható) és azt a légi úton juttatja el a vásárlás helyére, míg a lakossági gépek esetén egy konfigurációból a legkisebb rendelhető mennyiség általában a raklap, a szállítás pedig hajón történik, ami heteket vesz igénybe. Ezt a rugalmasságot a gyártók az árban természetesen érvényesítik, a logisztika magasabb költsége a gép árát is megdobja. Céges modellekből cserébe már pár darabra is kialkudhatunk "flottakedvezményt".

Ökölszabályként elmondható: egy notebook tervezett élettartama nagyjából addig tart, amíg a gyártó által felkínált leghosszabb garanciaidő - vállalati gépeknél ez 5 év szokott lenni, lakossági modellek esetén 2-3 év a jellemző. Azt is érdemes lehet figyelembe venni, hogy egy garanciális gépet jobb áron lehet-e használtan eladni mint egy garancia nélkülit. És végül: ahogy autóvásárlás esetén, egy notebook kiválasztásánál is érdemes tanácsot kérni a szervizektől.