A Google megfojtja a Wikipediát
A Google adta, a Google elvette. 2013-ban a Wikipediának először csökkent a látogatottsága éves összehasonlításban, és ez nem kizárólag az angol nyelvű kiadást érinti, hanem a német, francia, olasz, portugál, spanyol és egyéb verziókat is.
A közösségi enciklopédiát egyébként is hevesen támadó Wikipediocracy.com szerzője, Gregory Kohs arra hívja fel a figyelmet, hogy a Google Knowledge Graph bevezetése óta látványosan csökken a a Wikipedia lapletöltéseinek száma, aminek az oka az lehet, hogy az internetezők ma már a kereső találati oldalán az organikus linkek elé tett elemekből is megszerzik a szükséges információt.
Ugyan a Wikipedia látogatói forgalma mindig is mutatott némi hektikusságot, de folyamatosan minden évben nagyobb számokat produkált, mint az azt megelőző évben. Az első kivétel ez alól a tavalyi év, a téma szakértői szerint ráadásul ez nem időszakos megingás. A statisztikákban elveszni akarók tételesen végignézhetik a közösségi enciklopédia látogatási adatait projektenként és nyelvenként szétbontva a wikimedia.org oldalon.
Adomány vagy befektetés?
A Wikipedia 2007-ben került be az USA-ban a 10 leglátogatottabb oldal közé, s ezt követően világszerte indultak be a mutációk és vált egyre keresettebbé az oldal. A forgalomnövekedésért egyébként többségében a Google volt felelős, ugyanis szinte bármilyen fogalomra, földrajzi névre, híres emberre, vállalatra rákerestünk az elmúlt évtizedben, akkor minden valószínűség szerint az első három találat egyike a vonatkozó Wikipedia szócikk volt. Ennek az eredménye, hogy a Wikipedia forgalmának egyesek szerint több mint 60-70 százalékát hozták Google-keresések.
Valójában a Wikipedia a Google betétlexikona volt, amit egészen odáig nem is sajnált kiemelni, amíg nem született meg a saját, jóval szerényebb, de monetizálható megoldása ugyanerre a műfajra. A Knowledge Graph ugyan távol van még mindig attól, hogy akár csak össze lehessen hasonlítani a Wikipedia pontos és kimerítő szócikkeivel, viszont a hétköznapi keresések alapesetben megelégszenek az alapinformációkkal, legfontosabb részletekkel. Ki írta a könyvet, mikor élt a költő, meddig tartott a háború? Ezt már a Knowledge Graph is tudja, valószínűleg az ilyen típusú forgalom kezd el lekopni az oldalról.
Ha valaki el szeretne mélyülni egy témában, akkor természetesen továbbra is kénytelen átmenni a Wikipedia vagy más forrás oldalára, de praktikusan nézve csak idő kérdése, hogy a Google mesterséges adatbázisa mikor merül még mélyebbre és elégít ki komplexebb igényeket is. A szemantikus keresésre, proaktív tartalmakra és figyelmeztetésre vonatkozó próbálkozásaik, a Google Now, illetve általában véve a robotikába vetett hite a cégnek azt mutatja, hogy az akarat megvan, amit egy idő után siker is koronázhat.
A Wikipedia szerzői oldalon is problémákkal küzd, immár több éve probléma, hogy az ős-szerkesztők kifáradtak és egyre kevesebb a lelkesedés a civilizáció önkéntes krónikásai között. Ráadásul 2013-ban komoly botrány kerekedett a pénzért Wikipedia-szerkesztést vállaló cégek kapcsán is. A rendszer kritikusai hajlamosak lehetnek azt állítani, hogy a tartalom és a szerkesztői közöny is oka lehet a Wikipedia csökkenő látogatottságának, de a Google-hatás ennél sokkal valószínűbb. A Google gyakorlatilag közvetlenül kezdte az adatokat importálni a Wikipediából a saját tudásbázisába, aminek az eredménye, hogy a jövőben ezen adatok után keletkező hirdetési bevételek már a Google zsebében maradnak.
Míg a Wikipedia egy non-profit szervezet, ami az adományokból tartotta fenn magát, addig a Google a profitért tesz mindent. A Wikipedia kezdeti éveiben a Google rengeteg pénzzel támogatta az ügyet, ami akkor még tűnhetett gáláns ajándéknak, a társadalom és a tudás iránt érzett tiszteletnek, de a Knowledge Graph óta sokkal inkább tűnik okos befektetésnek, vagy az elmúlt évtizedben még a Google platformján tátongó lyuk kitöltésének.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Google az elmúlt évtizedben több millió dollárt adományozott adómentesen az alapítványnak, s mindvégig támogatta a Wikidata projektet, amiről Jimmy Wales és társasága azt gondolhatta, hogy maguk irányítják, a Google csak pénzt ad. A Wikidata célja egy olyan, emberek és gépek által is olvasható, illetve szerkeszthető átfogó adatbázis készítése, ami különálló cikkek helyett összefüggő, logikai kapcsolatokra épül.
A kezdeti önzetlen támogatás után később a Google elcsábította Denny Vrandecic szemantikusweb- szakértőt, aki a Wikidata projekt atyja volt. Ő azóta hozzásegítette a Google-t ugyanahhoz a szemantikus elemzéshez, amire a Wikidata is épült, s ma már a Google is képes importálni a tudást a Wikipediából. A csökkenési trend a Wikipedia hivatalos statisztikái alapján valóban a Knowledge Graph bevezetésekor kezdődött, 2013 januárja óta pedig folyamatos a csökkenés. Az internetezők közül rengetegen valószínűleg soha nem a Wikipediát keresték, csak választ a kérdéseikre, így sokaknak fel sem tűnne, ha az első találatok közül szép lassan kikopna a Wikipedia.