Beleolvas a magánlevelekbe a Facebook?
Per indult a Facebook ellen, amely a vád szerint URL-ek után kutat felhasználói privát levelezésében, hogy az így nyert információkat hirdetési és adatbányászati célokra használja fel. A feltételezést egy svájci biztonsági cég kutatása is alátámasztani látszik, a közösségi oldal azonban tagadja a vádakat.
Újabb perrel néz szembe a Facebook: a közösségi oldalt ezúttal azzal vádolják, hogy a felhasználók személyes üzeneteit elemzi, hogy azokból hirdetési adatokat nyerhessen. Az ezzel kapcsolatos panaszt a héten San Franciscóban nyújtotta be két férfi, akik azt állítják, a vállalat titokban weboldalakra vonatkozó információk után kutat a privát üzenetekben. Úgy gondolják, a közösségi oldal célja ezzel az, hogy növelje a lájkok számát az egyes oldalakon, ezzel pedig saját népszerűségét a hirdetők körében.
A kereset egy svájci biztonsági cég, a High-Tech Bridge augusztusban végzett kutatását is idézi, amelyből kiderül, egy-egy weboldal lájkjainak száma növekszik, ha annak linkjét egy felhasználó privát üzenetben továbbítja. A Facebook, ahogy az várható volt, tagadja a vádakat amelyek azt jelentenék: nem igaz, hogy az üzenetek tartalmát csak a feladó és a címzett láthatja. A közösségi portál emellett a jogvédők szerint a levelekből nyert információkat adatkereskedőknek továbbítja, akik ezek birtokában diszkriminálhatnak adott weboldalakra látogató felhasználókat.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Hasonló tevékenység egyébként más vállalatoktól sem idegen: a Google a Gmail szolgáltatáson áthaladó emaileket elemzi, hogy tartalmuk alapján tudjon releváns hirdetésekkel szolgálni, és a Yahoo!-nál is láthattunk már ilyen gyakorlatot - ezeket többnyire ugyancsak a jelenlegihez hasonló per követte. A közösségi oldal maga is indított egy integrált email szolgáltatást 2010 novemberében, amely bemutatkozásakor nem győzte hangsúlyozni annak biztonságosságát, valamint a privát szféra tiszteletben tartását és védelmét.
Jelenleg azonban a Facebook esetében sem más a helyzet mint a fenti cégeknél, a perindítók az úgynevezett “Wiretap Act” törvény egyik alfejezetére, az “Electronic Communications Privacy Act”-ra hivatkoznak. Ezt a vállalat szerintük megsértette azzal, hogy engedély nélkül nézett bele az üzenetekbe URL-ek után kutatva, majd elemezte az egyes weboldalakat “többek között adatbányászat és a felhasználók profilozása céljából”. A kereset az állítólagos törvénysértésért 10 ezer dolláros büntetést követel minden egyes érintett felhasználó után, vagy ugyancsak felhasználónként száz dollárt minden egyes napért, amelyen a Facebook alkalmazta a gyakorlatot.
A vállalat ellen induló eljárás úgynevezett csoportos kereset ("class action"), ami azt jelenti, hogy több felperes együttesen indít pert olyan ügyben, amelynek tárgyát közös jog képezi. Az ilyen eljárások során továbbá nem kell külön követelni a kártérítést, a csoportos perindítás azt magában foglalja minden sértett, jelen esetben minden Facebook-felhasználó.