Kipróbáltuk: Lenovo ThinkPad Tablet 2
A Lenovo táblagépe a Windows 8-at finoman szólva komótosan futtatta, a rendszer 8.1-es verziója pedig csak komoly küzdelmek árán volt hajlandó települni. A harc azonban nem volt hiábavaló, az új szoftverrel a ThinkPad Tablet 2 egy nagyságrendekkel gyorsabb, megbízható készülékké változott.
A Lenovo ThinkPad Tablet 2 használata első nekifutásra meglehetősen kiábrándító élménynek bizonyult, ám egy viszontagságos Windows 8.1 telepítést követően sikerült remekül használható munkaeszközzé varázsolni. Erőgépre persze senki ne számítson: a Lenovo táblagépe sebesség tekintetében enyhén szólva nem volt a helyzet magaslatán, még a Start képernyő egyébként gördülékeny felülete is csak nagy nehezen recsegve-ropogva volt hajlandó életre kelni, némelyik egyszerű Metro alkalmazás pedig olyan mértékben volt képes lefagyasztani a tabletet, hogy azon csak az újraindítás segített.
A készülék pont akkor vendégeskedett a HWSW szerkesztőségében, amikor nyilvánosan elérhetővé vált a Windows 8.1, amelyet azonnal fel is telepítettünk. Néhány frissítés, és újabb driver telepítése után a teljesítmény látványosan javult, már a Skype-os videohívások sem tették használhatatlanná a gépet, noha a “metrós” Áruház alkalmazás betöltési ideje még ekkor is sokszor hosszabb volt a kelleténél.
Fény az alagút végén
A jövő pedig egyre csak sötétülni látszott, miután az operációs rendszer sikeresnek tűnő frissítését követően a tablet egy a grafikus drivert emlegető hibaüzenettel újraindult, és visszaállította magát a korábbi Windows 8 verzióra. Ez azért is meglepő volt, mert előzőleg az összes illesztőprogramot telepítettük a Lenovo System Update segítségével. A kétségbeesés ezen a ponton már teljes volt, míg hosszas próbálkozás után, egy épp megfelelő frissítés-driver koktélt kikísérletezve a tabletre végül Windows 8.1 került. A Lenovo ThinkPad Tablet 2-vel foglalkozó fórumain is számos esetben találkozni hasonló problémákkal, amelyek valószínűleg annak tudhatók be, hogy az Intel Atom Z2760 processzoraiba külső gyártótól, az Imagination Technologiestól licencelt PowerVR SGX GPU-t, amelyhez a driver megírását is külső cégnek szervezték ki, ami nem sikerült a legjobban.
A legújabb Windowst felhúzva azonban a helyzet szemmel láthatóan javult: a tablet gyorsabb és “magabiztosabb” lett, noha alkalmanként még meg-megakadt, de ez legfeljebb esztétikai szempontból volt bosszantó, ténylegesen nem ment a használhatóság rovására. A kétmagos, 1,8 gigahertzes Atom processzor és a 2 gigabájt RAM tehát teszi a dolgát, a 64 gigabájtos belső tárhely pedig microSD-kártyával tovább bővíthető (a gépről készült AIDA64 hardverleltár megtekinthető itt). A táblagépet 10,1 hüvelykes IPS kijelzővel szerelték fel amelynek 1366x768 pixeles felbontásánál már láttunk jóval részletesebb képet is, más tekintetben azonban nem lehet rá panasz, erős napfényben is remekül olvasható, betekintési szögtől függetlenül.
A trackpoint innen sem hiányozhat
A Lenovo tabletének felépítése, ahogy azt a ThinkPad szériától megszoktuk, masszív, mégis letisztult, a készülék hátoldala enyhén gumis tapintású, nem csúszik. A készülék jobb felső sarkán kilátszik a stylus piros csúcsa, amely a ThinkPad laptopok védjegyévé vált piros trackpointot idézi. Utóbbinak ráadásul a tabletet használva sem kell búcsút inteni, azt a készülékhez tartozó, Bluetooth-os billentyűzet-dokkolón is megtaláljuk egy érintésérzékeny szenzor formájában, amely használhatóságban ugyan nem ér fel a klasszikus változattal, így is jóval gyorsabb munkát tesz lehetővé mint egy egyszerű touchpad.
A táblagép felső élén SIM- és microSD-kártyahelyet is találunk, valamint jobboldalon egy headset-kimenetet, a készülék bal peremén alul pedig egy teljes értékű USB 2.0 portot, illetve a töltéshez egy MicroUSB-csatlakozót is. A tablet alján helyet kapott egy dokkcsatlakozó, amivel egy külön megvásárolható dokkolóra köthetjük a készüléket, továbbá egy miniHDMI-port is.
Utóbbi esetében a helyválasztásra kevés alternatíva lehetett volna rosszabb, így ugyanis a tabletet a billentyűzetébe állítva nem lehet hozzáférni a csatlakozóhoz, tehát rendeltetésszerűen dokkolt állapotban külső monitorral sem lehet használni, ami pedig a tízhüvelykes kategóriánál bizonyára sokaknak jönne jól. A probléma persze kiküszöbölhető, ha a ThinkPad Tablet 2-t fejjel lefelé állítjuk a klaviatúrába, hiszen a kép annak aktuális pozíciójához igazodik, ekkor viszont a stylushoz nem férünk hozzá, azt előre ki kell venni a helyéről ha később használni szeretnénk. A felmerülő ilyen módon problémák természetesen kiküszöbölhetők, de mégis meglepő figyelmetlenségek a megbízhatóságáról híres ThinkPad szériában.
Kísért a Surface-baki
A táblagéphez tartozó billentyűzet-dokkoló ugyancsak microUSB-ről tölthető, és Bluetooth 4.0-n keresztül csatlakozik a tablethez. A gépelés a kis méret ellenére meglepően kényelmes rajta, valamint a már említett érintésérzékeny trackpoint segítségével az egérrel történő navigáció is gördülékeny, persze nem annyira, mint a hagyományos pöcökegerek esetében, ahol egyetlen mozdulattal a kurzor tetszőleges távolságba juttatható, itt ugyanis a kijelző átszeléséhez legalább két-három “simogatásra” van szükség. A Lenovo emellett úgy látszik, nem tanult a Microsoft hibájából, amelyet az első generációs Surface tabletek tervezésénél követett el, a ThinkPad Tablet 2-t ugyanis csupán egyféle dőlésszögben csatlakoztathatjuk a dokkolóba, ami íróasztalnál nem jelent gondot, ölbe véve viszont kifejezetten előnytelen. Elektronikai kapcsolat híján továbbá kiegészítő portokat sem találunk a klaviatúrán, emellett a tablet töltésére sem képes.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A bevitelhez viszont rendelkezésünkre áll a stylus is, ami pontos, remekül használható jegyzetelésre, vázlatok lefirkantására is, akár a klasszikus Windows Journal vagy a OneNote szoftverekben, a táblagépen (egész pontosan annak gyárilag Windows 8-cal érkező modelljein) ugyanis a Microsoft Office Home and Student 2013-as verzióját is megtaláljuk. A OneNote egyébként teljes mértékben kihasználja a digitalizáló toll adta lehetőségeket, amely amellett, hogy pontos, nyomásérzékeny is, így azt változó erősséggel a kijelzőhöz nyomva a jegyzetekben többféle vonalvastagság érhető el. Az egyes jegyzetek akár fényképekkel is illusztrálhatók, a 8 megapixeles hátlapi, vagy a 2 megapixeles előlapi kamera segítségével.
Nem erőgép, de remek munkaeszköz
Az irodai, esetleg alapvető képszerkesztő programoknál erőforrás-igényesebb szoftverektől ugyanakkor jobb ha elbúcsúzunk, a ThinkPad Tablet 2-t használva, de azt nem is elsősorban játékosoknak szánták - hacsak nem a retró címek szerelmeseinek. Ha grafikus teljesítmény terén nem is, üzemidő tekintetében a készülék mindenképp bírja a strapát: a 30000 mWh-s akkumulátornak köszönhetően böngészés, jegyzetelés, irodai szoftverek használata mellett akár kilenc-tíz órát is gyötörhetjük, de a vonatútra is nyugodtan tervezhetünk filmnézést, még ha hat órás zötykölődésre kell is számítani. Lekapcsolt kijelzővel, készenléti üzemmódban pedig 15-20 napot is kibír. A készülék szállítása senkit nem fog megviselni, a táblagép 571, a billentyűzet pedig 368 grammot nyom. Erőteljesebb használat során sem melegszik fel zavaróan, zajt pedig legfeljebb a billentyűzeten kopogtatva hallat, mivel a hűtés teljesen passzív.
A Thinkpad Tablet 2 tehát egy jól sikerült tabletnek mondható, legalábbis ha az ember nem szalad bele a driver-problémákba, vagy ha van türelme túljutni azokon. Mindezek alapján tehát egy a szoftveres szenvedéstől eltekintve jól használható, közepes teljesítményű táblagéppel van dolgunk, remek felépítéssel, utóbbi azonban árában is megmutatkozik: a készülék hazánkban két év garancia mellett 150 ezer forint környékén kapható, amelyben a billentyűzet viszont nincs benne, így érdemes kétszer is meggondolni a vásárlást.