Normális, hogy a Google olvassa a leveleinket
Az amerikai közvéleményt újfent foglalkoztatja, vajon rendben van-e, hogy a Gmail feldolgozza, mondhatni “elolvassa” a felhasználók leveleit. A Google szerint igen, hiszen ez a lényege az egész szolgáltatásnak.
A Google szerint az emberek nem gondolhatják azt ésszerűen, hogy a Gmailben lévő e-mail teljesen privát maradhat - legalábbis ez derül ki egy bírósági eljárásban a Google által egy korábbi bírósági érvelésre való hivatkozásból. A cég múlt hónapban fogalmazott meg választ egy bírósági keresetre, ami most a Consumer Watchdog révén nyilvánosságra került. Egy újabb ügyben vádolják azzal a céget, hogy megsérti a lehallgatásokat szabályozó törvényt azáltal, hogy elemzi a levelek szövegét, ami alapján a célzott hirdetések megtalálják a felhasználókat.
Persze, hogy olvassa!
A felperesek a felhasználók privát szférájának megsértéseként értelmezik azt, hogy a Google adatbányászati eszközöket használ a személyes levelezésben található szövegeken, akkor is, ha ezekhez az adatokhoz csupán algoritmusok férnek hozzá és kizárólag arra használja ezeket a Google, hogy pontosan célzott reklámok jelenjenek meg. A Google-t a perben arra köteleznék, hogy pontosan számoljon be arról, hogy a levelekből milyen információt bányászik ki és természetesen fizessen kártérítést a személyes adatok védelmének megsértéséért.
Az egyszerű lehúzási kísérletnek tűnő pert a Google sem vette túlzottan komolyan és a felszólításra azt válaszolta, hogy a Gmail minden egyes ügyfele szükségszerűen tisztában kell legyen azzal, hogy a leveleit automatikus feldolgozásnak veti alá. A cég szerint ha valaki egy külső cégre bízza a személyes adatait, akkor nem feltételezi, hogy az a külső cég nem fog valamilyen módon hozzányúlni az információhoz. Ahogyan egy üzleti levél feladója sem lepődik meg azon, hogy a címzett titkársága felbontja és szortírozza a leveleket, úgy az sem túl meglepő, hogy egy webes levelezés kiszolgálón belül történő kommunikációt a szolgáltató feldolgozza.
Amennyiben az ilyen feldolgozásért támadható lenne a szolgáltató, az azt jelentené, hogy a Google és minden egyéb más szolgáltató büntethetővé válna például azért, mert kiszűri a spameket, ellenőrzi, hogy a csatolmányok tartalmaznak-e vírusokat, kereshetővé teszi a postafiók elemeit vagy azért, mert a priority inboxhoz hasonló kényelmi szolgáltatásokat nyújt. Amennyiben a felperesek vádjai megállnak, az megingatná a weben használt kommunikációs szolgáltatások többségét, a következmények pedig egészen messzire vezethetnének.
Ijesztő jövőkép
Ugyanakkor a Google tevékenysége és fejlődési trendjei valóban ijesztően hatnak és az ilyen perek, még ha öncélúak is, arra hívják fel a figyelmet, hogy a webes szolgáltatók a felhasználóik személyiségét korlátlanul képessé válnak feltérképezni. A Google a komplex szolgáltatásait összekapcsolva megismerheti egy felhasználó mindennapjait, ízlését, szokásait, nyelvhasználatát, időbeosztását, kapcsolati hálóját, munkáját - valójában a Google nincs messze attól, hogy bevezethessen egy olyan szolgáltatást, ami például helyettünk lenne képes válaszolni levelekre, a mi szavainkkal, a mi stílusunkban.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A választás persze továbbra is a felhasználóknál van, eldöntheti bárki, hogy az ingyenesen használható, kényelmes és sokrétű szolgáltatásokért cserébe hajlandó-e alávetni saját adatait alapos elemző algoritmusoknak. Az elemzésből egyelőre hatékony reklámok készülnek, de semmi akadálya nem lenne annak sem, hogy a hirdetési modell mellett egyéb fizetős funkciók, például az említett automata személyi asszisztens megjelenjenek. A Google-nek persze óvatosan kell lépkednie ezen a területen, korábban már több adatvédelmi szakértője hangsúlyozta, hogy az új funkciók bevezetésénél mindennél fontosabb, hogy a felhasználók ne lepődjenek meg, ne rémüljenek meg.
Valószínűleg a Google Buzz indulásakor kipattant botrány tanulságos volt a Google számára, amikor is a partnerekkel való levélváltások gyakorisága alapján állított össze a cég egy követett listát minden felhasználónak. A felhasználók egyrészt nem örültek, hogy a Google helyettük dönti el, hogy kik az érdekes tartalmakat posztoló ismerősök, másrészt sokan kiborultak attól a ténytől, hogy egy publikus listát hozott létre a cég arról, hogy ki kivel levelezik gyakran. A webes szolgáltatókba vetett bizalom mostanában többször sérült, például az Edward Snowden által kirobbantott NSA-megfigyelési botrány miatt.