Totális kudarc a francia kalóztörvény
A kalózellenes francia ügynökség, a Hadopi csúnyán leszerepelt elmúlt három éves működése során, látszólag teljesen felesleges volt a működtetésére elköltött 16 millió dollár. Nem csoda, hogy nemrégiben újragondolták a szervezet és a szabályozás működését.
A Hadopi Franciaországban az elmúlt három évben több mint 2 millió figyelmeztető e-mailt küldött ki felhasználóknak, akik valamilyen szerzői jogsértéssel voltak gyanúsíthatóak. A figyelmeztető levelek csak az első lépést jelentik a három fokozatú eljárásban, amit a lakcímre kiküldött fenyegető hangvételű papírlevél követ, harmadik lépésként pedig bírósági eljárásra, illetve egészen idáig az előfizetés korlátozása követhetett.
A kétmillió elindult ügyből viszont mindössze négy jutott el bírósági szakaszba, miközben a franciák nyugodtan torrenteztek tovább. A nemrégiben nyilvánossága hozott változtatások pedig arról szólnak, hogy nem lehet korlátozni senkinek az internetelőfizetését azért, mert a gyanú szerint jogsértő fájlcserélő tevékenységet folytatott. Így viszont szinte teljesen erőtlenné és feleslegessé vált az egész folyamat.
A Hadopi egyébként egy magánvállalkozást bérelt fel és fizetett azért, hogy kémkedjen a BitTorrent aktivitások után a népszerű francia zenék, filmek és tévéműsorok esetében. A fájlcserélőrendszerben összegyűjtött IP-címekről pedig a szolgáltatóknak kellett nyilatkoznia, hogy pontosan melyik előfizetőről is volt szó. A nyakatekert eljárásban ráadásul a figyelmeztetést a felhasználók nem is azért kapták, mert letöltöttek egy filmet, hanem azért, mert nem voltak elég körültekintőek az internetkapcsolatuk megosztásakor és lehetővé tette, hogy valaki fájlcserélésre használja azt.
Nem jött be
A Hadopi eredetileg azt szerette volna, ha a harmadik lépés, vagyis a korlátozás automatikusan jött volna mindenkinek az esetében, akit harmadik alkalommal is figyelmeztetni kellett, de ez a része a törvénynek nem ment át. A végleges verzióban egy bíróságnak kellett döntenie, hogy a fájlcserén rajtakapott felhasználó valóban bűnös-e vagy sem. Ez természetesen jelentősen megakasztotta a folyamatokat, aminek az eredménye az lett, hogy a 16 millió dolláros költségkeretből mindössze két személyt büntettek meg összesen 1000 dollárra.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A kétmillió kiküldött e-mail után mindössze az esetek 10 százalékában következett az ajánlott papírlevél, ezt 200 ezer ember kapta meg. Ekkora mintából alig 710 ember esetén kezdeményezett bírósági eljárást a Hadopi, de a négy kivételtől eltekintve senkinél sem jött össze elegendő bizonyíték vagy egyéb információ, ami alapján a bíróság befogadta volna a keresetet. Ez azt jelenti, hogy az első figyelmeztetést megkapóknak kevesebb, mint 0,000002 százalékánál sikerült komolyabb szintre terelni az ügyet. A négy bírósági ügyből ráadásul kettő sikertelenül zárult és mindössze két esetben sikerült szankcionálni. Az egyik esetben 200, a másikban pedig 800 dolláros büntetést kellett megfizetnie a jogsértőknek, illetve 15 napra lettek eltiltva saját internetelőfizetésük használatától.
A Hadopi Franciaországban politikai témává vált, többek közt Francois Hollande is azzal kampányolt 2012-ben, hogy amennyiben megnyeri az elnökválasztást, akkor a törvény megszűnik. A kormányzat azonban nem szeretné egyszerűen kukába dobni a Hadopit, mert az óriási rést hagyna maga után és nagyon kellemetlen üzenet lenne a kiadók és jogtulajdonosok számára. Ehelyett a törvényhozók inkább alapjaiban újragondolják a törvényt és Franciaország megpróbál találni egy működő és elfogadható alternatívát a probléma megoldására.