Kicsi a magyar cloudpiac, de gyorsan nő
A magyar IT-piacon is a felhős rendszereknek áll a zászló, derül ki az IDC adataiból. A szállítók és vásárlók között folyó beszélgetések egyre kevésbé szólnak a felhő elkerüléséről és egyre többször arról, hogyan lehet a vele kapcsolatos problémákat leküzdeni.
Egy tavaly végzett felmérés szerint a magyarországi vállalatok a legfontosabb informatikai kihívásnak azt tartják, hogyan tud az IT a legjobban reagálni a változó üzleti igényekre, vagyis erősen jelen van a "cloud funkcionalitás" iránti igény a hazai piacon, mondta el egy sajtóbeszélgetésen Balicza Gábor, az IDC vezető elemzője. A rugalmasságot még a biztonságnál is többször említették a megkérdezett szervezetek.
Költségcsökkentés helyett rugalmasságot várnak a felhőktől
Egy regionális felmérés szerint a felhőszolgáltatások irányi igény fő hajtóereje a telepített rendszereknél nagyobb rugalmasság és skálázhatóság, Magyarországon is ezt emelték ki a legtöbben azok közül, akik már használnak cloudszolgáltatásokat vagy tervezik ezek bevezetését. A második fő érv Magyarországon a mobilitás támogatás, ezt követi a költséghatékonyság, a kiszervezhetőség, illetve a partnerekkel történő együttműködés támogatása, mint fő érvek. Érdekes módon az alacsony költség és a gyors implementáció nem ennyire vonzó érv a magyar cégeknél.
Persze sokan vannak olyanok is, akik elutasítják a felhőket, a magyar cégek körében toronymagasan a leggyakoribb indok a "nincs szükségem rá". Az iDC szerint ennek az oka abban gyökerezhet, hogy a vállalatok még nem ismerték meg a felhőmegoldásokat, nem kaptak valós képet azok előnyeiről és hátrányairól. A felhők körüli felhajtást ráadásul sok szállító próbálja meg meglovagolni, amelyek igyekeznek sok terméküket "felhősíteni". De ez sokszor nem a cloudok fő jellemzőinek adaptálását jelenti, hanem csak a marketing próbál meg olyan termékeket és szolgáltatásokat eladni a felhő hívószóval, amelyek valójában nem is működnek felhőszerűen - hiányzik például az önkiszolgálás, a használatalapú számlázás, a rugalmas méretezhetőség.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A második leggyakoribb érv a felhők ellen Magyarországon az adatok feletti kontroll elvesztése, a harmadik pedig ezzel némileg összefüggve a szolgáltató felé való kiszolgáltatottság. A biztonság és a helyi rendszerekkel való integráció kihívásai ennél sokkal kevesebb említést kaptak, a technológia éretlenségét pedig a válaszadók alig 5 százaléka említette. A magyar szervezetektől érkezett válaszok és a régiós adatok között hatalmas a szakadék, a régió cégei ugyanis a biztonság vélt hiánya miatt utasítják el elsősorban a cloudok használatát, ezt követi a kiszolgáltatottság, majd az integrációs kihívások.
Bolla Szilárd, a HP felhős üzletfejlesztésért felelős regionáis vezetője szerint Magyarországon gyorsan változik a felhőkkel kapcsolatos hozzáállás. Egy nemrég végzett felmérés szerint a hazai CIO-k 72 százaléka gondolja úgy, hogy a megváltozott körülmények kikényszerítik a vállalatoktól valamiféle felhőstratégia megalkotását - 8 százalék már meg is kezdte. Bolla szerint az ügyfelekkel történő beszélgetések során már nem az szokott lenni a kérdés, szükség van-e felhőszolgáltatásokra a vállalatoknál, hanem hogy mit lehet és érdemes felhősíteni és mit kell ebből a folyamatból kihagyni. A biztonsággal kapcsolatos aggodalmak sem gátló tényezőként kerülnek már szóba, hanem inkább arról folyik a diskurzus, hogyan lehetne azokat megoldani, hogy lehet a felhőt biztonságosan használni.
Kicsi a piac, de gyorsan nő
A felhős rendszerek piaca Magyarországon egyelőre elég kicsi: az IT-költések alig 1 százalékát adja ez a szegmens, ugyanakkor messze a legnagyobb növekedést produkálja, a következő években 30-40 százalékos lehet az éves növekedés üteme, így 2017-re a teljes forgalom a tavalyi 3 milliárd forintot megközelítő forgalom 6-7-szeresére emelkedhet, mondta el Balicza Gábor. Ez a növekedési ütem csak a vállalati mobil megoldásokéhoz mérhető.
A cloudra fordított költések túlnyomó többségét jelenleg még a nyilvános felhők viszik el, ezt pedig a szoftverszolgáltatások dominálják, majd az infrastruktúraszolgáltatások (pl. Amazon) következnek, a platformszolgáltatásokra fordított kiadások a legalacsonyabbak. Az IDC szerint a leginkább kommunikációs és csoportmunka-szoftvereket vesznek igénybe a magyar cégek a felhőből (pl. Google Apps, Office 365), a második legnépszerűbb felhős alkalmazáscsoport a CRM, ami legtöbbször a SalesForce.comot jelenti, a harmadik pedig a biztonság (levélszűrés, spamszűrés). Szoftverszolgáltatásokra tavaly összesen 1,6 milliárd forintot költöttek a magyar cégek, állítja az IDC.
A HP szerint a magyar cégek elsősorban a privát felhőket részesítik előnyben, vállalat által megkérdezett CIO-k 56 százaléka legalábbis ebben látja vállalatának felhős jövőjét, miközben a nyilvános és hibrid megoldásokra 22-22 százalék szavazott. Az IDC szerint tavaly a privát felhőkre fordított kiadások 600 millió forintot tettek ki.