Meglepetés: jogszerű a francia és a máltai telekomadó
Ma két olyan ügyben is döntést hozott az Európai Unió Bírósága, mely precedenst teremthet a magyar távközlési különadó ügyében is, amivel kapcsolatban kötelezettségszegési eljárás keretében szintén bírósági eljárást kezdeményezett hazánk ellen az Európai Bizottság.
Az engedélyezési irányelvvel nem ellentétes sem az elektronikus hírközlési szolgáltatókra Franciaországban kivetett különadó, sem a mobiltelefon–szolgáltatásokat terhelő máltai jövedéki adó - állapította meg mai ítéletében, illetve normakontrolljában az Európai Unió Bírósága. Mindez azt jelenti, hogy a két tagállamnak nem kell visszafizetnie az adót az érintett vállalkozások számára, hiszen azt jogszerűen szedték be. Az ítélet precedensértékű lehet a magyar távközlési különadó ügyében is, mely szintén bírósági szakaszban tart.
Precedens
Az első számú ügy alapját az adta, hogy Franciaországban 2010 óta az elektronikus hírközlési szolgáltatókra kivetett különadó terheli a felhasználók által fizetett előfizetési díjakat és egyéb összegeket. A Bizottság keresete szerint e különadó ellentétes az irányelvvel, mivel az olyan igazgatási díjat képez, amelyet a szolgáltató tevékenységéhez vagy forgalmához kapcsolódó tényezők alapján, és nem a felhatalmazási rendszer tényleges költségei függvényében vetnek ki. Ezenkívül a Bizottság úgy véli, hogy ezen adó – ellentétben az irányelv követelményeivel – nem a nemzeti szabályozó hatóság tevékenységeinek finanszírozására szolgál. A Bizottság – mivel úgy ítélte meg, hogy a különadó nincs összhangban az irányelvvel – kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a Bíróság előtt Franciaország ellen.
Tárgyalás az Európai Unió Bíróságán
A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy az irányelvben foglalt igazgatási díjak díjjellegűek, és kizárólag azt a célt szolgálhatják, hogy fedezzék az engedélyek kibocsátásával, intézésével, ellenőrzésével és az elektronikus hírközlésre vonatkozó általános felhatalmazás rendszer végrehajtásával kapcsolatos igazgatási költségeket. Következésképpen az olyan adó, amely tekintetében az adóztatandó tényállás az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacára való belépést lehetővé tevő általános felhatalmazási eljáráshoz kapcsolódik, az irányelv értelmében vett igazgatási díjnak minősül, és csak az abban meghatározott feltételek mellett vethető ki.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A Bíróság azonban megállapítja, hogy a szóban forgó adó esetében az adóztatandó tényállás nem kapcsolódik sem az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacára való belépést lehetővé tevő általános felhatalmazási eljáráshoz, sem pedig a rádiófrekvencia - vagy számhasználati jogok megadásához. Ezen adó ugyanis a szolgáltató azon tevékenységével áll kapcsolatban, amely során az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt a franciaországi végfelhasználóknak.
Nem általános adóztatás
A testület indoklásában megállapítja továbbá, hogy a vitatott adót nem vetik ki Franciaországban minden általános felhatalmazással, rádiófrekvencia-licenccel vagy számhasználati joggal rendelkező szolgáltatóra, hanem csak azokra, melyek az elektronikus hírközlési piacon már szolgáltatást nyújtanak a végfelhasználóknak. A magyarországi ügyben a fenti két megállapítási tételnek lehet a leginkább nyomatéka, a magyar távközlési szektort érintő, a kormány által az iparági szereplőkre 2010-ben kivetett különadó ugyanis hasonló elven épült fel.
Itthon nő a telefonadó
Az Európai Unió Bírósága ma egy másik ügyben is állást foglalt: a Máltai Alkotrmánybíróság a helyi mobiltávközlési szolgáltatókra kivetett 3 százalékos jövedéki adó kapcsán kért normakontrollt a szervezettől. A máltai jövedéki adó felépítése hasonló a Magyarországon 2012 nyara óta létező telefonadóhoz, azzal a fontos különbséggel, hogy az adót a szigetországban az előfizetők fizetik meg, a szolgáltatóra pedig csak a beszedési szerep hárul. Hazánkban a telefonadó - mely kapcsán szintén indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen - adóalanya ezzel szemben a távközlési szolgáltató, és a cégeknek tavaly ősz óta kifejezetten tiltott mindenféle ilyen jellegű adóteher áthárítása a lakosságra.
A Bíróság a máltai ügyben megfogalmazott álláspontjában lényegében a Franciaország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet indoklását ismétli, hozzátéve, hogy amennyiben a kivetett jövedéki adó fogyasztói adó, úgy nem ellentétes a vonatkozó irányelvvel. A Bíróság szerint az olyan adó, amely tekintetében az adóztatandó tényállás nem az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacára való belépést lehetővé tevő általános felhatalmazási eljáráshoz kapcsolódik, hanem a szolgáltatók által nyújtott mobiltelefon-szolgáltatások használatához, és amelyet e szolgáltatások felhasználói viselnek, nem minősül az irányelv értelmében vett igazgatási díjnak.
A Magyarország kontra Bizottság ügyben legkorábban jövőre várható ítélethozatal az Európai Unió Bíróságán.