PRISM: nincs itt semmi látnivaló!
Az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója, James R. Clapper a múlt héten a sajtóban a PRSIM nevű rendszerről megjelent hírekre és a felháborodásra reagálva igyekezett megnyugtatni a kedélyeket: nem a szolgáltatók tudta nélküli korlátlan adatgyűjtésről van szó.
Ahogy azt a HWSW is megírta, a múlt héten a Washington Post és a brit Guardian is azt közölte egy kiszivárogtatott jelentésre hivatkozva, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) gyakorlatilag korlátlanul hozzáfér a nagy amerikai online szolgáltatók (Google, Yahoo, Facebook, Microsoft, AOL) szerverein tárolt emailekhez, szöveges, hangalapú és videós beszélgetésekhez, tárolt fotókhoz és videókhoz, elküldött fájlokhoz, videókonferenciákhoz, közösségi tevékenységekhez, feltöltött fájlokhoz. A kiszivárgott dokumentum szerint a PRISM program keretében az NSA-val együttműködő vállalatok önkéntes módon csatlakoztak a megfigyelési rendszerhez és adtak hozzáférést a náluk tárolt adatokhoz az ügynökségnek - ezt a megnevezett cégek egyébként mind tagadták.
Az általános felháborodásra reagálva az amerikai elnök hírszerzési tanácsadója, a titkosszolgálatokat felügyelő James R. Clapper a hétvégén igyekezett mindenkit megnyugtatni arról, hogy a PRISM egyáltalán nem új dolog és teljesen törvényes. Clapper szerint a médiában megjelent információk súlyos félreértésen alapulnak, a PRISM "nem egy titokban tartott adatgyűjtő vagy adatbányás program. Ez egy kormányzati belső számítógépes rendszer, amely a kormányzat számára gyűjt hírszerzési információkat elektronikus szolgáltatásokból, bírósági felügyelet alatt, amelyre a Foreign Intelligence Surveillance Act (FISA) 702 cikkelye hatalmazza fel".
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A FISA 702 alapján az USA kormánya nem gyűjt információt senkiről, kizárólag akkor, ha a főügyész és a hírszerzési igazgató erre írásban utasítást ad - az elektronikus szolgáltatóknak ebben az esetben kell csak adatokat átadniuk, vagyis az a tudtuk, beleegyezésük és ellenőrzésük mellett történik. A dokumentum szerint a FISA 702 csak abban az esetben engedélyezi személyek elektronikus lehallgatását, ha alapos indok van azt feltételezni, hogy az Egyesült Államokon kívüli illető például terroristákkal hozható kapcsolatba, ellenséges kibertevékenységet végez vagy arra készül. A FISA 702 alapján egy ilyen információszerzésnek nem lehet célpontja egyetlen amerikai állampolgár vagy amerikai személy, illetve olyan személy, aki az Egyesült Államokban tartózkodik.
A hétvégén egyébként felfedte magát az a férfi, aki a múlt héten kiszivárogtatta azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a PRISM nagy nyilvánosságot kapott. A 29 éves Edward Snowden állítása szerint korábban CIA ügynök volt, és azért adott át információkat a médiának, mert fel akarta hívni az emberek figyelmét arra, miket követ el az USA kormánya a nevükben. "Már mindenki mindenhol tisztában van vele, mennyire rosszra fordultak a dolgok, és beszélnek is erről" - mondta Snowden a Washington Postnak. "Lehetőségük van eldönteni, feláldozzák-e a magánszférájukat a megfigyelő államnak." Snowden azt is közölte, nem fog elbújni és viselni fogja tetteinek következményeit.