Megjöttek a Haswell-generációs Intel processzorok
A Computexen bemutatkoztak az Intel Haswell mikroarchitektúrát hordozó első processzorai. Az asztali gépekbe a Core i7 és i5 modellcsalád, a csúcsnoteszekbe pedig az Core i7 MQ és HQ sorozatok készülnek majd.
A megszokott menetrendnek megfelelően először a csúcskategóriában mutatkoznak be az Intel legújabb mikroarchitektúráját hordozó processzorok. A hétvégén a négymagos asztali és mobil processzorok kerültek terítékre, a kétmagos lapkák rajtjára még egy kis ideig várni kell.
Ahogy korábbi cikkeinkben már leírtuk, a Haswell processzormagjai az Ivy Bridge leszármazottai, némileg finomhangolva - az eltérések között érdemes megemlíteni a csiszolt elágazásbecslőt, a nagyobb puffereket, a gyorsítótárak sávszélességének növelését. Két új portot kapott a "Unified Reservation Station", így a Haswell elméletben már 8 utasítás egyidejű ütemezésére képes. Vannak új utasítások is: FMA3, AVX2, illetve a tranzakcionális memóriakezelést lehetővé tevő TSX.
A chip tervezői azonban elsősorban nem a teljesítményre, hanem az alacsony fogyasztásra gyúrtak: ezen a téren a legfontosabb változás az "active idle" állapot megjelenése, amely az aktív (S0) és alvó (S3, S4) állapotok között helyezkedik el. Az S0ix-nek elkeresztelt energiaállapotban a processzor ugyan aktív, de az üresjárati fogyasztása 95 százalékkal alacsonyabb az elődjéénél. A Haswellben az energiaállapotok közti váltás is gyorsabb mint az Sandy Bridge és Ivy Bridge esetében.
Asztali processzorok
A Haswellről szinte minden információt publikált már az Intel, a a mostani bejelentéssel végre lehullt a lepel az elérhető változatokról és azok paramétereiről is. Az asztali felhozatal csúcsán az i7-3770K-t váltja az i7-4770K, 3,5 GHz-es névleges frekvencián (3,9 GHz maximum), a K utótagnak megfelelően nyílt szorzózárral. A tuningbarát processzorban az Intel szokás szerint letiltja a fejlett képességeket (vPro, TXT, VT-d, SIPP), mivel azok működését extrém órajelen nem tudja garantálni. Ha ezek a funkciók fontosak, akkor a K jelzés nélküli kiadást érdemes választani, 27 dollárral olcsóbban, azonos névleges specifikációkkal. A processzorok hőkerete 84 watt, az S jelzésű modellek esetében ez 65 wattra, a T esetében pedig 45 illetve 35 wattra csökken, az órajelekkel együtt.
Az i7-es csúcsmodellek alatt az i5-ösök jelentik az új középkategóriát. A két alcsalád között két fontos különbség van, a 8 megabájtos harmadszintű gyorsítótár 6-ra csökken és eltűnik a Hyper Threading támogatás. A grafika marad itt is HD 4600 (GT2). A "foglalatos" processzorok mellé nem jár erős grafika, csak a meglehetősen visszafogott alapkiszerelésű HD 4600 GPU, 1200 MHz maximális órajelen. Ez a grafikus egység jelentős előrelépést jelent az Ivy Bridge-hez képest, de a publikált tesztek szerint komoly játékra és komplex 3D-s munkára továbbra sem alkalmas igazán, akinek ilyesmire van szüksége, érdemes önálló videokártyába fektetnie.
Mobil processzorok
A noteszgépekbe szánt négymagos Haswell esetében most két család mutatkozott be, az MQ jelzés a HD 4600 jelű GPU-val szerelt négymagos modelleket jelenti, a HQ utótag pedig az erősebb, Iris Pro grafikára utal (két kivétellel). A nagyobb GPU-ért és a beágyazott memóriáért azonban a CPU teljesítményével kell fizetni: míg a legerősebb MQ, az i7-4900MQ névleges órajele 2,8 GHz, Turbo módban pedig egy-két-négy terhelt mag esetén rendre 3,8-3,7-3,6 GHz-re tud felpörögni, a szintén 47 wattos hőkeretű i7-4950HQ minden esetben 200 MHz-cel alacsonyabb sebességre képes.
Az M-osztályú négymagosok fogyasztása 57 watt (az Extreme Edition i7-4930MX) és 37 watt (i7-4702MQ) között változik, a névleges órajel 3 és 2,2 GHz között választható. A H-sorozatnál a fogyasztás 47 watt. Az M és H osztályú processzorok különbségtételébe némileg bezavar, hogy az Intel két MQ processzort kiad HQ foglalattal is, ezek nem kapják meg az Iris Pro grafikát. létüket valószínűleg a PC-gyártók igénye indokolja, így egyetlen alaplapra az igényeknek megfelelően kerülhetnek olcsóbb és drágább processzorok.
Korlátozott nagy dobás: Iris Pro grafika
Az asztali és mobil lapkák között is elérhető lesz a Crystalwell beágyazott memóriával csomagolt kiadás, de nem foglalatos, hanem kizárólag alaplapra forrasztott kiadásban. Az asztalon az R utótaggal jelölt processzorok a GT3e jelű, legerősebb grafikus egységet kapják, amelynek teljesítményén a nagyméretű, 128 megabájt méretű gyorsítótár is sokat dob. A negyedszintű gyorsítótár érdekessége, hogy dinamikusan megosztva használja a CPU és a GPU, vagyis ha a grafika épp nem fut, akkor a CPU akár a teljes cache-hez hozzáfér, ami látványosan növelheti egyes számítási feladatok teljesítményét.
Az Intel egyébként "jövőbiztosra" tervezte a Crystalwellt (ez a fizikailag különálló, a processzor mellé tokozott lapka kódneve). A gyártó szerint egyelőre 32 megabájt fölött elhanyagolható a teljesítménynövekedés (ezért is használ például az Xbox One ennyit), de lassan elkészülnek majd azok az alkalmazások is, amelyek a gyorsítótár nagyobb részét tudják kihasználni. A mobilprocesszorok között a Crystalwellt csak a legnagyobb TDP-vel rendelkező négymagos lapkák kapják meg, így egyelőre biztosra vehető, hogy az Iris Pro ultrabookokban nem tűnik majd fel - ahogy azt korábban is tudtuk.
Intel i7-4950HQ, mellékelt beágyazott gyorsítótárral. (forrás: Anandtech)
Az Iris Pro 5200-at használó processzorok grafikus teljesítménye mindenesetre igen meggyőző. Az Anandtech tesztje szerint az i7-4950HQ mobilprocesszor az előző generációhoz képest mintegy kétszeres sebességgel rendelkezik és 50-60 százalékkal gyorsabb, mint az AMD leggyorsabb noteszes lapkája. A sebesség ugyanakkor nem éri el az Intel által emlegetett célpontokat, a GeForce GT 650M (mobil) és a GeForce GT 640 (asztali) diszkrét grafikák is jellemzően kényelmes előnyben vannak, a múlt héten bemutatott következő generációs GT 750M pedig tovább növeli az NVIDIA előnyét.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Az Iris Pro mellett szóló legfontosabb érv jelenleg az alacsony fogyasztás, a 45-55 wattos TDP-be a négymagos CPU mellett belefér az erős GPU is, ami jóval kisebb, mint az Intel processzor és NVIDIA GPU kombinációja. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a gyártók jóval egyszerűbb, kompaktabb hűtést használhatnak, vékonyabb gépeket és alacsonyabb gyártási költségeket eredményezve. Másrészt elkerülhetőek a kapcsolható grafika problémái, hogy a diszkrét GPU még egyszerű böngészésnél is folyamatosan igyekszik besegíteni, ami akár 25 százalékkal is csökkenteni tudja az akkus üzemidőt.
(A Core i7-4770K teljesítménye a Core i7-3770K-hoz mérve. Adatok forrása: Prohardver)
Mire elég?
A Prohardver kimerítő tesztje szerint pusztán a teljesítményadatokat vizsgálva a Haswell nem hoz áttörést az Ivy Bridge-hez képest, a különféle CPU-tesztek alapján az átlagos különbség kevesebb mint 7 százalék a Haswell javára. Az integrált HD 4600 vezérlő sebessége azonban szűk harmadával növekedett a HD 3000-éhez képest, ami már jelentősnek nevezhető, de a Prohardver számai szerint a Core i7-4770K még így is látványosan elmarad grafikus teljesítményben az AMD A10-5800K modelltől.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezek a benchmarkok asztali környezetben készültek, CPU-intenzív asztali alkalmazásokkal (videofeldolgozás, képfeldolgozás, tömörítés, renderelés, stb.) mobil felhasználás esetén jobban kidomborodhat a Haswell előnye, de az ilyen környezetben végzett tesztekre és a gyűjtött tapasztalatokra egyelőre várni kell, mire a haswelles notebookok elérhetők lesznek. A mostani bejelentéssel egyébként csak a Core i7 és Core i5 sorozatok újultak meg csak, az alsóbb kategóriákban (Core i3, Pentium) még várat magára a Haswell mikroarchitektúra érkezése.