Ingyen tartalmat akarnak az amerikai netezők
A médiapiac szeretné elhitetni, hogy a fogyasztók előbb-utóbb belátják, az egyetlen üdvözítő megoldás a fizetős tartalom, a valóság mást mutat. Az amerikaiak nagy része továbbra is kritikusnak tartja a szabadon elérhető internetes tartalmakat, derül ki egy kutatásból.
A Digital Advertising Alliance (DAA) nevű szervezet által készített kutatás szerint az amerikai felhasználók szemében jelentős értékkel bír a szabadon elérhető internetes tartalom, amiért cserébe a hirdetést is elviselik. Ez utóbbit viszont főként akkor, ha az a saját személyes ízlésüknek, preferenciáiknak megfelelő. A kutatás eredménye ugyan fenntartásokkal kezelendő, ugyanis egy olyan szervezet készítette, aminek elemi érdeke az online hirdetések népszerűsítése, de ettől eltekintve a Zogby Analytics által ezer felnőtt amerikaiból összeállított reprezentatív mintán végzett kutatás eredménye tanulságos, s nem is annyira meglepő.
Nem zavar senkit a személyre szabott reklám
A válaszadók közel 70 százaléka mindenképp szeretné, ha legalább a hirdetések egy része személyre szabott lenne, s csak 16 százalék állítja, hogy ő kizárólag generikus reklámokkal szeretne szembesülni. A személyiségi jogokat féltők általában ennek épp ellenkezőjét igyekeznek bebizonyítani, de inkább tűnik valóságosnak az a magyarázat, hogy a felhasználók a számukra hasznos reklámokat nem veszik tolakodónak, sőt, informatív tartalomként kezelik azokat.
A DAA szerint a kutatás jól mutatja azt is, hogy az amerikai internetbiztonsági törekvések helyesen nem a professzionális hirdetői közeg irányába fókuszálnak, hanem a valós veszélyek, mint például a kártékony programok, kódok vagy az adathalászat kiszűrését célozzák. Ennek ellenére ez a terület valószínűleg egy örök vitatéma marad, amiben a különböző érdekeket képviselők azt vitatják meg, hogy a felhasználói kényelem oltárán mennyiben áldozhatóak fel a személyes adatok, mennyire hatolhatnak be a privát szférába a hirdetési platformok, mint például a Google vagy akár a Facebook.
Látszólag a felhasználók többsége úgy szavaz, hogy amíg fizetés nélkül elérhető tartalom van, addig semmi sem drága. A fenti kutatás válaszadóinak 90 százaléka szerint az ingyenes tartalom az egész internet értékét meghatározóan fontos. A válaszadók 75 százaléka azt szeretné, ha a hírek, blogok és szórakoztató oldalak ingyenesek maradnának, mégpedig úgy, hogy az ingyenességet hirdetések segítségével tartja fenn az üzemeltető. Kevesebb mint 10 százalék volt csupán, aki fizetne a tartalomért inkább, csak ne kelljen reklámokkal szembesülnie.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A DAA szerint a legfontosabb dolog, hogy egy átlátható és a felhasználó által kezelhető hirdetési piac jöjjön létre. Az eredményekből jól látszik, hogy a többség már nem utasítja el az online reklámokat, de a személyre szabott profilokkal kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Alig 40 százaléka a felhasználóknak véli úgy, hogy az összes reklám legyen személyre szabott. Viszont a válaszadók 47 százaléka ellenezne, míg 22 százaléka támogatna egy olyan törvényi szabályozást, ami korlátozná a hirdetési opciókat, s ezzel szűkítené az elérhető ingyenes tartalmak palettáját.
Tudják mi veszíthetnek
A válaszadók háromnegyede szerint a felhasználók kezébe kell adni a döntést arról, milyen hirdetések és milyen módszertan mentén jussanak el hozzájuk, s csak 4 százalék gondolja, hogy ezt a kormányzatnak kellene eldöntenie az emberek helyett. A válaszadók 61 százaléka egyáltalán nem bízik az állami internetszabályozásban, s többen félnek (41%) attól is, hogy bármilyen korlátozás a hirdetésekkel kapcsolatban jelentősen csökkentené az elérhető ingyenes tartalmak kínálatát.
Az amerikaiak a hirdetéseknél sokkal jobban aggódnak az online bűnözés különböző formái miatt. 39 százalék szerint probléma az adathalászat, 33 százalék szerint a vírusok és internetes kártevők miatt kell aggódni, de 12 százaléknyi amerikai internetező szerint a kormányzati megfigyelés is aggasztó. A gyerekeket érintő online zaklatás, illetve a szokás alapú targetálás viszont csak 4-5 százalékuknak probléma.
A teljes kutatási jelentés letölthető innen.