Még mindig a TV az elsődleges hírforrás
A hirdetésekből élő médiumok némelyike számára a digitális forradalom nem okoz problémát, sőt, a rugalmasabb médiacégek miután megértették, hogy a nézőik, olvasóik hogyan fogyasztják a tartalmat, hatékonyabbak tudnak lenni a digitális reklámozásban.
Ezúttal a brit közmédia, a BBC szállt be a vizsgálatba és két globális felületének, a BBC World News TV-nek és a BBC.com híroldal fogyasztóinak szokásait vizsgálta meg egy nagyívű kutatásban. A csatorna közönségéből válogatott mintában 3600 személy szerepel, akik lakhelyüket tekintve Ausztráliától, Szingapúron át Indiában, Az Egyesül Arab Emírségekben, Dél-Afrikában, vagy akár Lengyelországban, Németországban, Franciaroszágban kapcsolnak minden nap az angol nyelvű hírekre. A BBC és az InSites Consulting kutatása az eddigi legnagyobb ilyen felmérés, ami kiszélesíti a földrajzi elérés fogalmát. A Pew Research hasonló médiafogyasztási kutatása csak az Egyesült Államokra koncentrál, ami miatt jelentős mennyiségű adat veszik el.
Többképernyős stratégia
A kutatási jelentésben számos érdekes eredmény jött elő a mozgóképes és írott híranyagokkal kapcsolatban, de a legmeglepőbb összefüggések a tabletek és a televízió közti viszonyban vannak. A tablettulajdonosok 43 százaléka azt állítja, hogy többet néz tévét most, mint öt évvel ezelőtt, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a nappaliban tabletet nyomogatva párhuzamosan a tévé is megy. A válaszadók 83 százaléka ezt meg is erősítette: a két eszközt párhuzamosan használják.
A legnagyobb hírfogyasztók egyébként érdekes módon nem a középkorúak, hanem a 25-34 éves versenyszférában dolgozó szakemberek, akiktől laikusan azt várnánk, hogy a régi médiumokra rá sem néznek. Ennek ellenére ennél a korosztálynál is az elsődleges kijelző a tévé, a tablet lemaradva, nem központi szereplőként a második és minden más ez után jön. A teljes mintában az összes korcsoportot egybe véve a megkérdezettek 42 százaléka továbbra is elsődlegesen tévén keresztül fogyasztja a híreket, 29 százalék laptopján, 18 százalék okostelefonon és alig 10 százalék tableten.
Ennek megfejtéséhez érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb dolgozó ember ma már erősen specializált feladatot lát el. Az excel-tábla, tervező program, vagy fejlesztő környezet mélyén elveszve nagyon ritka, hogy valakinek a napi rutinjába belefér a folyamatos hírkövetés. A tévécsatornák viszont továbbra is ellátják klasszikus kapuőri szerepüket és vizuálisan ábrázolva, csoportosítva, fókuszáltan tálalják a legfontosabb tudnivalókat rövid idő alatt. Ez persze nem feltétlenül vonatkozik a szórakozásra, játékra és egyéb médiafogyasztásra, ott a fogyasztói szokások jelentősen eltérhetnek a hírfogyasztásnál tapasztaltaktól.
Több a tévézés a tabletek miatt
Hirdetés szempontjából a kutatás arra az eredményre jutott, hogy annak ellenére, hogy sokkal több féle képernyő van, a fogyasztók fejben nem választják szét a különböző formátumokat. A tablethasználók 79, az okostelefonozók 84 százaléka nem tartja meglepőnek, amikor hirdetésekbe botlik eszközén, ami hasonló érték, mint a tévénézők 87 és az online böngészők 84 százaléka. Ezek szerint a mobil- és tablethirdetések elfogadottsága közel azonos a régi platformokéval. A használat jellege miatt azonban a konverzió rosszabbnak tűnik, a válaszadók közül minden hetedik emlékezett úgy, hogy az elmúlt egy hónapban reagált mobil hirdetésre, míg a tévéreklámok esetében az arány már 20, az online hirdetéseknél pedig 25 százalék.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az úgynevezett “breaking news” kategóriában is továbbra is a tévé az elsődleges képernyő, bár mellette folyamatosan izzanak az internetkábelek is. A válaszadók 42 százalékának az első képernyő a tévé, de közülük 66 százalék azonnal további részleteket keres online. A legtöbb ember a tévéből a nemzetközi (84%) és országos (82%) híreket követi, míg a helyi híreket valamivel kevesebben (79%) keresik a tévében. Üzleti és pénzügyi információkra 61 százalék kíváncsi, a sport viszont csak a nézők felét érdekli (56%), a művészetek és szórakozás pedig még ennél is kevesebbeket (43%).
Jim Egan, a BBC Global News ügyvezetőigazgatója szerint “évek óta vannak jóslatok arra vonatkozóan, hogy az okostelefonok, laptopok és tabletek átveszik a mainstream tájékoztatóeszköz szerepét és negatív hatással lesznek a tévézésre, de ebből a kutatásból épp ennek ellenkezője derül ki. Az eszközök nagyon jól működnek egymás mellett, ahelyett, hogy az új formátumok kannibalizálnák a régit, összességében egy nagyobb fogyasztási szintet eredményeznek”.
Érdekek
Az eredményeket persze érdemes némi fenntartással kezelni, hiszen a BBC egy erős többképernyős operációba invesztált az elmúlt években, természetes, hogy arra próbál bizonyítékot találni, hogy ez valóban jó stratégia. A BBC Global News egy 7/24-es hírcsatorna, ami több mint 200 országban, 350 millió háztartásban, 18 millió hotelszobában, 151 tengerjáró hajón, 40 légitársaság gépein és 23 mobilszolgáltatónál elérhető. A BBC számár az elsődleges cél, hogy a hirdetési felületek hatékonyságát ezen a nagyon speciális terítésben maximalizálja.
A kutatás ráadásul nem számol az átlagfogyasztókkal, az InSites kizárólag olyan fogyasztókat kérdezett meg, akik a TV, okostelefon, tablet és notebook eszközök közül legalább hárommal rendelkeznek. Így a kutatás valójában nem a teljes lakosságra érvényes, inkább csak a BBC számára fontos és jól eladható, üzleti célcsoportokra.