A magyarok kétharmadát hidegen hagyja a mobilnet

A magyar lakosság csaknem kétharmada számára egyáltalán nem szempont, vagy sokadrangú szempont, hogy bárhol, bármikor tudjon internetezni a mobil szélessávú hálózatok segítségével - derül ki egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített felmérésből. A hatóság szerint az uniós átlaghoz képest vélelmezetten rosszul teljesítő piacot ettől függetlenül az árak csökkentésével lehetne élénkíteni.

"Magyarország digitális gazdaságának fejlődését az szolgálja, ha a hazai mobilinternet-elérés árszintje európai összehasonlításban is versenyképes. Ez fontos feltétele annak, hogy hazánkban is a lehető legszélesebb rétegekhez juthassanak el azok a lehetőségek, amelyeket a mobilinternet nyújt a felhasználóknak" - áll az NMHH közleményében, mely a Strategopolis Kft. által nagyjából ezerfős minta alapján készített felmérés eredményeit értékeli. A cég felmérésében nagyrészt együttesen kezeli a vezetékes és vezeték nélküli internethasználatot, jóllehet a hatóság láthatóan csak utóbbi kapcsán tekinti stratégiai célnak a versenyélénkítést.

^{Ennyire fontos a mobilnet
Forrás: NMHH}

Amellett, hogy a kutatás olyan, nem túl meglepő következtetéseket tartalmaz, mint hogy "a kor növekedésével egyre csökken a gyakrabban internetezők aránya", valamint hogy "a mobilinternettel rendelkezők gyakrabban interneteznek, mint a mobilinternettel nem rendelkező társaik", arra a sokkal inkább beszédes megállapításra is jut, mely szerint a magyar lakosság jelentős része (több mint 64 százaléka) egyáltalán nem, vagy nem igazán tartja fontosnak azt, hogy bárhol, bármikor használni tudja az internetet.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A kutatás most publikált első fejezete ugyanakkor nem von párhuzamot az anyagi helyzet és a mobilnet-használat gyakorisága közt, pusztán annyit állapít meg, hogy a jobb anyagi helyzetben lévők átlagosan többet interneteznek. Ez azonban csak részben rímel az NMHH 2012-2015-ös spektrumstratégiájának egyik alappillérére, mely szerint a mobil szélessávú szolgáltatást több felhasználó számára kell elérhetővé, megfizethetővé tenni.

Az is egyértelmű a hatóság által kiadott közleményből, hogy a szervezet ezt nem piacszabályozási módszerekkel, hanem elsősorban piacbővítéssel tudja elképzelni. Az NMHH példaként említi a múlt héten meghirdetett, szintén piacbővítést célzó osztrák frekvenciaaukciót, valamint a negyedik mobilszolgáltató megérkezése után felélénkült versenyhelyzetet a francia mobilpiacon.

A hatóság ugyanakkor a vezetékes szélessávú szolgáltatások piacán tapasztalható versenyhelyzettel egyáltalán nem foglalkozik, holott a különböző szolgáltatási területek közt tapasztalható szolgáltatásválaszték- és árkülönbség jelentős eltéréseket mutat régiónként, vagy akár lakótömbönként, kerületenként. A vezetékes infrastruktúrával rendelkező szolgáltatók beruházásaikat féltve többnyire hallani sem akarnak a (kábel)piaci liberalizációról, a hatóság pedig láthatóan nagyon nehezen halad azon az úton, hogy a vezetékes internetszolgáltatókat olyan, infrastruktúra-semleges versenyre késztesse, mint amilyen például több skandináv országban is tapasztalható.