Elsöpri a fizetős appokat a freemium
Egyre gyakrabban kapja fel a sajtó azokat a történeteket, amikor valaki egy mobilos appban felelőtlenül kattintgatva jelentős összegeket költ el. A jelenség nem véletlen, mind iOS-en, mind Androidon beindult az üzlet, sikeresen monetizálhatóak az ingyenes appok is.
Az alkalmazások üzleti teljesítményével, analitikával és használati statisztikákkal foglalkozó Distimo, mint minden hónapban, most is megjelentetett egy érdekes kutatást, ami ezúttal az Apple App Store-ban szemlézett appok letöltései után szerzett bevételeit, üzleti modelljeit vizsgálja. A kutatásból ezúttal kimaradnak a hirdetési bevételek, a vizsgálat tárgya az alkalmazás értékesítéséből, illetve az appon belüli vásárlásból származó jövedelem.
Mézesmadzag
A korábbi trendeket nem hazudtolja meg a mostani elemzés, továbbra is egyre kisebb a fizetős alkalmazások részaránya - egyre kevésbé jellemző, hogy ugyanannak a programnak elérhető az ingyenes demo verziója és a teljes változata is. Egyre erősebb ehelyett az in-app purchase (IAP), vagyis az alkalmazáson belüli vásárlás szerepe - 2013 februárjában az amerikai piacon az IAP-bevételek részaránya a vizsgált iPhone-alkalmazások esténben a bevételek 76 százalékát adták. A vizsgált ázsiai piacokon, Hong Kongban, Japánban, Kínában és Dél-Koreában még extrémebb a helyzet, ott az IAP adja a bevételek 90 százalékát - Ázsiában a fizetős alkalmazások sosem voltak jellemzőek, a reklámszponzoráció és a belső vásárlás hódít.
A Distimo szerint a letöltésenkénti átlagos árbevétel a top 250 alkalmazás esetében körülbelül 1 dollár az USA-ban, Japánban viszont sokkal magasabb, 3,12 dollár. Az amerikai listában februárban a legtöbb letöltést generáló alkalmazások átlagos letöltésenkénti árbevétele 37 cent és 7,04 dollár között mozog, ami azt jelenti, hogy jelentős eltérések adódnak a különböző üzleti modellek hatékonysága közt.
A freemium üzleti modell egyelőre a legkevésbé hatékony, a top 250 app alapján ezzel még a fizetős appok minimum árszintjét, a 99 centet sem sikerült elérni, mindössze 93 cent folyt be ezekből átlagosan, a 250 legkeresettebb app közül 92-nek nem sikerült elérni az egy dolláros átlagos bevételt sem, a letöltési volumenek robbanása miatt azonban összességében ez több jövedelmet jelent. A klasszikus fizetős appok, ennél jobban muzsikálnak, az amerikai top250-ben lévő ilyen programok átlagosan 2,25 dollár bevételt jelentenek letöltésenként a fejlesztőnek. Azokban az esetekben, ahol fizetős alkalmazás használt IAP opciót is, ott a 2,25 helyett 2,46 dolláros átlagbevétel keletkezett. Ennél is többet, 4,04 dollárt hoznak az iPad-alkalmazások azonos körülmények közt, sőt, az iPaden megjelenő freemium termékek is jobban teljesítenek, 2,26 dollár átlagos bevételre lehet számítani belőlük.
Az alacsonyabb átlagok ellenére viszont lassan már kizárólag az IAP-bevételre építő appok számítanak, amik robbanásszerűen szaporodnak a piactereken. A fejlesztők közül többen már jó ideje tisztán látják ezt a folyamatot, de a tömeg még csak mostanság kezd el átállni erre a modellre. Gyakori forgatókönyv, hogy játéksorozatok, amiknek a korábbi részei még fizetős alkalmazások voltak, a legújabb epizódnál már ingyenes, IAP opciókkal fejleszthető verziókkal jönnek elő.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az EA most februárban megjelent Real Racing 3 játékánál is ezt tette: a harmadik rész letöltésszáma villámgyorsan meghaladta az első kettőét együttvéve, igaz a bevételekről itt nincs szó. A klasszikus fizetős alkalmazásokkal ellentétben az IAP idővel kezd dolgozni, egy jól megtervezett játékmenet során jellemzően később, magasabb szinteken kezd meredeken emelkedni a nehézség, aminek leküzdésére sokan pénzért vesznek “tehetséget”. Az is működik, hogy extra tartalmakat, kiegészítőket, további pályákat, tartalmakat lehet vásárolni, ami szintén jóval később jelentkezik.
Stabilnak tűnő, mindenki számára elfogadható modell
Középtávon azonban egyértelműen lehet a alkalmazások belüli vásárlásra alapozni, az amerikai piacon 2012 januárjában a bevételeknek még csak a fele származott ebből, idén februárban már 76 százalék. A 76-ból az ingyenes alkalmazások 71 százaléknyi bevételért felelnek, míg a fizetős, majd még bent is további költségeket rejtő appok csak 5 százalékát adják az összes bevételnek. A maradék 24 százalék pedig a normál fizetős appokból jön. Ehhez természetesen még hozzájön a hirdetési bevétel is, de sok fejlesztő elkezdett kihátrálni a zavaró és egyáltalán nem hatékony hirdetéses módszerek közül.
A Distimo alapjában véve az amerikai adatokkal kalkulált, de készített egy kitekintést más erős iOS-es piacokra is, amiből az derült ki, hogy az USA-n kívül, Németországban és az Egyesült Királyságban is hasonló értékek jönnek ki, némileg magasabb átlagokkal, kiugró különbséget csak Japán jelent, ahol 3,52 dollár az átlagos bevétel. Ezt lehet a szigetország sajátosságainak is betudni, de akár előrejelzésként is lehet értékelni, komoly potenciál van az ázsiai területekben.
A teljes kutatási jelentés, illetve a korábbi elemzések elérhetőek a Distimo oldalán keresztül.