Kamuletöltésekkel manipulálnak a lemezkiadók
A közösségi média működési alapjai szinte minden esetben valamilyen kvantitatív mutatókhoz köthetőek. A számszerűségből derül ki, hogy egy tartalom mennyire jó, illetve darabra mérik a fizetséget is. Ez annyira erősen beágyazódott a piacba, hogy még a legnagyobb kiadók is csalnak a több bevételért.
Nemrégen a HWSW-n is megjelent egy összefoglaló írás arról, hogy ami a weben megszámolható, azt meg is lehet vásárolni, és ez a közösségi médiában is így van: kapható like, letöltés, szavazás, követő, ismerős vagy akár szakmai ajánlás. Nem kivétel ez alól a YouTube sem, ahol egyrészt a listákba kerülés záloga lehet egy jól megtervezett nézettségvásárlás, másrészt a hirdetések után bejövő pénzt is lehet velük növelni. A különbség a többi szolgáltatóval szemben, hogy a Google drákói szigorral kezeli a csalást és ahogyan a keresőben, úgy a többi platformon is mindent megtesz azért, hogy ne lehessen érdemtelenül előrébb kerülni.
A tavalyi év végét egy masszív csapással zárta a cég, múlt hét kedden több mint 2 milliárd YouTube nézést semmisített meg, amik a Google szerint szabálytalan módon keletkeztek. Igazán pikáns attól lesz a történet, hogy nem önjelölt sztárok, magánvideó-blogok vagy éppen kereskedelmi márkák saját oldalairól van szó, hanem a YouTube gerincét adó professzionális tartalomtulajdonosokról, a nagy amerikai zenei kiadókról.
2 milliárd mínusz a statisztikákból
Úgy tűnik, hogy még a legnagyobbak sem riadnak vissza attól, hogy nézettséget vásároljanak, a Google szankciója ugyanis egyaránt érintette az Universal Music Group, a Sony/BMG és az RCA Records csatornáit is. A Google egy huszárvágással több mint 2 milliárd nézéssel csökkentette az említett csatornák összesített nézettségszámait. A drasztikus téi nagytakarítás keretében a tiltott közönségépítő eszközök használatával, manipulatív módszerekkel szerzett megtekintések kerültek negligálásra.
A legnagyobb csapást a Universal szenvedte el, ahol a SocialBlade elemzése szerint az eddigi 7 milliárd nézésből 1 milliárd tűnt el hirtelen. A Sony/BMG a második legnagyobb vesztes, ahol ugyan “csak” 850 millió megtekintés bizonyult kamunak, a tisztítótűz után alig 2,3 milliárd nézés maradt meg. Ennél is csúnyább arányt mutat az RCA, ahol 159 millió nézést törölt a YouTube, de ennél is kevesebb, 120 millió maradt. Néhány kiadónál viszont a hivatalos csatorna listázásából maguk a videók is kikerültek. A Sony csatornája például teljesen üres és az Universal is csak a rövid promóvideókat tartotta meg.
A tisztogatás több mint 500 fontos, kiemelt csatorna forgalmát tizedelte meg. Ezzel párhuzamosan sok ezer felhasználó kapott értesítést arról, hogy a YouTube felhasználási feltételeinek megsértéséért bizonyos videóit eltávolították. Első körben az eltűnt videók kapcsán sokan technikai hibára gyanakodtak, de később a Google megerősítette, hogy ez egy szabályos eljárás volt. Valószínűleg a felhasználási feltételek H szekciójának 4. pontja alapján, ami tilt mindenféle automata módszert a nézettség mesterséges növelésére.
Szemtelenül
A nézettségvásárlás már annyira pofátlan műfajjá vált, hogy teljesen publikus fórumokon, többek közt a Black Hat World témái közt adták-vették az érintettek a statisztikákat és ott vitatták meg a hamisítás legújabb praktikáit. Sőt, a videók törlése után úgy tűnik, sok videótulajdonos reklamálni is visszament az illegális előnyöket pénzért nyújtó ügyeskedőkhöz. Az a folyamat közben nyilvánvalóan kiderül, hogy ez nem szabályszerű, a tranzakció minden résztvevője tisztában van vele, de veszítenivalója csak a megrendelőnek van.
A történet során a napokban híressé vált egyik figura, egy 16 éves fiatalember, aki Tapangoldy néven vált ismertté, legerősebb terméke pedig az olcsó YouTube nézettségnövelés - saját hencegései alapján pár hónap alatt 60 ezer dollárnyi bevételhez jutott a Fiverr.com-on keresztül. Korábbi vállalása szerint 10 ezer új nézést garantált mindössze 5 dollárért, a botrány után viszont azonnal szedte a sátorfáját, néhány napja bezárta a boltot, ahogyan sok más hasonló társa is.
Az igazi kérdés, hogy ezek az emberek mennyire közvetlen viszonyban álltak az említett lemezkiadókkal. A fórumok alapján úgy tűnik, hogy a zenei videók jogait birtokló vállalatok akár közvetlenül is rendelhettek nézettséget, ami nagy volumenű csalást sejtet, de a történet részletei valószínűleg soha nem kerülnek majd nyilvánosságra. A fenti, egyébként "akciós" árral kalkulálva a 2 milliárdnyi hamis nézettség nagyságrendileg 1 millió dollárjába került az érintetteknek, de tudva, hogy csak az utóbbi időben csökkent le ennyire a YouTube megtekintések ára, ennek akár többszöröse is lehet az összeg.
Virágzik a statisztikahamisítás
A HWSW által megkérdezett, neve elhallgatását kérő hazai szakértő szerint ez a trend csak a következő években fog igazán csúcsosodni. Az online zenei szolgáltatók szintén lejátszások után fizetnek a jogtulajdonosoknak, illetve többeknél ugyanúgy számít az ajánlások, kiemelések tekintetében az aktuális forgalom. Így minden kiadó és zenész abban érdekelt, hogy vásároljon némi promóciós forgalmat, ezzel beindítva a toplistás tündöklést, de egy megfelelően alacsony áron vett hallgatás akár önmagában is profitot termelhet.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Tudomásunk szerint a Spotify rendszerében minden hallgatás körülbelül 1 cent jogdíjkifizetést jelent átlagosan, ami azt jelenti, hogy ha valaki ennél olcsóbban vásárol tömegesen hallgatást saját zenéire, akkor közvetlen nyereséget érhet el. A rizikó persze óriási, hiszen ahogy a Google, úgy más cégek is egyre jobban oda fognak figyelni a visszaélésekre. Másrészt az ilyen károkozás az online tartalomszolgáltatások fenntarthatóságát veszélyezteti, így felelős tartalomtulajdonosoknak elvből sem lenne szabad ilyen eszközökhöz nyúlnia.
Mainstream csalás
Amíg a csalás csak a peremterületeket érintette, amíg csak kevesek játékszere volt a visszaélés, addig a nagy szolgáltatóknak is csak bolhacsípés volt. Úgy viszont, hogy a YouTube kiemelt partnerei, illetve az illegális feltöltések ellen leghangosabban küzdők is tiltott eszközökkel pumpálják haza a pénzt, a probléma a fontos ügyek közé sorolódott.
A mai közösségi média még mindig az általános statisztikákra, mennyiségi adatokra épül, mellőzve a minőségi indikátorokat. A Google az Analytics révén a weben is az utóbbi felé tolja a piacot és arra tanít, hogy egy weboldalnál a lapletöltés lényegtelen adat. Amíg viszont a megrendelők, ügynökségek értékesítők világa az elsődleges forgalmi adatokra épül, addig az ilyen csalások mindennaposak lesznek. Ugyanez a tendencia az Android és az iOS alkalmazás-piacterein is. Magyarországon is megvan az ára a toplistás helyezéseknek a Play Store-ban és az App Store-ban is, ahogyan néhány tucat jó vélemény megíratása is csak pár dollár.
A fenti esetet a kiadók természetesen nem kommentálták, illetve maga a YouTube sem részletezte tovább azon túl, hogy nem technikai hiba történt. Remélhetőleg az ilyen tisztogatások egyre gyakoribbak lesznek és nehéz dolga lesz a jövőben az érdemtelenül előnyt szerezni akaróknak.