Elhunyt a hazai számítástechnika egyik úttörője

A hét elején elhunyt Kovács Győző, akinek munkássága alapvetően meghatározta a hazai számítástechnikai, informatikai ipar és oktatás fejlődését. A Wikipedia szócikke szerint a BME elvégzése után az MTA kibernetikai Csoportjánál kezdett dolgozni, ahol vezető szerepe volt az első magyar elektronikus számítógép, az M3 létrehozásában.

Az első hazai számítógép

Az 1959 januárjában üzembe helyezett, másodpercenként harminc művelet végrehajtására képes M3 szovjet tervek alapján épült, de az MTA Kibernetikai Csoportjának munkatársai állították össze, de ezzel párhuzamosan tovább is fejlesztették a gépet, új utasításokkal látták el, lehetővé tették az eredeti egy helyett négy mágnesdobos tároló (memória) csatlakoztatását, illetve felkészítették olyan perifériák kezelésére mint a nyomtató vagy a lyukkártya-olvasó - ezek egy része Kovács nevéhez fűződik, aki a számítógép építésénél műszaki vezetőhelyettesként működött közre. A 10 kilowattos fogyasztású géppel együtt megszületett az első magyar számítóközpont is, amelynek vezetésével őt bízták meg. A gép egyik első feladata az Erzsébet-híd építésével kapcsolatos szilárdságtani számítások támogatása volt.

Az 1960-as évek elején Kovács Győző Romániában dolgozott, ahol az első számítógép építését segítette. A Temesvári Egyetemen épült MECIPT-1 jelű géphez elkészítette a mágnesdob és a vezérlőrendszer terveit, az intézet műhelyében aztán elkészült egy mágnesdob is, amit üzembe is helyeztek. 1963-ban az M3-at Szegedre költöztették, mivel Budapestre egy korszerűbb gép, a másodpercenként 80 műveletet végző URAL-2 érkezett. Ennek összeállításában és beüzemelésében szintén vezető szerepet vállalt Kovács Győző, aki azt megelőzően több hónapos tanulmányúton ismerkedett a géppel. Ugyanebben az évben a Közgazdaságtudományi Egyetemen is üzembe helyeztek egy URAL 2 számítógépet.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Kovács Győző az egyik alapítója volt a Számítástechnikai Koordinációs Intézetnek (SzKI). A cég SCI-L nevű leányvállalata, amelyet Kovács Győző 1981-től irányított, az első hazai fejlesztésű, IBM PC-kompatibilis számítógépeket, a Proper 8 és Proper 16 modelleket fejlesztette és gyártotta, ezeket a gépeket már számos nagyvállalat alkalmazta Magyarországon (pl. MÁV, BKV). Az SzKI-nál emellett alkalmazásfejlesztés is folyt, ez volt az első olyan hazai, szoftverfejlesztéssel foglalkozó cég, amely rendszereit külföldön is értékesítette. A vállalatnál emellett számítógépes hálózatokkal kapcsolatos fejlesztések is zajlottak, létrejött például a Moszkva-Budapest kapcsolat, de az SzKI-nak köszönhető az OTP terminálrendszerének kiépítése is.

A számítástechnika népszerűsítője

A 60-as évek hátralevő részében a Közgazdaságtudományi Egyetemen a szakember rendszeresen előadásokat tartott a számítástechnikáról, több tankönyvet is írt, a 60-as évek végén az akkori Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán is tanított, valamint Bukarestben az egyetemen tartott előadásokat. 1975-ben kinevezték a Neumann János Számítógéptudományi Társaság főtitkárának, 1985-től a szervezet alelnökeként dolgozott tovább.

A szakember küldetésének tekintette a számítástechnikai oktatás terjesztését, ennek jegyében a 80-as években megalapította a Mikroszámítógép magazint, amely egy havonta megjelenő kiadvány volt a számítástechnikáról, elsősorban diákok számára. 1984-ben elindult a TV-BASIC, amely egy programozás elsajátítását lehetővé tevő tévéműsor volt. Az NJSzT égisze alatt Kovács Győző elindította a mikroklub programot is, amelynek keretében az országban több száz klub alakult a számítástechnika iránt érdeklődő fiatalok számára. Szintén a 80-as években indultak el az Országos Mikroszámítógépes Találkozók és a Számítástechnikai Szakvásárok, amelyek Kovács Győző nevéhez köthetők. 1986-ban zajlott az első Garay számítástechikai tanulmányi verseny, szintén Kovács szervezésében.

A 80-as évek végén Kovács figyelme a számítástechnikai sajtó felé fordult, felvették a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe, ettől fogva számos hazai szaklapban publikált, illetve többnek szerkesztője is volt (pl. VGA Monitor, Business Online, Internet Kalauz), a 90-es években az ENTER című, számítástechnikával foglalkozó tévéműsor egyik szerkesztőjeként és riportereként dolgozott, később a TV2 KLIK és @ műsorainak szerkesztője, műsorvezetője volt - emellett több szervezet tudományos tanácsadóként foglalkoztatta. A 2000-es években Kovács Győző főképp Neumann János emlékének ápolásában szerzett érdemeket, az ő nevéhez fűződik a Neumann 100 éves születésnapjával kapcsolatos rendezvények megszervezése, több publikáció, valamint informatikatörténeti kiállítások létrehozása.

A szakember életútjáról itt, a hazai számítástechnika történetéről pedig itt lehet részletesen olvasni. Kovács Győző 2012. december 18-án hunyt el, 79 éves volt.