Jogot formál a Facebook az Instagramra töltött képekre
Nem új effekteket és funkciókat, hanem ijesztő felhasználási feltételeket, módosításokat és a felhasználók tartalmai feletti kereskedelmi lehetőségeket jelentett be az Instagram. A felvásárláskor a versenyhivatal még azt állította, hogy a szolgáltatásnak nincs bevételteremtő képessége, de a Facebook másképp gondolja.
Az Instagram-felhasználók tegnap este az értesítési területen kaptak egy üzenetet, amely szerint megváltoztak a felhasználási feltételek és a privát szférát érintő jogok, amit a további használattal mindenki tudomásul vesz és elfogad. A szövegezés kemény, egyértelmű és még azt is tisztázza, hogy a felhasználó felelős a szoftver által generált adatforgalomból fakadó díjakért. Felháborodást keltett azonban, hogy az új szabályzat értelmében a felhasználó fotóit a Facebook értesítés nélkül felhasználhatja, értékesítheti vagy használhatja reklámokban, úgy, hogy azért nem is köteles fizetni vagy bármilyen bevételmegosztást alkalmazni.
Te vagy a termék!
Az ilyen esetek mindig rávilágítanak arra, hogy az ingyenesnek látszó alkalmazások esetében valójában a felhasználó, illetve annak adatai a termékek, a vásárlók pedig a hirdetők és egyéb partnerek. A január 16-án életbe lépő adatvédelmi és felhasználási feltételekre mindössze három hónapot kellett csak várni azt követően, hogy a Facebook befejezte az Instagram felvásárlását. Ha valaki nem ért egyet az új módszerekkel, akkor január 16-ig van lehetősége törölni a fiókját, azt követően már nem lehet kilépni. Olyannyira nem, hogy a szabályzat azt is rögzíti, hogy a fiók deaktiválásával a tartalmak nem törlődnek, csupán a felhasználó profilja válik elérhetetlenné, de abban az esetben, ha az ottani tartalmakat mások megosztották, akkor még látszani fog.
Az új szabályok sarkalatos pontja, hogy a Facebook az Instagramra feltöltött fotókra örökös licencelési jogot szerez, amit akár hirdetési vagy egyéb célokra is felhasználhat vagy akár árulhatja is a képeket. Ez azt jelenti, hogy akár egy reklámügynökség is vehet képeket mint egy fotóügynökségtől és a felhasználónak nem lehet beleszólása abba, hogy az alkotásai hol jelennek meg. Jelenleg nincs nyilvános üzleti modell az ilyen felhasználásra, de a szabályzat lehetővé tenné azt is, hogy felhasználói ellentételezés nélkül árusítsa a Facebook a képeket.
A szolgáltató gyakorlatilag arra kéri a felhasználóit, hogy járuljon hozzá a képeinek egyelőre nem eldöntött módon való kereskedelmi felhasználására. Ugyan minden kliensben megjelenik az értesítések között a felhívás, de ahogyan más esetekben, most sem valószínű, hogy az emberek nagy része ezt el fogja olvasni, vagy képes lesz felfogni, hogy a szavak mit jelentenek. Ráadásul a feltételek kizárólag angolul jelennek meg.
Mi várható?
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy üzletek, helyek a náluk készült fotókat tudják majd jogosítani és saját promócióikban felhasználni. Ez egy automata kiszolgáló felületen keresztül is működhet, a Facebook képessé válik monetizálni az Instagram rettentő nagyra hízott fotóadatbázisát. Abból a szempontból ez egy jó megoldás, hogy maga a képmegosztó felület és a közösség nem sérül, az viszont elronthatja a felhasználók örömét, hogy a képeikből keletkező bevételből nem részesülnek. A szabályzat értelmében ráadásul a képen szereplő személyek nevében is hozzájárulunk a fotó kereskedelmi értékesítéséhez.
Ezek a jogok ráadásul akkor sem szűnnek meg, ha a felhasználó január 16. után törli a fotóit. A szövegből kikerült a “korlátozott jogok” kifejezés, tehát a feltöltéssel minden kereskedelmi jogot az Instagramra ruház a készítő. Másrészt ezek a jogok átadhatóak és tovább licencelhetőek, ami azt jelenti, hogy akár a teljes képadatbázist bármikor eladhatja a cég kilóra is.
A Google+ képkezelési szabályzata sokkal szűkebb jogokat ad a szolgáltató kezébe: nem ad lehetőséget a képek továbbértékesítésére, mindössze általánosságban ahhoz szerez korlátozott jogokat, hogy a szolgáltatások (Google+, Picasa) üzemeltetéséhez, promóciójához, fejlesztéséhez használja őket. A Yahoo esetében a Flilckr szintén az a kikötés áll, hogy a szolgáltató a képeket csak arra használhatja, amilyen céllal feltöltötték őket és amilyen jogosultságokat a felhasználó beállított.
Egy kissé csípősebb megfogalmazásban az Instagram-használó nem a felhasználó, hanem a marha, akit betereltek a karámba és a vásárban, aki a legtöbbet ad érte, az viheti. Sokak véleménye szerint a szabályzat megváltozása az Instagram öngyilkossága, hiszen annak ellenére, hogy a szolgáltatás továbbra is szórakoztató, már túl sok figyelmeztető jel van, ami elhajthatja onnan a véleményvezéreket. Sok profi fotós a képeit itt is megosztja, ők biztosan szedik a sátorfájukat januárig, de bizonyára a hobbi fotósok közül is sokan ragaszkodnak saját alkotásainak jogaihoz. A közel 100 milliós táborból kérdés, hogy mennyi embert riaszt el egy ilyen szabályozás, de az szinte biztos, hogy a jó minőségű képek eltűnése valószínűbb.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy a Facebook jogot formál arra is, hogy ne feltétlenül jelezze, hogy egy tartalom nem organikus, hanem valamilyen kereskedelmi megállapodás, szponzoráció vagy egyéb fizetett módszer révén került oda. Ez viszont még az Egyesült Államok kereskedelmi törvényeivel is ellenkezik, ami nyilvánvalóan kimondja, hogy a hirdetéseket meg kell jelölni.
Előfordulhat, hogy a Facebook termékfejlesztési részlege nem őrült meg és nem akarja kiárusítani a saját felhasználóit, de a jogászok túl tág értelmezéseket használva, minden kiskaput és elvi lehetőséget meghatározva fogalmazták meg a szöveget. Remélhetőleg a közeljövőben nem tudnak teret nyerni a laikus felhasználók tudatlanságából érdemtelen profitot hajtó kezdeményezések, s ahogyan az előző években, úgy a cloud-szolgáltatások esetében is működik valamiféle civil kontroll, de legalább felhasználói ésszerűség.