Szabad szoftverek a közigazgatásban, nem spórolásból
A nemrég megalakult E-Közigazgatás Szabad Szoftver Kompetencia Központ elsőként a XI. kerületi önkormányzatnál segíti az átállást szabad szoftverekre. Újbudán több száz ügyintézőt oktatnak a LibreOffice használatára, a dolgozók gépeire ezt követően pedig telepítik a nyílt irodai szoftvert.
"A kormányzat és önkormányzat célja hogy a közigazgatást közelebb hozzuk az állampolgárokhoz, szolgáltató közigazgatás jöjjön létre, ez azonban nem megy az informatikai eszközök és fejlesztések figyelembe vétele nélkül" - mondta el mai sajtótájékoztatóján dr. Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára. "A Szabad Szoftver kompetencia központ választ ad azokra a kérdésekre, hogy mely eszközök szolgálják leginkább a fenti célokat. 20 éves adósságot törleszt a közigazgatás azzal, hogy megvizsgálja a szabad szoftverek alkalmazásának lehetőségét. Hol van a helyük, hol tűnnek hatékonyabbnak?"
Már sok helyen használnak nyílt és szabad szoftvereket
A kompetenciaközpont egy olyan, kormányzaton belüli tudásközpont lesz, amelynek tudására a kormányzat és önkormányzatok is támaszkodni tudnak, mondta Biró. Magyarországon az állami szférában számos helyen vezettek már be sikerrel nyílt és szabad szoftvereket, azonban ezek a projektek egymástól elszigeteltek és nem dokumentáltak. A kompetenciaközpont egyik fő feladata az ilyen projektek dokumentálása és az áttérések támogatása, fejtette ki a HWSW-nek Fekete Gábor, a KIM e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára.
Amint arról a HWSW is beszámolt, egy tavaly decemberi kormányhatározat előírja a Honvédelmi Minisztérium és az általa irányított szervek kivételével a kormány irányítása alatt álló szervek számára, hogy külső felekkel folytatott kommunikációjuk során képesnek kell lenniük a szabványos formátumú dokumentumok fogadására, valamint gondoskodniuk kell az általuk irodai szoftverekkel előállított és nyilvánosan elérhetővé tett dokumentumaik szabványok szerinti elérhetővé tételéről is. Az ún. "ODF határozat" nyomán több intézmény már átállt, több azonban nem tette meg, aminek az okai gyakran kompatibilitási problémák. Az E-Közigazgatás Szabad Szoftver Kompetencia Központ feladata az is, hogy ilyen esetekben segítsen.
LibreOffice-ra oktatják a dolgozókat
Janurik Lajos, a XI. kerületi önkormányzat informatikai üzemetetésért felelős vezetője lapunknak elmondta, magánál az önkormányzatnál jelenleg mintegy 400 munkaállomás üzemel, de az önkormányzat háttérintézményeinél megtalálható gépekkel együtt összesen közel 1000 PC található meg. A forráshiányos intézménynél eddig ki tudták gazdálkodni a Novell GroupWise licencköltségeit, de jövőre valószínűleg erre már nem lesz keret. Szintén problémát jelent, hogy az önkormányzati gépeken a mai napig Windows XP fut, amelynek terméktámogatása hamarosan megszűnik. Egy újabb változatra történő fejlesztéssel járó szoftver- és hardverköltséget az intézmény nem tud kigazdálkodni. Ezért is keresik a nyílt alternatívákat, illetve azért, hogy a jelenlegi szállítókkal szemben jobb alkupozícióba kerüljenek.
A XI. kerületben az ügyintézés felgyorsítása érdekében merült fel az igény arra, hogy a dolgozókat az irodai szoftverek használatára oktassák. Az E-Közigazgatás Szabad Szoftver Kompetencia Központ létrejötte azonban jó alkalom volt arra, hogy az oktatás már ne Microsoft Office, hanem LibreOffice használatával történjen, a dolgozók gépeire pedig ezzel párhuzamosan felkerül majd a szabad irodai csomag. "Ezzel egy fokozatos átállás valósítható meg" - mondta Janurik Lajos.
Nem a takarékosság a fő motiváció
Noha a szabad és nyílt szoftverek hívei legtöbbször a költségmegtakarítással érvelnek és a leggyakrabban ez az érv a tulajdonosi megoldások lecserélése mellett, a KIM esetében a motiváció más. "Nem a költséghatékonyság az elsődleges cél, hanem hogy szolgáltatóbbá tegyük a közigazgatást" - mondta a sajtótájékoztatón Biró Marcell. A cél, hogy az önkormányzat minél jobb, magasabb színvonalú, elérhetőbb szolgáltatásokat nyújtson, tette hozzá dr. Hoffmann Tamás polgármester.
Egy meglevő rendszer nyílt és szabad alapokra történő migrációja kapcsán felelőtlenség is lenne egyből költségcsökkentésről beszélni, mivel a migrációval járó kiadások kezdetben a status quo megtartása felé billentik a pénzügyi mérleget. Több éves távlatban azonban már sokkal olcsóbb lehet egy szabad szoftvereken alapuló rendszert használni, persze csak akkor, ha a lecserélt megoldás feladatait képes ellátni. Fekete Gábor példaként említette a müncheni LiMux projektet, amelynek keretében közel 14 ezer munkaállomáson váltottak nyílt szoftverekre, mintegy 10 millió eurót takarítva meg, de a LiMux még 2004-ban kapott zöld utat.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A szabad szoftverek elérhető forráskódja ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a megoldások karbantartását és esetleges továbbfejlesztését magyar vállalatok végezzék, így az erre fordított összeg nagy része közvetetten, például adóbevételeken keresztül előbb-utóbb visszajutna az államhoz, míg egy külföldi fejlesztési tulajdonosi szoftver vagy egy külföldi támogatású szabad szoftver esetén a kiadások nagy része távozik az országból. Egyes becslések szerint 100 millió forintos licencvásárlás esetén 60-70 millió forint távozik külföldre, míg egy szabad szoftveres migrációra költött azonos összegből 60-70 millió marad biztosan itthon.
A pénzügyi indokokon túl is szólnak azonba érvek a szabad és nyílt szoftverek kormányzati használata mellett: a ilyen szoftverek és a nyílt szabványokon alapuló dokumentumformátumok használata garantálja, hogy a feldolgozott iratokat még akár évtizedek múltán is el lehessen érni. "Nem engedhetjük meg, hogy 20 év múlva egy dokumentumot ne lehessen megnyitni" - mondta Fekete Gábor.