A műholdas tévézés új korszaka: itt a Sat IP
Egészen új alapokra helyezheti a műholdas televíziózást az az adatátviteli protokoll, mely rövidesen éles üzemben is elindulhat néhány nyugat-európai szolgáltatónál. A Sat IP-vel megszűnhet a beltéri egység, mely a műholdas televíziózás kötelező tartozéka volt a kezdetek óta.
A műholdas televíziózás infrastruktúrájának megreformálására készül több kisebb-nagyobb iparági szereplővel a világ egyik legnagyobb műholdas távközlési vállalata, az Astra műholdakat is üzemeltető SES. A luxemburgi székhelyű társaság idén az amszterdami IBC szakkiállításon mutatta be szélesebb körben Sat IP nevű kommunikációs protokollját, mely ha elterjed, teljesen száműzheti az otthonokból a műholdas televíziózás kötelező tartozékának tekintett beltéri egységet.
A koax végnapjai
A SES elképzelései szerint ezért a Sat IP-vel jóval egyszerűbbé és kényelmesebbé válhatna a jövőben a műholdas televíziózás, hiszen amellett, hogy eltűnne a tévék mellől a sokszor nem éppen esztétikus, nehézkesen kezelhető set-top box, a rendszer már a tévézés egyik legfontosabb feltörekvő trendjének, a többképernyős tartalomfogyasztásnak is megfelel. Mindez azt jelenti, hogy a műholdas adásokat a Sat IP-vel nem kizárólag a tévé kijelzőjén, hanem PC-n, tableten, okostelefonon vagy akár játékkonzolon keresztül is lehet nézni, ráadásul ezek az eszközök más-más csatornákat is streamelhetnek szimultán.
A Sat IP esetében ugyanis valójában netes streamről beszélünk, a hagyományos, kliens-szerver architektúrájú rendszerben a Sat IP szerver (ez lehet egyébként akár továbbra is egy beltéri egység) a DVB-S/S2 jelet a demoduláció után IP-alapú bitfolyammá alakítja, méghozzá teljesen transzparensen. Vagyis az átalakítás után változatlan marad a műholdas adás felbontása és kódolása, a képi paramétereket illetően semmilyen változás nem történik. A protokoll szerint a szerver az otthoni hálózathoz csatlakozva továbbítja a jelet a klienseknek, melyek a megfelelő szoftver segítségével dekódolhatják az adást.
A jelenleg általánosan elterjedt műholdas tévés rendszerekben ezzel szemben a parabolatükör elé helyezett fejből először a demodulátorral (tunerrel) ellátott beltéri egységbe vezetik be a jelet rendszerint koax-kábelen, a set-top box pedig többnyire egy eszköz számára tudja továbbítani a műholdas adást az eredeti formátumban.
Ethernet a fejbe!
A rövidesen kereskedelmi forgalomba kerülő Sat IP szerverek akár nyolc különböző csatornát képesek streamelni egyszerre nyolc eszköznek, akár Ethernet-kábelen, akár vezeték nélküli hálózaton keresztül - hangzott el az SES amszterdami sajtótájékoztatóján. A szerver formátuma a tunerchipek fejlődésének köszönhetően egyre kisebb lehet, így akár egy közvetlenül az antenna mellé elhelyezett tenyérnyi kis dobozba is belezsúfolható az elektronika, de az SES szerint az igazán komoly előrelépés pár év múlva következhet be, amikor már a fejbe építik a tunert is (IP-LNB), vagyis a parabolatükörtől nem a hagyományos koax-kábelen, hanem Ethernet-kábelen keresztül érkezik majd a jel.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Az első, kereskedelmi forgalomba kerülő Sat IP megoldások a következő hetekben jelenhetnek meg a boltok polcain, az SES mindeközben igyekszik aktívan dolgozni olyan partnerekkel, akik a szoftveres dekódert és a kezelőfelületet minél több eszközre képesek elkészíteni. A rendszer bevezetése a műholdas tévészolgáltatók számára is komoly előnyöket rejthet magában, hiszen olyan eszközökre is eljuttathatják a tartalmukat, ahol eddig nem voltak jelen, illetve amelyek alkalmasak arra, hogy interaktív funkciókkal ruházzák fel az eddig teljesen lineárisnak tekintett műholdas tévés platformot.
Három év, és itt a 4K
Az immár 51 műholdból álló flottával rendelkező SES számára a Sat IP bevezetése mellett a jövő másik, jelentős kihívását a HD-nél négyszer nagyobb felbontású, 4K-s adások továbbítására való felkészülés jelenti. Ferdinand Kayser, a vállalat kereskedelmi igazgatója az amszterdami sajtótájékoztatón elmondta, ahhoz, hogy az Ultra HD-nak is nevezett rendszerben sugárzott tartalmak elterjedhessenek, több feltételnek is teljesülnie kell, a műholdas műsorszórók részéről például rendelkezésre kell álljon az a kapacitás, ami lehetővé teszi a szokásosnál jóval nagyobb adatforgalom továbbítását.
Az igazán borotvaéles képet továbbító rendszer MPEG-4 kódolás esetén 40 Mbps sávszélességet igényel adásfolyamonként (ez egy átlagos SD-adás hússzorosa, egy átlagos HD-adás tízszerese), mindez pedig azt feltételezi, hogy a 4K-s adásoknál már fejlettebb tömörítési algoritmusokat kell majd használni. Ez lehet a HEVC, vagyis a High Efficency Video Codec, vagy H.265, mely egy jelenleg még csak tervezeti formátumban létező tömörítési szabvány. Az SES becslése szerint az első 4K-felbontású adásokat három év múlva sugározhatják majd és szinte biztos, hogy a következő olimpián már ebben a formátumban is továbbíthatnak élő adást.
A technika egyébként már most készen áll erre, hiszen az IBC konferencián az SES standján ki volt állítva az a 4K-felbontású Sony tévékészülék, melyet egy héttel korábban, a berlini IFA-n jelentett be a japán gyártó. A tévén az SES egyik műholdján keresztül továbbított 4K-felbontású tesztadás futott, eddig semmihez sem fogható részletgazdagságú képet produkálva.