Az IE10 lekapcsolja a Google-t
A Microsoft bejelentette, hogy a Windows 8-ban megjelenő Internet Explorer 10 böngészőben alapértelmezettként be lesz kapcsolva a “Do Not Track”, azaz ne kövess privát védelmi beállítás. Ezzel gyakorlatilag arconköpi a Google-t, ami teljes üzleti modelljét a felhasználókövetésre építi.
A Do Not Track jelzi a weboldalak és az online hirdetési rendszerek felé, hogy az adott felhasználó részt kíván-e venni a hirdetési rendszerek működésének alapját adó felhasználói preferenciavizsgálatban, profilozásban vagy sem. Ma már mind az öt piacvezető böngésző képest ezt a jelzést küldeni beállítástól függően, így a Chrome, Firefox, IE, Opera és Safari használók is kérhetik a hirdetőktől, hogy hagyják békén.
Nem reklámmentesség lesz, csak szőnyegbombázás
Ismételten érdemes elmondani persze, hogy ez nem azt jelenti, hogy a böngészők beépített képességével le lehet kapcsolni a hirdetéseket, hanem azt, hogy az adott számítógépen a weboldalak relevancia alapú célzás nélkül tud csak reklámokat megjeleníteni. A hirdetéskiszolgáló nem fogja tudni, hogy számunkra egy futócipőt, wellness hétvégét vagy hüvelygomba elleni kenőcsöt érdemes inkább futtatni, hanem válogatás nélkül kapunk mindent, ami az adott weboldal tematikája, szövege, egyéb látogató statisztikák alapján odaillő lehet.
Ugyan első nekifutásra aggodalmat kelthet, hogy a hirdetők a felhasználói szokásainkat, attitűdünket naplózzák, de valójában szívességet tesznek azzal, hogy csak a minket célba vevő reklámokat dobja elénk. Ha a hirdetési rendszerek magas hatékonysággal, meddőszórás nélkül működnének, akkor a mostaninál jóval kevesebb mennyiségű, de hasznosabb hirdetéssel találkoznánk. Így a személyiségi jogok miatt túlzottan aggódók egyben azért is küzdenek, hogy a webes életünket elképesztő reklámzajban kelljen eltölteni.
A Microsoft erre most rátesz egy lapáttal és saját böngészőjének következő verziójában, ami a Windows 8-cal debütál a napokban, a DNT beállítását alapértelmezettként bekapcsolja. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felhasználó nem állítja át, úgy az Internet Explorert használók felől a weboldalak analitikai eszközei, illetve a hirdetéskiszolgálók nem kapnak adatokat. Ugyan a beállítás felülírható, de épp az IE-használók a legkevésbé tudatos internetezők, nyugodtan kalkulálhat mindenki azzal, hogy szinte a teljes IE10-tábor kiesik a cookie-alapú funkciókból.
Vissza lehet állítani, de ki fogja?
A weboldalak elvileg felülbírálhatják ezt a beállítást, ahogyan a többek közt a Google is megtette az Apple Safari esetén, de az USA-ban már emiatt lezajlott per precedenst teremtett, így a jövőben ezzel biztosan nem éri meg próbálkozni, legalábbis nem a tengerentúlon. Az IE10-ben az egyedi beállításokat választva lehet átállítani a DNT-t, de ha valaki az Express beállításokat választja, akkor csak egy értesítést kap a telepítés végén arról, hogy a DNT működik.
A Microsoft döntése tűnhet a Google froclizásának is, de valójában egy külső nyomásnak enged a szoftveróriás. Többek közt az európai szabályozók sürgették a W3C-t, hogy engedje meg a Microsoftnak, hogy alapértelmezettként bekapcsolja a DNT-t, holott az iparági megegyezés úgy szólt, hogy ezt a felhasználónak explicite magának kellene eldöntenie. Robert Madelin, az Európai Bizottság információs társadalommal és médiaszabályozással foglalkozó csoportjának vezetője a W3C-nek azt mondta, hogy elegendő a felhasználót értesíteni a beállításról és megadni neki a lehetőséget, hogy megváltoztassa azt. Sőt, Madelin azt is sugallta, hogy a Microsoft által használt megoldás megfelelő és elfogadható lenne az EU-s döntéshozóknak minden más cég részéről is.
Opt-in, opt-out
A hirdetők tehát csak reménykedhetnek, hogy a Microsofton kívül más nem lép erre az útra. A Google számára most lesz igazán értéke a saját böngészőnek, hiszen egészen addig, amíg esetleg erőszakkal nem kényszeríti ki valamely jogszabályalkotásra felhatalmazott szervezet a Chrome felhasználóknál biztosan opt-out rendszerű lesz a követés.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Márpedig az alig néhány éves Chrome immár globálisan is az élre tört 33 százalékkal a Statcounter metodológiája szerint, megelőzve a 32 százalékos Internet Explorert. Magyarországon pedig még ennél is érdekesebb a helyzet, a vezető Chrome és a második Firefox együtt 74 százalékát adja a böngészőpiacnak. A Google tehát abszolút jól látta a helyzetet, hogy egy erős böngészővel kell rendelkeznie, ha erős akar maradni a weben.
Böngészőháború, újratöltve
Ugyanez a helyzet alakulhat ki a mobil fronton is. A Google saját operációs rendszerén már a Chrome-ot használja alapértelmezett böngészőként, s ugyan vannak alternatív megoldások, de mivel a gyári böngésző jól működik, ezért csak az ínyencek váltanak. Sőt, a nemrégiben megjelent Chrome for iOS is egészen népszerűvé kezd válni. Ott talán két részlet nehezíti a Safari elleni menetelést: egyrészt az, hogy az Apple Nitro JavaScript motorját nem érheti el külső böngésző, másrészt az, hogy az iOS alkalmazásoknál nem lehet megváltoztatni az asszociációkat, a weboldal hívások mindig a Safarit indítanak majd, ellentétben az Androiddal, ahol választható a célprogram.
Lehet persze egy olyan forgatókönyv, hogy minden böngészőben alapértelmezettként ki kell kapcsolni a cookie-k telepíthetőségét. Ekkor a nagy szereplők közül a Google kerülne hátrányba, de minden hirdetéskiszolgáló rendszernek át kellene gondolnia a mostani működési struktúráját.