Meséltek a legsikeresebb magyar startupok

A VAM Design Center halljában tartott színpadi beszélgetés célja az volt, hogy bemutassa, erősítse az innovatív gondolkodás és a vállalkozás kultúráját, ami már Magyarországon is egyre többek sajátja. Az este folyamán nem voltak beszédek, prezentációk, sem grafikonok, adatok és okítás sem. A résztvevők D. Tóth Kriszta moderálása mellett szórakoztató történeteken keresztül mutatták be, milyen kihívásokkal szembesültek, milyen kalandokon keresztül jutottak el a világsikerhez.

110 millió felhasználó a három magyar startupnál

A három webes szolgáltatás összesen már több mint 110 millió felhasználót számlál a világon, ami döbbenetes adat, ha figyelembe vesszük, hogy az érdeklődés középpontjában álló Foursquare 25 milliós táborral büszkélkedhet, a már-már közműként nyilvántartott Twitter pedig 140 millióig jutott 2011 végéig. A Prezi nemrégiben kapott 3,2 milliárd forintos tőkebefektetést, amivel a további dinamikus növekedést lesz képes finanszírozni. A LogMeIn már az amerikai tőzsdén jegyzett, a Ustream pedig a SoftBank és a KoreaTelekom 47 millió dolláros összegével együtt már 13 milliárd forintos kockázati tőkét vonzott magához.

^{Somlai-Fischer Ádám}

Gyakran emlegetjük a három céget egy mondatban, példaképként állnak ezek a vállalatok minden magyar startup és kezdő vállalkozás előtt. Az azonban még nem fordult elő korábban, hogy Árvai Péter, Halácsy Péter, Somlai-Fischer Ádám (Prezi), Fehér Gyula (Ustream) és Anka Márton (LogMeIn) együtt tűnjenek fel és közösen meséljenek a vállalkozásról, kockázatokról, munkáról, eredményekről. A sort még kiegészítette a Prezi két legnagyobb befektetője, az Accel Partnerstől Andrew Braccia és a Sunstone Capitalstól Christian Jepsen.

A legfontosabb tanulság a beszélgetésből az volt, hogy az eredményekhez mindent kockára kell. Mindhárom cég esetében szinte őrültségnek tűnhetett az első évben, amit csináltak, a legtöbb ember bele sem vágott volna, végigcsinálni pedig tényleg művészetszámba megy.

Miért ne lehetne jó másnak is?

Somlai-Fischer Ádám először csak magának készített egy grafikus szemmel használható prezentációs eszközt, amit később egy-egy cimborája is “kölcsönkért”. Hét évvel később már heten prezentáltak a kezdetleges megoldással, ekkor jött a képbe Halácsy Péter, aki a BME kutató-oktatójaként nem látta át a grafikusi fejjel összetákolt rendszert, de szerette volna ő is használni. Így jött létre az első emberi prototípus.

^{Árvai Péter}

Eközben a svéd születésű, de magyar származású Árvai Péter svédországi munkahelyén egy olyan technológiát keresett, ami kezelhetővé teszi a mobil felületeken a különböző nyelvek használatát tipográfiai szempontból. Teljesen véletlenül Halácsy Péternek volt egy ilyen megoldása, ami miatt Árvai el akarta csábítani őt, de a képlet végül megfordult és Árvai jött Magyarországra és szállt be az akkor már világmegváltó terveket szövögető ZUI Prezi projektbe.

A grafikus platform végtelen számú módon hasznosítható lenne, de az alapítók kitartottak amellett, hogy egy prezentációkészítő webes alkalmazást készítenek. Az egy pillanatig sem volt prespektíva, hogy ez csak Magyarországra készüljön, a végtelen vászon gondolata annyira univerzális és kultúrafüggetlen, hogy bárhol megállja a helyét. Nyilvánvaló volt, hogy minél gyorsabban globális léptékre kell átállni és megmérettetni az ötletet a nagyvilágban.

Az első működő bétaverziót elkezdték páran, pár százan, majd pár ezren használni, az első igazi lökés viszont az amszterdami NextWeb konferencián érkezett, amikor egy félresikerült előadás ellenére is felfigyeltek a felhasználók, illetve befektetők is az ötletre. Árvai Péter egy nyakkendőre “akasztotta fel” magát, hogy szemléltesse, mennyire szívás a PowerPoint, majd egy ollóval vágta volna le magát, ami nem sikerült. A közönség azonban a bénázás ellenére is meglátta a spirituszt a Preziben és hamarosan az első befektető maga írt egy e-mailt, hogy érdekli a történet.

^{Fehér Gyula}

Mindent be kell dobni

Minden startup álma az, hogy a befektető keresse meg. Anka Márton elmesélése szerint a befektetőkeresés nem volt ilyen egyszerű, a LogMeIn sokáig két alkalmazottal működött, igaz akkor is szép bevételeket tudott már felmutatni. Az első befektetők keresésekor viszont Anka hetekig olcsó, lepukkant hotelekben húzta meg magát és találkozóról-találkozóra járt, amíg végül beakadt a horog. Fehér Gyulának ezzel szemben látszólag könnyebb dolga volt, hiszen a West Point Katonai Egyetemen két amerikaival állt össze, hogy megvalósítsa elképzelését.

Az ötlet - miszerint az emberek élőben közvetíthessenek videókat - zseniális, a probléma ott kezdődött, amikor ezt meg kellett valósítani. A másik két alapítónak is megvoltak a maguk elképzelései, egy texasi és egy Los Angeles-i viszont pont annyira nem volt járatos a Szilícium-völgyben, mint a magyar. Akkoriban Magyarországra még furán néztek, ha innovációról volt szó, a tanult, tájékozott amerikaiak tudták ugyan, hogy hol ez az ország, de ha startupot vártak a környékről, akkor inkább gondoltak Oroszországra, Izraelre vagy Indiára.

Video streaming by UstreamAndrew Braccia (Accel Partners) szerint viszont ma már teljesen mindegy, hogy ki honnan jön. A befektetői csoportok ugyanúgy jelen vannak az USA-ban mint Európában, Ázsiában, Dél-Amerikában - senkit nem érdekel, hogy honnan jöttél, ha az ötleted megérdemli, hogy időt és pénzt szánjanak rá. A vállalkozók és a befektetők is egyaránt azt mondják, hogy ezen felül azért kell, hogy működjön a felek közt a kémia. A Prezi esetében is egy “reality check” történt mindkét oldalról az első ismerkedéskor. Az ötletgazda is megkérdezte a befektetőt, hogy mit lát ebben az ötletben, hisz-e benne és a befektető is megtette ugyanezt visszafelé.

Szinte szerelem

A kölcsönös bizalom azért is fontos az ilyen kapcsolatokban, mert hosszú évekre egymáshoz láncolják magukat a szereplők, együtt kell dolgozniuk, függnek egymástól és nyilvánvalóan folyamatosan akadnak majd problémák, konfliktusok keletkeznek és vitás helyzetek alakulnak ki. Ha nincs meg a szimpátia, ha emberileg nem értékelik, tisztelik, szeretik egymást a felek, akkor ezek megoldása fájdalmas lesz. Mondhatni a befektető-vállalkozó kapcsolat kissé romantikus.

^{Anka Márton}

A legtöbben azt gondolják, hogy a befektető csak a pénzt hozza és utána mindenbe beleszól. A valóság az, hogy a befektetőnél a pénzen felül a legfontosabb a látásmód, filozófia és a kapcsolati háló, amivel rendelkezik. Ráadásul a két jelen lévő befektető szerint a pénz odaadása után nem igazán van beleszólásuk abba, hogy azzal mi történik, visszafelé is kell a bizalom. Anka Márton a LogMeInnel kapcsolatban elmondta, hogy annak ellenére, hogy a kockázati tőkebefektetőik nagy részét már régen kifizették, a kapcsolat mégis megmaradt.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Szó esett még a siker egy további fontos előfeltételéről is: úgy nem lehet befutni, ha maga az alapító sem hisz a termékben. A befektető is ezt a csillogást keresi a szemekben, hiszen ha még az sem lelkesedik valamiért, aki kitalálta, akkor hogy várható el, hogy másokat rá tudjon venni ugyanerre. Fehér Gyula például a Ustream alapításakor a teljes vagyonát, mindenét feltette az akkor még megfoghatatlan ötletre, a prezisek egy ideig fizetés nélkül dolgoztak - igaz, a cég a termék bemutatása után egy évvel már nyereséges volt.

A geekek lelkesedése csapda

A hirtelen szintlépésekhez végtelen mennyiségű munkára és áldozatra van szükség, aki biztonsági játékos, az inkább maradjon alkalmazott. Ebben az esetben viszont kimarad az az élmény is, mint amiről Fehér Gyula mesélt: az első megjelenés a Techcrunch-on, a felhasználói szám drasztikus növekedése, az óriási skálázódás - hirtelen megnyílnak az ajtók, jönnek a lehetőségek és persze a további felelősség is. A webes startup-világban például van egy óriási csapda is: a geekek mindenre rárepülnek, ami új és csillog, de a valódi eredmény az, amikor az igazi emberek kezdik el használni a terméket. A Prezi számára is az első megnyugtató visszaigazolás az volt, amikor egy amerikai nyugdíjas tűzoltó írt nekik egy levelet, hogy használni kezdte a szerkesztőt és nagyon tetszik neki, hálás a lehetőségért.

^{Halácsy Péter}

A beszélgetés során számtalan ehhez hasonló apró történetet került elő, D. Tóth Kriszta ártatlan és néha esetlen kíváncsisága és a beszélők boldog, lelkes, de egyben elégedett tekintete egy Budapesten szokatlan közeget teremtett. A teremben ülők feszülten figyelték a mondatokat, leszámítva egy-egy megrögzött geeket, még csak az sem volt jellemző, hogy az emberek a mobiljukat nyomkodták volna. Tweetek is alig születtek, a show ugyanis kellően lekötötte a közönség figyelmét. Ha valaki lemaradt volna a tegnapi eseményről, az szerencsére utólag is megnézheti azt a Ustream segítségével a fent beágyazott lejátszón keresztül.