Androidos telefonhívásokat hallgatna le a Google
A Google rengeteg összefűzött adattal rendelkezik felhasználóiról, amiket arra használ, hogy a lehető legrelevánsabb hirdetések jelenjenek meg a megfelelő pillanatban. Azt gondolhatná bárki, hogy a kereső előzmények, felhasználói szokások és közösségi aktivitás már elegendő ehhez, de a Google még mindig többet akar.
A privát szféra védelme és a technológiai hatékonyság közti vékony jég egyre jobban repedezik, ahogyan a webes szolgáltatók az orwelli jóslatokat már jelentősen túlszárnyalva mutatnak be újabbnál újabb megoldásokat, amik az emberek életének minden pillanatát rögzítik és elemzik. A helyfüggő szolgáltatások, a webes naplózás, az analitika mind azt az érzetet keltik már a laikus felhasználóban is, hogy egy technológiai rendőrállamban élünk. Amikor már úgy hisszük, hogy nem lehet tovább feszíteni a húrt, akkor valamelyik szereplő mindig rátesz még egy lapáttal.
Ezúttal a Google húzott elő egy korábban már elvetett ötletet, miszerint a felhasználók környezeti zajainak elemzésével még pontosabban meghatározható, hogy épp mit csinálnak és mire van szükségük - vagyis hogy éppen mit kell nekik reklámozni. A Google pár évvel ezelőtt kísérletezett azzal, hogy a felhasználók webkameráinak mikrofonját véletlenszerűen bekapcsolva rögzítette a környezeti zajokat és kiderítette, hogy milyen zenét hallgat az illető, mit csinál, milyen közegben van, milyen tévécsatornát néz. Ez az ötlet szerencsére hamvába hullt, de most az androidos okostelefonok reneszánszában újra előkerült.
Egyelőre csak szabadalom a minden zsebben ott lévő kémszerszám
A Google egy olyan szabadalmat jegyeztetett be, aminek révén az Androidot futtató okostelefonok használóinak hívásai közben algoritmusok elemzik a zajokat, hangokat és az innen származó információk is bekerülnek a kiszolgált hirdetések kiválasztási mechanizmusába. Elvileg ezt lehetne lehallgatásnak is nevezni, habár a leírás nem mondja ki egyértelműen, hogy bárki vagy bármilyen algoritmus elemezné magát a beszélgetést és egyelőre arról sincs szó, hogy ez folyamatosan, valós időben történne. A végkifejlet viszont efelé mutat és messze nem biztos, hogy a szabadalomban említett szenzorok közé csak a GPS-chipet, fényszenzort lehet sorolni, hanem a mikrofont is. Ebben az esetben viszont nehéz lenne azt gondolni, hogy a hangfelismerés fejlesztésébe komoly energiákat fektető Google megelégedne azzal, hogy megállapítja, fúj-e a szél vagy szól-e zene.
A levelezés, chatelés és közösségi hálózatokon folytatott diskurzusok esetében hosszú ideje egyértelmű és elfogadott, hogy a Google (és más szolgáltatók is) használnak kontextusalapú célzást - bárki ellenőrizheti ennek működését, ha különböző témájú gmailes levelezései mellett elkezdi figyelni a megjelenő hirdetéseket. A magyar hirdetési piacon még könnyű mellényúlásokat találni, sok hirdető nem használja ki maximálisan a lehetőségeket és túl tág célzással hirdet, de alkalmanként ijesztő pontossággal követik a hirdetések egy-egy levelezés tematikáját.
Megfigyelés alatt
Ugyanez a helyzet állhat elő néhány éven belül a hanghívásokkal. Első körben nem feltétlenül kell arra gondolni, hogy minden szavunkat elemzi egy algoritmus, sokkal inkább olyan megoldásokra lehet számítani, ahol a hívás indításakor a rendszer regisztrálja, hol vagyunk éppen, egy másik adatbázisból ellenőrzi, hogy milyen ott az időjárás és ha mondjuk zuhog az eső, akkor valószínűbb, hogy esőkabát-reklámot kapunk. Vagy ha például egy wellness szállodából telefonálunk, akkor újabb akciós hétvégék reklámjai érnek majd el minket. Ugyanígy előfordulhat, hogy ha készítünk egy fotót a telefonnal egy havas környezetben, akkor síeléssel kapcsolatos reklámot vagy éppen hólapátot, téli gumit reklámoznak majd nekünk.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A szabadalom bejelentése alapjában véve nem jelent semmiféle biztosítékot arra, hogy az adott cég a technológiát valóban használni is fogja, vagy épp azt, hogy egy ilyen termék fejlesztése folyamatban van. Azonban a Google, mint a kontextusfüggő online hirdetések királya, nagy valószínűséggel próbálkozik majd ennek bevezetésével a jövőben. Jelenleg azonban még nem kell aggódnunk, ha nem épp a Google (vagy az Apple) hangfelismerő, hangutasítás funkcióját használjuk, akkor a kimondott szavak nem landolnak a cég szerverein.
Ne?!
Az adatvédelem és a privát szféra védelme az online vállalatoknak komoly kihívás, folyamatosan küzdenek azzal, hogy a termékeiket egyre hatékonyabbá, nyereségesebbé tegyék, közben viszont figyelni kell a felhasználói érzékenységre. Az elmúlt 10-20 év alatt az átlagos felhasználó sok mindenre lett immúnis, sokkal megengedőbbek lettünk a közösségi hálózatok, a mobiltechnológia és a szenzorokkal segített eszközök elterjedése óta. Ami most még rémálomnak tűnik, előfordulhat, hogy 10 év múlva teljesen elfogadott lesz. Szép új világ.