Visszavásárolja részvényeit az Apple
Véget vet a felhalmozás politikájának az Apple és visszajuttatja befektetőihez a készpénzállomány jelentős részét. Stratégiai és taktikai tartalék azért marad.
Osztalékfizetésre és részvény-visszavásárlásra fordítja hatalmas készpénzállományát az Apple. Az első osztalékfizetésre a július elsejével kezdődő negyedév során kerülhet sor, a várt osztalék 2,65 dollár részvényenként, ami a vállalat részvényeinek számát tekintve (932 millió darab) mintegy 2,46 milliárd dolláros kifizetést jelent negyedévente. Részvényei visszavásárlására többet költ a vállalat, a következő három év során 45 milliárd dollárt tervez erre fordítani. A készpénzállomány kiosztásából rövid távon egyenlő arányban osztozik az osztalék és a visszavásárlás, mindkettőre egy év alatt mintegy 10 milliárd dollárt szán az Apple.
A legutóbbi negyedéves adatok szerint az Apple készpénzállománya mintegy 97,6 milliárd dollárt tett ki, ez mára meghaladja a 100 milliárd dollárt is - az összeg nagyságát érzékelteti, hogy világszerte mindössze 52 olyan tőzsdei cég van, amelynek piaci értéke meghaladja ezt. A befektetők az utóbbi időben egyre hangosabban kérték a cégtől a hatalmas készpénzállomány leépítését, az összeg ugyanis sokszorosan meghaladja a taktikai mozgástérhez szükséges tartalékot, de a nagyobb, stratégiai jelentőségű felvásárlásokhoz is messze túl nagy. Az érvelés szerint a cég befektetői hatékonyabban tudják befektetni a készpénzt mint az Apple, így osztalékfizetéssel vagy visszavásárlással ki kellene adni azt.
A készpénz kiosztása hatalmas változást jelent az Apple üzletmenetében, az eddigi kommunikáció szerint a tartalékra szüksége volt a vállalatnak a beszállítói hálózatba történő stratégiai befektetésekhez. Az Apple hagyományosan hosszútávú szerződést köt beszállítóival, az alkatrészekért pedig sok esetben előre fizet. Ezzel egyrészt preferenciális helyzetbe kerül az alkatrészgyártók körében, másrészt de facto hitelt biztosít a beszállítóknak a kapacitásbővítésre és racionalizálásra. Az eredmény az Apple-t segíti, az olcsó hitelt olcsó alkatrészekkel honorálják a partnerek, ráadásul a hosszútávú szerződések a hirtelen áringadozások ellen is védenek.
Ugyan Steve Jobs mereven elzárkózott az osztalékfizetéstől és visszavásárlástól, Tim Cook, az Apple-t tavaly augusztus óta vezető elnök-vezérigazgató azonban korábban is jelezte, hogy vizsgálják a készpénzállomány sorsát. A mérlegelés végére a mai bejelentés tette a pontot, a következő néhány évben akár 75-90 milliárd dollár is elhagyhatja a vállalat koffereit, a pontos összeg az igazgatótanács későbbi döntéseitől függ.
Magába fektet az Apple
A visszavásárlás hatására a piacon forgó részvények száma csökken, a részvényenkénti tulajdonhányad pedig megnő - ezzel pedig a részvények értéke is emelkedik. A részvények visszavásárlását hagyományosan nem nézi jó szemmel a piac, a készpénz saját papírokra költése ugyanis azt jelenti, hogy a vállalat nem tud jövedelmezőbb befektetést elképzelni - legyen az felvásárlás vagy kutatás-fejlesztés, ezért a pénzt visszaadja befektetőinek. A fent vázolt okok miatt az Apple tulajdonosai azonban már régóta kérték és várták ezt a lépést.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az osztalékfizetés a készpénz befektetőkhöz juttatásának bevettebb formája, a tech-szektor nagyjai, mint a Microsoft és az Intel már hosszú évek óta rendszeresen fizetnek. Az osztalékot különösen az intézményi befektetők (például nyugdíjalapok) szeretik, ez ugyanis rendszeres és kiszámítható tőkejövedelmet kínál, a nyereség tehát nem csak a papírok eladásakor, hanem a hosszabb távú megtartáskor is jelentkezik.A bejelentés hatására az Apple részvényei volatilissé váltak, előbb leadták a nyitás előtti kereskedésben megszerzett 3 százalékos pluszt, rövid időre pedig még mínuszba is kerültek. A tőzsdei nyitásra a papír összeszedte magát és jelenleg másfél százalékkal az előző napi záróérték fölött jár. A részvény árfolyama az elmúlt fél évben sorra döntötte a rekordokat, december óta az Apple értéke 53 százalékkal emelkedett, összhangban a termékek piaci sikereivel.