Spotify: megvédjük a zeneipart saját magától!
A Spotify kannibalizálni szeretné a warezt, az egyik konkurense, a Rdio viszont keményen a nyomába eredt és új klienseivel gyakorlatilag befogta a Spotify-t - a múlt heti SXSW konferencia az online zenéről is szólt.
A Rdio nevű, hazánkban nem ismert, de az USA-ban a fontos online streaming zenei szereplők közé sorolt szolgáltatás a múlt heti SXSW konferencián bemutatta teljesen új dizánját a webes, illetve az asztali kliensben is. A vizuális változás jelentős, az új kinézet erősen hasonlít az iTunes által megteremtett, majd a Spotify által követett vonalhoz.
Tökélesedik a Rdio
A cég állítása szerint az új verzió nem csak jobban néz ki, de sokkal gyorsabb, reszponzívabb is lett, illetve hatékonyabban szolgálja ki a közösségi funkciókat. Nyilván egy komoly befektetés és hosszú hónapok munkájának eredménye mindez, de már első ránézésre látszik az új generációs Rdión, hogy azonnal a felső ligába rangsorolta magát és az innovatívnak tartott Spotify-jal teljesen versenyképes minden szempontból. A Rdio vezető dizájnere azt nyilatkozta, hogy visszabontották a dolgokat teljesen az alapokig, újragondolták a felhasználói interfészt és teljesen a zene, illetve az ember kapcsolatára fókuszáltak a fejlesztés során.
A középpontba a tartalom került és sokkal kevesebb hangsúly van a díszítésen és a navigáción. A mintául szolgáló iTunes és Spotify felületéhez hasonlóan a lejátszási listák a bal oldalon, az éppen aktuális információk, az ismerősök által épp hallgatott zenék listája pedig a jobb oldalon kapott helyet. A legtöbb, eddig több kattintással elérhető gyakori funkció egyszerűsödött és egyetlen klikk távolságba került.
Több apró finomság is bekerült a frissítésbe, így végre lehet egész albumot listákhoz adni, lehetséges megosztani limitált körrel privát listákat, illetve végre bekerült a drag and drop képesség is. A közösségi funkciók közül érdekes adalék, hogy egy zene felé húzva a kurzort, láthatjuk, hogy az ismerőseink közül ki hallgatta már az adott számot, előadót vagy albumot, illetve egy zenét az egyik ismerős képe felé húzva, azonnal megoszthatjuk azt vele. Az ajánlórendszer is finomabb lett, sokkal meghatározóbb lesz a hálózatunk, illetve a hallgatási szokásaink. Az új klienst a felhasználók bejelentkezés után tölthetik le, a webes pedig automatikusan megjelenik mindenkinek.
Évente 120 dollár zenére eddig soknak számított
A Rdio forradalmi megújulásával szemben a Spotify most nem készült semmilyen rendszerszintű meglepetéssel. Ellenben filozófiában erősített és arról beszélt, hogy a Spotify megmenti a zeneipart saját magától. Ken Parks, a cég tartalomért felelős vezetője azt mondta, hogy olyan emberek millióit vették rá, hogy az átlagosnál többet költsenek zenére, akik eddig illegális letöltésekkel szerezték be a napi hallgatni valót.
Parks szerint ha valaki évente 120 dollárt költ zenére, az soknak számít - a Spotify esetében pontosan ennyit fizet egy prémium felhasználó. Mostanra pedig a több mint 10 millió felhasználóból már 3 millió felett jár a fizetős, prémium előfizetők száma. A cég eddig 250 millió dollárt fizetett ki a jogtulajdonosoknak, részben olyan felhasználók tömegeitől beszedve ezt az összeget, akik eddig egyáltalán nem fizettek a zenéért. Parks érvelése ugyan részben igaz, de azt elfelejtette az SXSW panelbeszélgetésén kidomborítani, hogy az előfizetők közt szép számban vannak olyanok is, akik eddig vásárolták a zenét, most pedig csak a hozzáférést veszik meg, azaz a meglévő fizetős piacot csökkentik.
Ennek ellenére a Spotify-nak igaza van abban, hogy az ilyen szolgáltatások mellett a hallgatóságnak kevesebb oka van illegálisan zenét letölteni. Mivel egy óriási, közel 20 milliós katalógusból válogathatnak és a zenéket PC-n és mobilon is elérhetik online, illetve a listákat szinkronizálva offline is jó minőségben, ezért a legtöbb felhasználó számára tényleg okafogyottá vált a torrentoldalakon való turkálás, keresgélés, majd a másolgatás, rendszerezés.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A jogkezelők és kiadók egy része azonban elégedetlen, ugyanis a streaming jogdíj körülbelül tizenötöde a digitális vásárlás jogdíjának, így sok esetben alig csepeg bevétel egy-egy előadó repertoárja után. Parks szerint a számolgatás helyett érdemes lenne arra odafigyelni, hogy a jelenlegi monetizáció a felhasználók mekkora részétől jön, illetve arra, hogy az arányok és a számok milyen sebességgel nőnek. A Spotify szerint az aggódó kiadók megpróbálják a dzsinnt visszaterelni a palackba azzal, hogy az online streaming szolgáltatásokat a rossz megoldások közé sorolják
Csak tökösen
A jövőben a Spotify továbbra is arra összpontosít majd, hogy az emberek meglévő zenehallgatási szokásaiból és igényeiből induljon ki és ne feltétlenül a kiadók berögződéseiből. Jó példa, a hamarosan megjelenő Spotify családi licenc, amivel egyszerre több stream is hallgatható különböző eszközökön, nyilván az egyéni előfizetésnél magasabb havidíjért cserébe. Az alkalmazások bemutatása is azt példázza, hogy a streaming kliensek hubként szolgálnak, ahol további bevételek is realizálódhatnak a lekérési díjakon felül a zenék jogtulajdonosainak, illetve maguknak az előadóknak. Parks legerősebb kijelentése ígéretes a következő évekre nézve: “Megpróbáljuk megvédeni a zene értékét és segítünk az előadóknak is, hogy megőrizzék munkájuk értékét. Amit tenni akarunk, az az, hogy kannibalizáljuk a kalózkodást”.