Demokratizálja a desktop gridet a SZTAKI
A szükségesnél kisebb számítási kapacitással rendelkezőoktatási intézmények gondjain enyhítene az MTA SZTAKI Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Laboratóriuma (LPDS), amely térítésmentesen segít kiépíteni és üzemeltetni egy desktop grid rendszert.
Desktop gridet, vagyis egymáshoz lazán kapcsolt PC-kből álló elosztott számítási rendszert eddig elsősorban világméretekben alkalmazták olyan nagyszabású feladatok támogatására mint a rákkutatás, vagy a több millió számítógépet munkára fogó SETI@home projekt, mely földönkívüli intelligenciát keres a világűrből érkező rádiójelekben. Mostantól hazai egyetemi tanszékek, intézetek és karok is létrehozhatják saját grid rendszerüket, amelyhez a SZTAKI biztosítja számukra a know-howt, a háttérinfrastruktúrát és a szervert.
"A SZTAKI Desktop Grid lehetővé teszi a klaszterek bekötését, a desktop grid rendszerek hierarchiába szervezését és kényelmes, grafikus portálról történő elérésüket nagyszámú paramétert vizsgáló tudományos modellek számítása esetén. Ily módon a felsőoktatási intézmények rugalmasan alakíthatják ki desktop grid rendszerük méretét egyéni kutatási területeikhez mérten, miközben az LPDS nemcsak az üzemeltetést és a rendszer fenntartását végzi, de háttérinfrastruktúrát és szervert is biztosít" - mondta Kacsuk Péter, a Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Laboratóriumának vezetője.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
"Bár több magyar egyetem is úgy véli, hogy képtelenek megengedni maguknak egy szuperszámítógépet, de valójában olyan erőforrásokon ülnek, amelyek megfelelően kihasználva egyenlőek lehetnek akár több tízmillió forintnyi számítási teljesítmény értékével" - vélekedett Kacsuk Péter. "A SZTAKI Desktop Grid rendszer segítségével éppen az ilyen jellegű feladatok végezhetőek el gyorsabban és hatékonyabban, miközben a diákok számítógépes erőforrásaik felajánlásával a hazai tudományos élet fejlődéséhez is hozzájárulhatnak. Ez nemcsak segíti a kutatói közösségek közti kooperációt, de bevezeti az egyetemi polgárokat a technológiai újítások világába, ezzel is elősegítve informatikai továbbképzésüket.”
Magyarországon a a Szegedi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és az Óbudai Egyetem is részt vett, jelenleg pedig az ELTE Természettudományi kara a PRUDENCE projekt keretében tervezi önkéntes desktop grid használatát, ezzel a meteorológiai klímamodellezést segítve, de ezen az infrastruktúrán fut a KOPI plágiumkereső, valamint a web2grid vízjelező alkalmazás is. Hasonló kezdeményezésre nemzetközi szinten is van példa, 2008-ban a Westminsteri Egyetem állította üzembe az Egyesült Királyság első BOINC-alapú (Berkley Open Infrastructure for Network Computing) számítási felhőjét, amely szerte az egyetemen 1500 PC számítási kapacitását képes összekapcsolni kutatási célok kiszolgálására.
Pintér Dániel Gergő az MTA SZTAKI sajtóasszisztense lapunknak elmondta, amennyiben a projekt beváltja a várakozásokat, a későbbiekben akár a versenyszféra is hozzáférhetne a SZTAKI technológiájához, de az oktatási intézményektől eltérően nem ingyen, hanem piaci körülmények között.