Kötelezővé teszik a szabványos dokumentumformátumokat
Egy december 23-án kelt határozatában a szabványos dokumentumformátumok és a nyílt forrású irodai szoftverek használatát rendelte el az államigazgatásban a kormány.
Kötelező a szabványos dokumentumformátum
"A Kormány a) elrendeli, hogy – a Honvédelmi Minisztérium és az általa irányított szervek kivételével – a Kormány irányítása alatt álló szervek (a továbbiakban: a Kormány irányítása alatt álló szervek) az általuk szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő szoftverekkel (a továbbiakban: irodai szoftverek) előállított, továbbszerkeszthető vagy nem továbbszerkeszthető dokumentumokat egymás közötti elektronikus kommunikációjuk során kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra (a továbbiakban: Szabványok) épül" - áll a 2011. december 23-án kelt, és kihirdetése után egy nappal, vagyis december 24-én életbe lépő határozatban.
A határozat előírja az érintett államigazgatási intézmények számára, hogy külső felekkel folytatott kommunikációjuk során képesnek kell lenniük a szabványos formátumú dokumentumok fogadására, valamint gondoskodniuk kell az általuk irodai szoftverekkel előállított és nyilvánosan elérhetővé tett dokumentumaik szabványok szerinti elérhetővé tételéről is. Erre a minisztériumoknak rohamléptekben kell felkészülnie, a határozat 2012. március 31-ig ad határidőt a technikai feltételek felmérésére, a feltételek biztosítására és a technikai végrehajtásra. Vályi-Nagy Vilmos kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár az IT Cafénak azonban elmondta, az intézményeket már a határozat kihirdetése előtt értesítették, így korábban megkezdhették a felkészülést.
Szabványos dokumentumformátumból több is létezik, az OpenDocument mellett a Microsoft Office 2007-zel együtt debütált Open XML-t is elfogadta az Ecma, az ISO és az IEC is, de az Adobe PDF-et is szabványosította az ISO, vagyis a ma használt, széles körben elterjedt dokumentumformátumok között ebben a tekintetben nincsen különbség. Egyedüli kivételt a bináris Office-formátumok jelentik (doc, xls, ppt), amelyek specifikációit a Microsoft elérhetővé tette, azonban nemzetközi szabványügyi testületek nem ratifikálták őket. Vagyis az intézmények elméletileg továbbiakban is használhatnak Microsoft Office-t, amennyiben a OOXML formátumot választják dokumentumcserére.
Erősen ajánlott a nyílt forrású irodai csomag
A nyílt és szabványos dokumentumformátumok használata mellett a határozatban a kormány azonban kiállt a nyílt forrású irodai szoftverek mellett is: a kabinet felhívja a minisztereket arra, hogy a felügyeletük alatt álló szervek csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében szerezhetnek be nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket. Ezzel a kormány lényegében száműzte a közigazgatásból a Microsoft Office-t és megágyazott a nyílt irodai szoftvereknek.
A Microsoft Office helyett a legelterjedtebb nyílt irodai szoftverek, a LibreOffice és az OpenOffice.org használata megalapozhatja a PC-k operációs rendszerének cseréjét is, mivel ezek az alkalmazások nem csak Windowsra, hanem a nyílt és szabad Linuxra is elérhetők. Az OpenDocument Format Alliance Magyarország 2009-ben publikált tanulmánya szerint a nyílt és szabad szoftverek alkalmazásával a kormányzat éves szinten több tízmilliárd forintot takaríthat meg. Magyarországon a közelmúltban több pilotprojekt is indult különféle nyílt és szabad szoftverek közigazgatási használhatóságának felmérésére.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
"Ezzel elindultunk egy úton, amelynek azonban még csak az elején járunk" - mondta a HWSW-nek Szentiványi Gábor, a több nyílt forrású szoftvergyártó hazai disztribúcióját végző ULX Kft. ügyvezetője, az ODFA Magyarország elnökségi tagja. "A szabványos dokumentumformátum és a nyílt forrású irodai szoftverek megjelenése a kormányzati szférában katalizálhatja azok terjedését a versenyszférában is" - tette hozzá Szentiványi, aki hangsúlyozta, a változásoknak úgy kell végbemenniük, hogy azok ne érintsék a működés folytonosságát.
Európa-szerte zajlik az átállás
Az EU régóta szorgalmazza a nyílt szabványok és szabad szoftverek használatát a közigazgatásban. "Ha van nyílt alternatíva, egyetlen lakost vagy vállalatot sem lehet arra kényszeríteni vagy bátorítani, hogy egy adott céghez kötődő technológiát használjon a kormányzati információk elérésére. Egyetlen lakost vagy vállalatot sem szabad arra kényszeríteni vagy bátorítani, hogy zárt technológiát válasszon a nyílttal szemben" - mondta 2008-ban egy konferencián Neelie Kroes, aki akkor még az Európai Bizottság versenyügyi főbiztosi pozícióját töltötte be.
Több nagy európai ország (pl. Németország, Franciaország, Belgium, Dánia) már régóta kiemelten kezeli a nyílt szabványok és a szabad szoftverek használatát a közigazgatásban és előírja intézményeinek az OpenDocument Format alkalmazását, bár az Office és a Windows leváltását célzó projektek nem mindenhol zárultak sikerrel. A német külügyminisztérium például tavaly májusban úgy döntött, kliensgépekről száműzi a Linuxot és fokozatosan visszaáll Windowsra, illetve Microsoft Office-ra. Az indoklás szerint az alternatívaként bevezetett szabad szoftverek támogatási és karbantartási költsége magas volt, a munkatársak sokat panaszkodtak a környezet használhatóságára, hiányoltak egyes képességeket és kompatibilitási gondok is adódtak, leginkább a dokumentumformátumok kezelésével kapcsolatban.
A HWSW szerette volna megtudni a Microsoft álláspontját is, a cégnél azonban későbbre ígértek tájékoztatást.