A tablet újra divatba hozza a fotelben olvasást
Az interaktív, webes olvasás korszaka leáldozóban van - állítja az Economist prezentációja. A tablet megváltoztatja a terméket, az interakciót és a fogyasztás módját, újra a passzívabb fogyasztás kerül előtérbe. A jó hír, hogy ezért már hajlandóak fizetni az olvasók.
Böngészés helyett olvasás
Az Economist szerint a tabletek kezelőfelülete és az érintős interfész egyszerűen nem alkalmas a hagyományos internetes böngészésre. Ez egyrészt betudható az egérre optimalizált felületeknek illetve az olyan technológiáknak, mint a Flash - amelynek hiánya súlyosan korlátozza a multimédiás tartalmak élvezhetőségét az iPaden, a mobil Flash fejlesztésének leállásával pedig az androidos eszközök sem lesznek jobbak.
A megoldást az alkalmazások jelentik. Az Economist és az általa hivatkozott felmérések szerint a dedikált hírolvasó alkalmazásokban a felhasználók lényegesen több időt töltenek el, hosszabb cikkeket olvasnak és gyakrabban térnek vissza kedvenc forrásaikhoz. A felmérések szerint az app-felhasználók elégedettebbek a tabletes felhasználói élménnyel és hírforrásaikkal, mint az elsősorban böngészőt használók - ami alátámaszthatja a dedikált alkalmazások felsőbbrendűségét hirdetők álláspontját.
Szélsebes átalakulás
Az Economist szerint a tabletes tartalomfogyasztás valódi cunamihoz hasonló: az iPad kevesebb mint két évvel ezelőtt indult, mára pedig több mint 30 millió ilyen eszközt adtak el. A tekintélyes üzleti lap szemszögéből nézve a potenciális közönség körében mára gyakorlatilag teljes a penetráció - azok a magas jövedelműek, akik tabletet akartak, mára minden valószínűséggel vásároltak egyet. Az Economist saját olvasóinak már több mint 50 százaléka rendelkezik tablettel vagy ekönyv-olvasóval, vagy tervez egyet hamarosan vásárolni.
Ennek megfelelően a tabletek tartalomfogyasztásra gyakorolt hatása már felmérhetetlenül erős - és a jövőben csak erősödni fog. A tablet-felhasználók ma már több időt töltenek ezzel az eszközzel, mint könyvekkel, rádióval vagy saját laptopjukkal, csupán az okostelefon és a tévé veszi fel a versenyt. Mivel a tartalomgyártás és általában a hirdetési piac alapvetően arról szól, hogy hol mennyi időt töltenek a felhasználók, a tabletek részesedése pedig a rendkívül magas a felhasználók idejéből, ezért előbb-utóbb a hirdetők is a tabletes hírolvasó alkalmazásoknál fognak kikötni.
Előre tekintve a tabletek teljes népességre vetített részesedése drámai emelkedést mutat majd, két éven belül a teljes populáció mintegy 20 százalékának első választása lesz a tablet. Erre rímel, hogy a tabletpiac hihetetlen robbanás előtt áll, a 2010-es 18 milliós és az idei 64 milliós darabszámról 2015-re háromszázmillió fölé emelkedik majd.
A trend nyomtatott sajtóra gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen: a nyomtatáshoz használt papír mennyisége mintegy 21 százalékkal csökkent idén, hosszútávon pedig további 40-50 százalékkal csökkenhet. A példányszámok ehhez hasonló átalakuláson mehetnek keresztül, az eddig aktív előfizetetéssel rendelkező tartalomfogyasztók fokozatosan váltanak a digitális kiadásra. Ezt elősegíti, hogy számtalan kiadvány a digitális kiadású, tabletre optimalizált változatot ingyen adja a nyomtatott mellé, ami segíti a fokozatos átállást.
Új ösvények
A trend legfontosabb tanulsága, hogy a print média mellett az úgynevezett "lean-forward", vagyis PC-hez kötött tartalomfogyasztás napjai is megszámláltattak. A passzív újság- és magazinolvasást előbb az aktív, közösségi, fogyasztói inputon is alapuló tartalomfogyasztás követte. Az Economist meglátása szerint azonban a következő generációs tartalomfogyasztás újra passzívabb lesz, ahogy a felhasználók részéről igényként jelentkezik a mélyebb, alaposabb cikkek és tartalmak iránti vágy. A "lean back 2.0" éra azonban képes a két világ legjobb elemeit kombinálni: a digitális tartalmak frissességét és bőségét a "régi média" kényelmével és mélységével.
Az Economist szerint azonban a lean back 2.0 a tartalomgyártók számára nem jelenti a régi világ visszatértét, hanem további adaptációt követel meg - még azoktól a szereplőktől is, akik amúgy sikeresen belakták a webet. A tabletek a tartalom minden aspektusát újrarajzolták, a terméktől a technológiáig, a gyártási folyamatoktól az előfizetésekig, a marketingtől a hirdetésekig. Azok a médiavállalatok, amelyek sikerrel tudnak alkalmazkodni az új felülethez és az új fogyasztási környezethez, hatalmasat kaszálhatnak a változásokon - aki viszont kimarad, az lemarad.
Ami biztosnak tűnik, hogy az írás megmarad a következő generációs újságok központjában - azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a átlapozható és átfutható, ahogy a hang és a videó nem. Az írás preferálása különösen jellemző az újságok már meglévő közönségéra, amely követni fogja őket az új médiumra is. Az írás iránti igény azonban az Economist szerint meg is fordul: a "lean back 2.0" korszak megköveteli az igényes írást - olyan informatív, alapos és mély anyagokra van szükség, amely képes lekötni a már hátradőlt fogyasztót.
Az újság azonban figyelmeztet arra is, hogy a másik két korábbi paradigmát használó fogyasztókat sem szabad hátrahagyni, az üzleti modell megfelelő kialakításával kell őket továbbvinni az új médium felé - a maradókat pedig továbbra is ki kell szolgálni.
Van pénz?
A különböző tartalmat előállító szervezetek, magazinok, újságok részéről természetesen az első kérdés, hogy a tableten van-e pénz? A webbel számtalan újság égette meg magát - a hirdetésekből befolyó bevétel nem kompenzálta a másodlagos szerkesztőség fenntartásának költségeit és a zsugorodó előfizetői bázis nyomán szűkölő bevételeket. A tablet-ökoszisztéma azonban érdemben eltér a webtől: a felhasználók az alkalmazásokért és tartalomért szívesebben fizetnek, az "érték" percepciója merőben eltér a webes platformétól.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az Economist által hivatkozott kutatás szerint az Amazon felhasználói egy Kindle vásárlása után 3,3-szor többet költenek könyvre évente mint előtte, ez az érték pedig folyamatosan növekszik. A tabletfelhasználók több mint negyede fizetett már tartalomért, azok közül, akik fizettek, 86 százalék naponta olvas híreket és több mint felük több időt tölt hírfogyasztással, mint a tablet megvásárlása előtt.
Az előfizetések mellett a hirdetési bevételek is gyorsan növekednek, a mobilalkalmazásokon keresztül megjelenített reklámok értéke évente 150 százalékkal nőtt az elmúlt négy évben és mára eléri a 12 milliárd dollárt. A növekedés a jövőben sem áll le, ahogy az ilyen hirdetések megjelenítésére használható eszközök száma drámaian megnő. A hirdetések értékét növeli, hogy tulajdonságaikban megegyeznek a webes reklámokkal - képesek átvinni a felhasználót a hirdető oldalára, miközben elhelyezésük, kivitelük, minőségük a nyomtatott sajtóra emlékeztet.
A teljes prezentáció itt nézhető meg: