Indul a 3G a budapesti metróban
A hét közepén elindul a szélessávú mobilnet-szolgáltatás a budapesti metróhálózaton, ezzel egy hat éve tartó, mostanra már meglehetősen kínossá váló várakozási időszaknak lesz vége. A szolgáltatók közül elsőként a Vodafone lépett.
Szerdától élesben is elindul a budapesti metróvonalak teljes egészére kiterjedő mobil szélessávú szolgáltatás - tudta meg a HWSW fővárosi önkormányzati forrásoktól. A fejlesztés a mobilszolgáltatók hálózatmodernizációs folyamatába illeszkedik, ugyanakkor már sokkal előbb is lehetett volna gyors mobilnet-szolgáltatás a hálózatokon, ha a BKV alépítményeit üzemeltető vállalkozással sikerül megegyezniük az operátoroknak. A mobilszolgáltatók közül elsőként a Vodafone viszi le a 3G-t a föld alá, jövő év elején pedig csatlakozhat a Telenor infrastruktúra-partnerként.
Jelszivárogtatás
A metróvonalakon jelenleg használt mobiltelefonos infrastruktúra gyakorlatilag őskövületnek számít, a szolgáltatók közül a Westel és a Pannon (most már T-Mobile és Telenor) 1998-ban kezdte el telepíteni a föld alá a bázisállomásokat és antennákat, a munkálatok végül 2003-ban zárultak le. A Vodafone a két riválistól eltérő utat választott, a hagyományos antennákhoz hasonló felépítésű és karakterisztikájú rendszerekkel szemben az úgynevezett leaky feeder technológiát telepítette 2004-ben a metróba, ami lényegében nem más, mint egy az alagút teljes falán végighúzódó antenna-vezeték.
Ez utóbbi technológia a föld alatt egyenletesebb térerőt, vagyis jobb minőségű szolgáltatást eredményezhet, hiszen a hagyományos, antennás rendszerek által biztosított jel a két metróállomás közti alagút közepén jóval gyengébb lehet, olyannyira, hogy egyes, rövid szakaszokon a mobiltelefon akár le is kapcsolódhat a hálózatról. A leaky feeder technológia ezeket a problémákat mind kiküszöböli, de megfelelő sávszélességű felhordóhálózat nélkül ez a rendszer sem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy a metrókon mobilozók adatforgalmi igényeit kiszolgálja.
Márpedig minden korábbi kommunikáció ellenére ez egy létező igény, ráadásul a hálózatmodernizációs folyamat kellős közepén járó, a felszínen helyenként már több tíz megabites letöltési sávszélességet biztosító 3G-s hálózatokkal rendelkező szolgáltatóknak egyre nehezebb volt megindokolni, hogy miért pont Budapest legforgalmasabb tömegközlekedési útvonalán nem használhatók a telefonok internetezésre. A gyorsítás alapvető indoka tehát, hogy a metróban a 2003-as és 2004-es fejlesztések óta gyakorlatilag semmi nem történt, miközben az ügyfeleknél lévő készülékek - ezzel együtt a felhasználói szokások - jelentős mértékben megváltoztak az elmúlt több mint hat évben.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Úgy tudjuk, hogy az eddigi fejlesztések elmaradásának oka elsősorban az árazásban keresendő: A BKV alépítményeit bérlő vállalat, az NSN Trafficom olyan összeget kért a nagyobb vezetékes kapacitásért, amit az operátorok nem voltak hajlandóak kifizetni. Forrásaink szerint ez az árazás változhatott most meg, a cég jelentősen csökkentette a bérleti díjakat, így a mobilszolgáltatóknak már megéri olyan háttérkapacitást bérelni az NSN Trafficomtól, mely alkalmas nagy sávszélességű mobilnet-szolgáltatások telepítésére a metróban.
Indulásra kész
A 3G-s szolgáltatással a metróban elsőként induló Vodafone lapunk birtokába jutott információk szerint már befejezte a modernizációs munkálatokat a teljes 2-es és 3-as vonalon, a gyorsabb hálózatot pedig már le is tesztelte, így minden készen áll a hét közepén várható rajtra. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyik 3G-s technológiával fejleszt a Vodafone a föld alatt, de valószínűsíthető, hogy az állomások legalább 14,4 Mbps elméleti letöltési sávszélességet biztosító HSUPA rendszerben működnek majd, ugyanakkor a szolgáltató alighanem ugyanolyan könnyen skálázhatja a metróban található rendszereit, mint a földfelszínen lévőket, vagyis az sem elképzelhetetlen, hogy egy egyszerű szoftveres konfiguráció révén belátható időn belül akár az LTE szolgáltatás is elindulhat a föld alatt.
A másik két szolgáltató terveiről egyelőre keveset tudni, de valószínűtlen, hogy mindhárom cégnek saját infrastruktúrája lesz a metróban, ennél jóval gazdaságosabb megoldás, ha az operátorok átengednek egymásnak valamennyi kapacitást, külön megállapodás alapján. Úgy tudjuk, hogy a Vodafone már megegyezett a Telenorral a hálózati infrastruktúra-hozzáférés biztosításáról, a norvég tulajdonú szolgáltató azonban várhatóan csak a jövő év elején indítja el a szolgáltatást a Hipernet-kampány keretén belül a metróban. A Magyar Telekom (T-Mobile) tervei egyelőre nem ismertek.
A mostani lépés után nem kérdés, hogy a jelenleg még épülő 4-es metróvonal mobilszolgáltatás-ellátottsága is jóval fejlettebb lesz a mostaninál, jóllehet itt a mobilszolgáltatók eleve kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen a 60-as, 70-es években épült 2-es és 3-as vonalak, valamint a még régebbi 1-es vonal építése során értelemszerűen nem merült fel a mobilkommunikációs hálózatok telepítési igénye. Így a már meglévő metróvonalak esetén nem voltak kialakítva a rádiótechnikai helyiségek, az eszközöket néhol előnytelen (falon, folyosón, poros-olajos részen, távol az antennáktól) helyen kellett elhelyezni.